Kerékpáros emlékmű Mikóújfaluban – Fejér Ákosra, a példás pedagógusra, testnevelő tanárra emlékezünk

Dobos László 2020. január 04., 11:46 utolsó módosítás: 2020. január 04., 11:51

Mikóújfalu Sepsiszentgyörgy felőli kijáratánál, közel az erdővidéki letérőhöz egy kerékpáros emlékműre lettünk figyelmesek. Megálltunk, megnéztük. Fejér Ákos testnevelő tanárnak és a fél Európát kerékpáron bejáró mikóújfalviaknak állít emléket. Kerékpárral eljutottak Háromszékről Rodostóba, illetve 1972-ben a müncheni olimpiára is.

A hatalmas piros bicikli felállítását a Fejér család kezdeményezte Fotó: Pinti Attila

Utánanéztünk, milyen alkalomból készült az emlékmű. A Mikóújfalu kijáratánál álló kopjafák egyikét maga Fejér Ákos testnevelő tanár kezdeményezésére állították 1990-ben az addig elhunyt és a még élő kerékpárosok tiszteletére. Az alapként szolgáló hatalmas kőtömböt az egyik kerékpáros, a bányaigazgató Havel Sándor szállította. Két kopjafa áll a kőtömbben, az egyiket a csernátoni Haszmannok faragták, a másikat pedig Balázs Antal, Fejér Ákos tanártársa. A hatalmas piros bicikli felállítását a Fejér család kezdeményezte.

A beszámolók szerint 2012-ben, a piros kerékpár avatóünnepségén Fejér Ákos özvegye, Ella a következőket mondta: „Párizsnak vasból összeállított jelképe van, az Eiffel-torony. Valahol az Alpokban a Tour de France tiszteletére kerékpáros jelképet avattak,

itt, Mikóújfaluban is kerékpárba álmodott jelkép emlékeztet arra, hogy volt egyszer egy tanár és volt pár száz fiatal gyerek, akik 20 500 kilométert kerekeztek, világgá kürtölték Mikóújfalu nevét!”
Az emlékműt 2012-ben avatták fel Mikóújfalu kijáratánál Fotó: Pinti Attila
Ki volt Fejér Ákos?

A múlt század második felében, az 1960-as, 1970-es években vált egész Romániában ismertté Fejér Ákos neve, aki kerékpározó diákjaival egyre messzebb merészkedett: a honi tájak után következett Magyarország, majd Szlovákia, Ausztria, Németország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország, Lengyelország és Törökország.

A római katolikus vallású, magyar-örmény származású Fejér Ákos Gyimesbükkön született 1928 szeptemberében.

Édesapja, a szépvízi származású Fejér Antal kereskedő volt, nagybátyjai pedig Fejér Manó kanonok, aki kibővítette a sepsiszentgyörgyi templomot, Fejér Gerő gyulafehérvári kanonok és dr. Fejér Dávid, a szegények orvosa. Fejérek ma már nem élnek a Gyimesekben, de az idősebb gyimesiek nagy tisztelettel emlékeznek a családra, számontartják, melyik volt a Fejér-féle ház, a Rákóczi-vár és a Kőcsúp közötti dűlő pedig ma is a Fejéréké nevet viseli.

Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a csíkszeredai gimnáziumban érettségizett 1948-ban. A következő évben behívták katonának, de mivel a családot osztályellenségnek nyilvánították, munkaszolgálatos századba került, Brassó, illetve Zsil-völgyi építőtelepeken dolgozott katonaként három évet és három hónapot. A katonaság után egy ideig származása miatt „megbízhatatlannak” tekintették, különböző helyeken dolgozott kétkezi munkásként, majd 1953-ban Szász József akkori háromszéki tanfelügyelő kinevezte iskolaigazgatónak Lisznyópatakra, ami nagy bátorságnak számított. Még azon a nyáron különbözeti vizsgát tett, és tanítói diplomát kapott. Lisznyópatakon hét évet tanítóskodott, aztán áthelyezték Mikóújfaluba, ahol 14 évet tanított, közben elvégezte Bukarestben a Testnevelési Főiskolát.

