Kék-fehér álomszezon: tíz éve nyerte meg a HSC Csíkszereda hokicsapata a MOL Ligát

Döntő, ötödik mérkőzés. Minden eldőlhet. A Vákár Lajos Műjégpálya lelátói zsúfolásig telnek szurkolókkal. Különleges a hangulat. Az elején egy kitört plexidarab miatt szünetel a játék, de a problémát gyorsan orvosolják a szakemberek. Harmadik perc, Sikorcin megindul: senki nem tudja megállítani, gyönyörűen húzza be fonákkal Lindström kapujába. Az első harmadban Hruby pofoz be egy kipattantót, 2–0 ide. Középső játékrész, emberhátrányt kell kivédekezni, sajnos nem sikerül. Pozsgai révén szépít a DAB. Óriási a feszültség az utolsó húsz percben. Az ellenfél a legvégén lehozza kapusát. Másodpercek vannak csak hátra, amikor Hurtaj Novákhoz passzol, és a megkülönböztető sisakot viselő cseh pontgyáros egy félpályás, üres kapus találattal eldönti!

A Stockholmban született Charles Franzén szemébe könnyeket csal a székely himnusz.

„Annyira büszke vagyok rátok! Nincs több kérdés. Megnyertük a ligát, miénk a trófea, mi vagyunk a legjobb csapat a bajnokságban” – mondta öltözői beszédében a skandináv vezetőedző, aki jött, látott, és győzött, majd ősszel távozott.

A székelyföldi városban két éven belül már másodszor ünnepeltek MOL Liga-elsőséget, de a 2009-ben diadalmaskodó HC Csíkszereda időközben megszűnt, ugyanakkor a Sportklub is átalakult. A városi riválistól több játékos csatlakozott az újdonsült HSC Csíkszeredához, a névváltoztatás az egyik új támogató kérésére történt.

– emlékezett vissza Moldován Ervin, aki 2000 és 2018 között kizárólag a kék-fehéreket erősítette. – Az öltözőben hamar összekovácsolódott a társaság, mindenkinek az volt a célja, hogy a csapat minél jobban teljesítsen. A korábbi konfliktusokat félre kellett tenni, mindenki barát volt mindenkivel. Azt gondolom, ez a későbbi sikerek fontos eleme volt” – tette hozzá a visszavonult, kiváló balszélső.

Moldován Ervin illusztris pályafutása legjobb idényének nevezte a 2010/2011-es szezont. „Az eredményesség szempontjából ez volt karrierem legjobb szezonja.

– sorolja a megvalósításokat a Sportklub korábbi 23-asa, aki megemlíti, hogy – nem lebecsülve a MOL Ligában szerzett aranyérem értékét – játékosként számára a román bajnokság megnyerése nagyobb súllyal bírt.

A közös magyar–romániai liga az elmúlt évtized elején még nagyon fiatal sorozatnak számított. A szóban forgó szezon csak a harmadik kiírása volt a bajnokságnak, és az előző évben a Vasas Budapest Stars egy hétvégi torna keretében, egyfelvonásos párharcok után hódította el a serleget. Az új évadra megváltozott a lebonyolítás, a benevezett kilenc együttesből (HSC Csíkszereda, Brassói Fenestela, Steaua Rangers, Dab.Docler, Vasas HC, FTC-Orangeways, Miskolci JJSE, Sapa Fehérvár AV 19 farmcsapat, Újpesti TE) nyolc jutott a rájátszásba, ahol a negyed- és elődöntőben három győzelemmel lehetett továbbmenni, ugyanakkor a döntőben is három mérkőzést kellett megnyerni a végső sikerhez.

A HSC a legjobb nyolc között hatalmas különbségekkel jutott túl az Újpesten, amely a nyolcadik és kilencedik közti előselejtezőn a Steauát múlta felül. A liláknak három meccsen 33 gólt berámoló kék-fehérek az elődöntőben már egy teljesen más kaliberű ellenféllel ütköztek. A címvédő Vasas szintén könnyedén ejtette ki az FTC-t, a HSC pedig emlékezetes csatákat vívott az angyalföldiekkel, hiszen mind a négy összecsapás a hosszabbításban dőlt el.

A Vasas-centrumban játszott harmadik mérkőzésen Sikorcin az én passzomból egyenlített a rendes játékidő végén, aztán a hosszabbításban Hruby lőtte az aranygólt. Nagyon kiélezett meccsek voltak, de sikerült megnyernünk a párharcot 3–1-es összesítéssel. A döntőre már úgy álltunk fel a jégre, hogy ha már ilyen nehezen tudtunk átlépni a Vasason, akkor a DAB ellen muszáj nyerni!” – meséli Moldován.

A döntőben aztán nem is volt igazán kérdéses, melyik csapaté lesz a trófea. A székelyföldi gárda megérdemelt sikert aratott a kanadai JP MacCallum vezette DAB fölött, amelynek keretét olyan neves magyar hokisok alkották, mint Magosi Bálint, Galanisz Nikandrosz, Azari Zsolt, Pozsgai Tamás, illetve Szilassy Zoltán. Az elődöntőhöz hasonlóan a döntőben is 3–1-es összesítéssel győzött a HSC.

A csíkiak légióssora, a Novák–Hurtaj–Sikorcin támadóhármassal kiválóan teljesített a tejes szezon során, de ugyanez elmondható Kozuch kapusról vagy a hátvéd Hrubyról, illetve sok más hazai játékosról. A csíkszeredai bajnokcsapatban a rutinosabb és a fiatal székely hokisok remek egyveleget alkottak a légiósokkal, Moldován Ervin szerint a siker egyik kulcsa az volt, hogy az edzők három hasonló minőségű sort tudtak összerakni.

Mindhárom sorban voltak olyan hazaiak, akik bármikor eldönthettek egy-egy mérkőzést. Nem mindig a külföldiektől kellett várni a pontokat, három nagyjából egyforma sor volt összerakva, szerintem ez volt a siker egyik kulcsa” – fejtette ki a 2010/2011-es MOL Liga-idényben 42 mérkőzésen 31 pontot (15 gól + 16 assziszt) termelő Moldován Ervin.

Természetesen az edzői stábnak elévülhetetlen szerepei voltak a triplázásban. Moldován emlékei szerint Charles Franzén segítőivel nagyon jó hangulatot teremtett az öltözőben, az edzéseket pedig érdekes gyakorlatokkal próbálta feldobni. A sorozatos meccsterhelés miatt olykor lazább edzéseket végeztek, de ezeken is nagy hangsúly került a taktikai elemekre. A svéd stílus egyébként nem volt teljesen idegen a HSC számára, hiszen korábban is dolgoztak svéd edzők Csíkszeredában.

Visszavonulása után Moldován Ervin is edzői karrierbe kezdett. Már aktív jégkorongozóként versenyvizsgázott a csíkszeredai sportiskolához jégkorong szakos tanárként, majd miután abbahagyta a hokit, az U8-as és U10-es korosztályokkal kezdett dolgozni. Jelenleg a Csíkszeredai ISK U14-es együttesét irányítja. „A jégkorong mellett maradtam, a kisgyerekeknek próbálom átadni azt a tudást és tapasztalatot, amit a karrierem alatt felhalmoztam” – zárta beszélgetésünket.