A járványhelyzet sok mindent újraírt, megváltoztatott a turizmusban is. Jelenleg nagy még a bizonytalanság az ágazatban, de már érzékelhető a növekvő tendencia
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tavalyinál nehezebb évre számítanak idén a székelyföldi, erdélyi turizmust illetően a szakemberek és az ágazat szereplői. Szerintük az a vállalkozó lehet a járvány miatt kialakult új helyzet nyertese, aki rugalmasan alkalmazkodik, folyamatosan kommunikál az ügyfeleivel, biztonságot sugall, jelen van az egyre nagyobb szerepet játszó online térben, együttműködik az ágazati szereplőkkel, közben fejleszt és pályáz. A tét nagy, hiszen az utazási kedv nem lankadt ugyan, de egyre több ország nyit a külföldiek előtt, ami veszélyezteti a belföldi turizmus tavaly megerősödött pozícióját. Ráadásul a járványra hivatkozva idén megvonták a vakációs jegyeket a közszférában, holott ezek a voucherek eddig jelentős mértékben pörgették a hazai forgalmat.
2021. május 21., 11:322021. május 21., 11:32
Idén nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség az erdélyi turizmusban, az idei szezon nehezebb lesz, mint a tavalyi, amikor korlátozva voltak a külföldi utazások és a vakációs jegyek is pörgették a hazai turizmust – szögezte le megkeresésünkre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke.
Az már most látszik, hogy sokan terveznek külföldi nyaralást, László Endre szerint az emberek olyanok, mint a kalitkából szabadulni akaró madarak: ha lehetőségük lesz rá, mert stabilabbak lesznek a játékszabályok, „kirepülnek”.
Annak érdekében, hogy fenntarthassák a forgalmat, László Endre elsősorban azt javasolja a szállásadóknak, hogy tartsák be a járványügyi óvintézkedéseket. Az elmúlt egy évben is azok a turisztikai vállalkozások voltak sikeresek, amelyek hangsúlyt fektettek a biztonságra. Megnyugtató ugyanis a vendég számára, ha azt tapasztalja, hogy az alkalmazottak viselik a maszkot, fertőtlenítenek, ennek ellenkezője pedig zavaró lehet.
– sorolta a sikeres turisztikai vállalkozás ismérveit a klaszter elnöke. A szakember ugyanakkor elengedhetetlenül fontosnak tartja a hangsúlyosabb jelenlétet, a jó kommunikációt az online médiában. „Eltelt egy év a járvány kitörése óta, és sokan még mindig nem használják ezt a lehetőséget, nem frissítették fel a honlapjukat, nem olvassák rendszeresen az elektronikus postájukat, nincsenek jelen a közösségi oldalakon, holott ezeken a csatornákon keresztül nagyon sok vendéget be lehet vonzani” – szögezte le. Érdemes szerinte arra is hangsúlyt fektetni, hogy ezek a honlapok mobiltelefon-kompatibilisek legyenek, hiszen egyre többen telefonról intézik az ügyeiket, ott keresnek turisztikai desztinációt, foglalnak szálláshelyet, programokat.
A klaszter egyébként folyamatosan szervez tájékoztató kampányokat, képzéseket, hírleveleket küldenek, de még mindig van olyan vállalkozó, aki nem tud a pályázati lehetőségekről, például arról, hogy a tavalyi forgalomkiesés 20 százalékát meg lehet pályázni. „Arra hivatkoznak, hogy nem olvassák a hírlevelet, mert nem ellenőrzik rendszeresen a postafiókjukat.
Lehet, hogy éppen e-mailen foglalna valaki szobát. Nem kell éjszaka is válaszolni a levelekre, de naponta kétszer – reggel és délután – meg kell nézni a levelezést” – hangsúlyozza László Endre.
Még nagy a bizonytalanság a szállásfoglalás piacán, ám most növekvő tendencia érzékelhető, folyamatosan érkeznek az előfoglalások a nyárra, tájékoztatta kiadványunkat Szilveszter Rita online marketinges szakértő, a Travelminit.ro online szállásfoglaló oldal képviselője. Tapasztalataik szerint az erős évkezdés után egy stagnáló kora tavaszi időszak következett, amikor az ünnepek és az ezzel járó szabadnapok sem járultak hozzá az utazási és foglalási kedv növekedéséhez. Biztató viszont, hogy ez májusra megfordult, és most emelkedést észlelnek, érkeznek az előfoglalások a nyárra.
Szilveszter Rita hangsúlyozta, még nem áll rendelkezésükre elég adat ahhoz, hogy meg tudják jósolni a trendeket. Úgy tűnik azonban, hogy a szállásadók nem veszítették el a reményt, ugyanis a platform kínálata az elmúlt egy év alatt több mint 2000 új szállásegységgel bővült. Ehhez az is hozzájárult, hogy az online szállásfoglaló oldal már a pandémia elején stratégiát váltott: erőforrást csoportosítottak át új szálláshelyek bevonására, így jelenleg a platformon 6873 szálláshely található, amelyből 4550 előleg nélkül vagy ingyenes lemondással foglalható.
Az oldalon foglalók két nagy csoportra oszthatók:
A téli és kora tavaszi periódusban egyértelműen a hegyvidéki desztinációk iránt volt nagyobb érdeklődés, viszont arra számítanak, hogy a következő periódusban a tengerpart és a fürdőtelepülések iránt nő meg a kereslet.
Boldog békeidők a pandémia előtt. Erre a pezsgésre még várni kell, de a nyár közeledtével egyre bizakodóbbak a vendéglátók
Fotó: Barabás Ákos
A platform működtetői március végén készítettek egy átfogó felmérést, akkor az derült ki, hogy a válaszadók több mint 90 százaléka a nyár végéig tervez egy utazást. Becsléseik szerint az átoltottság növekedése pozitív hatással lesz az utazási kedvre is. A többség időben szereti megtervezni a kirándulást, és legalább egy hónappal az utazás előtt ki is fizeti a lefoglalt turisztikai csomagot. A szállásadókat is megkérdezték, és már márciusban a válaszadók egynegyedének voltak biztos foglalásai a nyárra. A panziók és a szállodák továbbra is a legkeresettebbek, de nőtt az érdeklődés a kisebb szálláshelyek, kempingek, apartmanok iránt is.
A válaszadók 28 százaléka a tengerparton nyaralna, míg 42,5 százalékuk a hegyekbe, csendes vidékekre vágyik, ezeket követik a gyógykezelésre alkalmas fürdőhelyek, majd a city breakek, azaz városlátogatások.
Az akkori felmérés is azt erősítette meg, hogy szívesebben választják azt a csomagot, amelyben benne van az étkezés, vagy van étterem és különböző más szolgáltatások is rendelkezésre állnak. A többség, a válaszadók 46 százaléka 100–200 lejt szán egy éjszakára egy szobára, 24 százalékuk fizetne 200 és 300 lej közötti összeget, miközben 26 százalék ennél is többet. A válaszadók 38 százaléka 5–7 napos vakációt tervez, és csak 19 százalék menne több mint hét napra üdülni. A válaszadók több mint fele családi nyaralást tervez, 30 százalék két főre foglal, és 18 százalék baráti társaságnak.
A húsvéti minivakációk során egyébként a panziók iránt volt nagyobb kereslet, a foglalók 64,3 százaléka ezt a típusú szálláshelyet választotta, míg 12,8 százalék a teljesen kibérelhető kulcsosházakat, derül ki a platform összesítéséből.
A minivakáció megtervezésénél a helyszín és a szolgáltatások minősége mellett sokat nyomott a latban a lemondás lehetőségének rugalmassága, a tisztaság és a járványügyi óvintézkedések szavatolása – ez összecseng azzal, amit László Endre klaszterelnök nyilatkozott a járványügyi szabályok betartásának fontosságáról.