Fotó: Pinti Attila

1972-től 1988-as nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc (egykori 7. számú) Általános Iskolában volt testnevelő tanár. Mindhárom helyszínen a nevelés és oktatás mellett az akkori Romániában csodaként emlegetett sportbázisokat épített önerőből, a gyerekekkel pedig számos kerékpártúrán vett részt. Kirándulásaival diákjainak megmutatta elsősorban a szülőföldet, aztán Európát, majd egy kicsit a keleti végeket is, ahová zágoni Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc került száműzetésbe.

Visszaemlékezéseiből

Benkő Levente történész szerkesztésében jelent meg 2002-ben a Csak akarni kell című kiadvány, amelyben Fejér Ákos visszaemlékezéseiből egyebek közt a következőket olvashatjuk: „Kerékpártúráinkat 12 éven keresztül szerveztük, 1960-tól 1972-ig. Az ország 41 megyéjéből 37-tel ismerkedtünk meg. 1970-ben a törökországi Rodostóba, az ottani Rákóczi Múzeumba zágoni földet, diót és kopjafát vittünk, majd a Boszporusz tengerszoroson át folytattuk utunkat Kis-Ázsiába. 1972-ben a müncheni olimpiára látogattunk el. Útjainkon nem kísért autó, hogy ha valaki beteg volt vagy nem bírta az utat, felszálljon és pihenjen. A kerékpárok egyszerű, szimpla gépek voltak. Sátrat sem vittünk, így aludtunk szalmában, szénapadláson, homokban, cementen, betoncsőben és néha-néha ágyban is.

Ezekkel az ügyes gyermekekkel bejártunk 12 országot, 7 fővárost, és 5 tengerben fürödtünk.

A csapatban mindenkinek volt feladata: volt szerelő, beszerző, pénztáros, szakács, egészségügyi, naplóvezető.”

Fotó: Pinti Attila

Az ország legszebb sportbázisa

Kovászna megye magyar nyelvű napilapjában, a Megyei Tükörben 1983-ban Áros Károly sportújságíró a következőket írta: „Országos elsők. A napokban érkezett a hír: a Legszebb sportbázis országos versenyét a sepsiszentgyörgyi 7-es számú általános iskola nyerte. (…) Ezen a versenyen az önerőből épített pályák jöttek számításba.

Minden, ami az iskola körül található, azt Fejér Ákos tervezte, építette együtt a tanulókkal, a szülőkkel, az iskola munkaközösségével.

A leaszfaltozott udvaron mértani pontossággal kirajzolt, kifestett röplabda-, tollaslabda-, kosárlabda- és kézilabdapálya található. Mellettük, közöttük négysávos futópálya és egy ugrógödör sorakozik. Az udvar két sarkában egy-egy beton pingpongasztal áll, a kézilabdapálya mögött pedig egy tornakapu. Az udvar két oldalán 420 férőhelyes lelátó húzódik meg, a pályák közül 17 reflektor néz le a játéktérre. Túl zsúfolt? Nem! Csak egyszerűen kihasználta az udvar minden részét (...)”

Fejér Ákos-dombormű a róla elnevezett mikóújfalvi iskola falán Fotó: Dobos László

Róla írták

Egykori tanítványa, dr. Veres Ferenc nyíregyházi főiskolai tanár így emlékezett meg Fejér Ákosról: „Azt tanította nekünk, legyünk fogékonyak minden iránt, amit az élet hoz, és fogadjuk szívesen azt is, ami váratlanul ér. Teremtsünk egységet, és ne legyünk indulataink vagy pillanatnyi hatások rabszolgái, a legtöbb helyzet megoldható higgadtsággal és megfontoltsággal.

Ne szavakkal, hanem tettekkel adjunk életünknek értelmet. Az ő élete példamutatóan értelmes volt. Így lett halhatatlan.”

Czegő Zoltán költő évekkel ezelőtt a következőket írta Fejér Ákosról: „Milyen módszerekkel is nevel Fejér Ákos? Azért nehéz a válasz, mert annyira egyszerű, mert annyira természetes az egész életvitel, ez az egész viszony tanár és tanuló között, tanulók egymás közti viszonya, ahogy a tündöklő nap beragyogja a kék eget, és ahogy az ezüst holdfény elönti az eget és a földet.”

Fejér Ákos 2002-ben hunyt el Sepsiszentgyörgyön, és Csíkszeredában, a vasútállomás melletti temetőben alussza örök álmát.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot december 31-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat