Fordulónként legalább három meccsen követnek el „végzetes” hibát a játékvezetők
Fotó: Pinti Attila
A folyamatos játékvezetői tévedések miatt egyre nagyobb szükség lenne a videobíró-rendszer (VAR) bevezetésére a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban. A szükséges berendezést már beszerezték, a bírók megfelelő szintű felkészítése azonban még várat magára, holott ez legalább fél évet venne igénybe. Az akadályt az anyagiak jelentik, erről pedig nem tud megegyezni az egymással hosszú ideje konfliktusban lévő labdarúgóliga és a szövetség. Diószegi László, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke szerint a kluboknak kellene lépniük, ha a két fél képtelen megoldani a helyzetet.
2021. március 13., 15:232021. március 13., 15:23
Egyre kevesebb az esély arra, hogy a közeljövőben bevezessék a játékvezetők munkáját segítő videobíró-rendszert a romániai labdarúgásban, pedig ennek alkalmazásáról már jó ideje lehetett értesülni. Az élvonalbeli mérkőzéseken fordulóról fordulóra hatalmas hibákat követnek el a bírók, rossz döntéseikkel sok esetben befolyásolják a végeredményt.
A legnagyobb probléma abból fakad, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) Răzvan Burleanu elnök közlése szerint nem hajlandó kifizetni az 550 ezer eurós összeget, ami a bírók hat-nyolc hónapos felkészítését fedezi, amennyiben az élvonalbeli bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) nem járul hozzá ennek kifizetéséhez.
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elnöke, Răzvan Burleanu szerint a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) át szeretné venni a játékvezetés feletti ellenőrzést, hogy azt egyes klubok javára fordítsa, ezért amíg nem ismerik el a bírói testület hatáskörét, nem biztosítják a játékvezetők képzésének finan
Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a Játékvezetői Testület (CCA) a szövetség felügyelete alá tartozik, így neki kellene gondoskodnia a bírók taníttatásáról. Erről beszélt Gino Iorgulescu, a labdarúgóliga elnöke az általa vezetett intézmény múlt heti sajtótájékoztatóján, mondván, hogy a ligának a törvény szerint nincs lehetősége a játékvezetők felkészítését fizetni, hiszen ez nem az ő alárendeltségükbe tartozik.
Fotó: Pinti Attila
Iorgulescu megjegyezte, hamarosan találkozik Răzvan Burleanuval és az 1. Liga televíziós közvetítési jogait birtokló cég képviselőjével, Orlando Nicoarăval annak érdekében, hogy megoldást találjanak a videobíró-rendszer bevezetése körül kialakult helyzetre. Érdekesség, hogy a közvetítési jogokat birtokló cég már beszerezte a technológia működéséhez szükséges berendezést, a játékvezetők képesítése viszont még el sem kezdődött.
„Remélem, hogy a szövetség végül fedezni tudja a játékvezetők felkészítését, mivel egyes projektekre pénzt kapott az európai és a nemzetközi szövetségtől, így lehet, hogy valamilyen összeg megmaradt, amit a VAR-rendszerre fordíthatnak. Ha a szövetségnek még sincs pénze, akár kölcsön is kérhet erre a célra, mivel ennek a helyzetnek a megoldása az FRF hatáskörébe tartozik” – bírálta a Răzvan Burleanu vezette szövetség tevékenységét Gino Iorgulescu.
Fotó: Pinti Attila
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnökét, Diószegi Lászlót, aki úgy nyilatkozott: a klub teljes mértékben támogatja, hogy bevezessék a videobíró-technológiát, sőt azt is felvetették, hogy amennyiben a szövetség és a liga nem tudnak megegyezni, a csapatok fizessék ki a játékvezetők képzését. Erre találják meg a törvényes utat és a szükséges összeget, a korábban említett 550 ezer eurót pedig osszák szét a tizenhat élvonalbeli klub között.
Mi voltunk a kezdeményezők, akik erre gondoltunk, az FCSB rögtön mellénk szegődött, de még az FC Botoșani és az Aradi UTA is támogatott. A többiek azzal jöttek, hogy ez nem helyes, hiszen ezt a szövetségnek kellene fizetnie. Ez így is van, de ha az FRF-nél azt mondják, hogy nincs pénzük erre, akkor valamilyen drasztikus megoldást kell találni, ha azt szeretnénk, hogy ténylegesen bevezessék ezt a rendszert” – közölte a klubelnök.
Kiemelte: ellenkező esetben minden héten folytatódik a cirkusz, a fordulónkénti nyolc mérkőzésből legalább hármat a bírók tönkretesznek, de lehet, még többet is. Tisztában van azzal, hogy a videobíró bevezetése után is előfordulhatnak hibák, de meggyőződése, hogy az alkalmazásával legalább nyolcvan-kilencven százalékban kiszűrik ezeket a komoly tévedéseket, mint például a befújt vagy meg nem adott tizenegyesek, illetve lesgólok.
Fotó: Pinti Attila
Diószegi László nem lát sok esélyt arra, hogy a közeljövőben a két fél, a liga és a szövetség megegyezzen egymással. „Már hosszú évek óta megy a huzavona, az egyik testület függ a másiktól,
Hat-nyolc hónapra lenne szükség a játékvezetők felkészítéséhez, de még hozzá sem fogtak. Ez is nagy kérdés, hogy mikor tudják elkezdeni, mert az országban a bírók nem profik, hanem legtöbbjüknek van ilyen-olyan munkahelye, így nehezen tudnak hetekre elkérezkedni, hogy részt vehessenek ezeken a kurzusokon.”
Még távol állunk attól, hogy az 1. Ligában is használják a VAR-rendszert
Fotó: FIFA
Az ország két legjobb játékvezetője, Ovidiu Hațegan és Kovács István rendelkezik videobírói képzéssel, így ők akár az idei rájátszás fontosabb mérkőzésein is bevethetők lennének a VAR-szobában. Diószegi szerint erre kevés az esély, de még arra is, hogy ebben az évben legalább egy mérkőzésen kipróbálják a rendszert. Meglátása szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint a 2022–2023-as szezontól fogják bevezetni a VAR-rendszert az 1. Ligában.
„Már két évvel ezelőtt elkezdték a tárgyalásokat a videóbíróról, és azt ígérték, hogy az idei rájátszásban alkalmazzák, ehhez képest még neki sem fogtak a játékvezetők felkészítésének. A későbbiekben valamilyen formában a nagyobb csapatok nyomására biztosan be fogják vezetni, mert mindig sok bírói tévedés lesz. De ettől még távol állunk” – mutatott rá a Sepsi OSK elnöke.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot március 9-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!