A húsvéti szabadnapokat kihasználók emellett szívesen választottak olyan szállást, ahol volt étterem, medence vagy dézsa, SPA, masszázs, játszótér, illetve ahol szabadtéri programokat kínáltak, például volt a közelben kalandpark vagy lovaglási lehetőség. A húsvéti kiruccanás teljes idejére egy szobára átlag 600–800 lejes keretet szántak. A többség, 80 százalék ezt az árat fizette ki egy 3–4 napos foglalásra, mindössze 3,6 százalék szánt ezer lejnél többet erre a célra.
A járványhelyzet sok mindent újraírt, megváltoztatott a turizmusban is, a hangsúly pedig a biztonságra, családbarát környezetre tevődött át, sokak számára ugyanis már nem vonzó a nagy tömeg – ezt már Bíró Barna Botondtól, a Hargita megyei önkormányzat alelnökétől tudtuk meg. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás elnöki pozícióját is betöltő Bíró Barna Botond felidézte: amikor tavaly márciusban bevezették a rendkívüli állapotot, az első katonai rendelettel bezárták a vendéglátóegységeket, és a turizmus gyakorlatilag teljesen leállt. Akkor arra ösztönözték a vállalkozókat, hogy kommunikáljanak, ne tűnjenek el a köztudatból.
A rendkívüli állapotban alig több mint húsz fertőzött volt Hargita megyében, ennek kapcsán kampányt indítottak, hogy a legbiztonságosabb megyébe érdemes előre megtervezni a kirándulást, így népszerűsítették a helyi turisztikai kínálatot. Később a családbarát tanúsítvány odaítélésével léptek, majd vloggerekkel, bloggerekkel, influenszerekkel kötöttek szerződést, hogy népszerűsítsék a térséget. Számukra eddig két látogatást szerveztek, a harmadikra pedig május 18–21. között kerül sor, akkor adják át az idei családbarát tanúsítványokat is.
– magyarázta Bíró Barna Botond. A kampány nyomán a bukaresti, országos médiában több beszámoló is megjelent a Hargita megyei turizmusról, ezeknek köszönhetően pedig megnőtt az érdeklődés a román vendégek részéről. Mindeközben beruházások is zajlottak ebben az időszakban: Székelyvarságon sípálya épült, a közbirtokosság pedig még idén bobpályát tervez az egymillió eurós beruházásból, és a székelyudvarhelyi Mini-Erdély Park is tavaly nyílt meg.
– sorolta a társulás elnöke. A turisták a kulturális-antropológiai környezetre, a helyi gasztronómiára kíváncsiak, és egyre inkább eltolódik az érdeklődés az élményturizmus felé. „Olyan helyeket, szolgáltatásokat keresnek, ahol olyan fotókat lehet készíteni és megosztani a közösségi hálón, amelyekre barátaik, ismerőseik rácsodálkoznak. Erre Hargita megyében a tengerparton kívül minden lehetőség adott” – mutatott rá a fejlesztési társulás elnöke.
Meglátása szerint az is sokat hozzátehet a megye turisztikai értékéhez, ha sikerül elindítani egy gasztronómiai forradalmat. A turisták ugyanis nem szalmakrumplit, bécsi szeletet, hamburgert vagy lengyel kolbászt akarnak, hanem helyi specialitásokat. Ebben fontos szerepet játszik a Székely termék védjeggyel rendelkező helyi termelői hálózat is, ahonnan egészséges, bio alapanyagokat lehet beszerezni. A parajdi sóbányában érlelt mangalicasonka pedig eközben nemcsak ínyencség, hanem sztori, eredetiség van mögötte.
– mutatott rá a turizmus fellendítését szolgáló különböző ágazatok közötti összefüggések fontosságára a megyei tanács alelnöke.
Bíró Barna Botond a közszférában bevezetett vakációs jegyekre is kitért, amelyek kibocsátása szerinte az elmúlt évtized egyik legjobb kormányzati döntése volt – az intézkedés Hargita megyében 30–40 százalékkal növelte a vendéglátóhelyek forgalmát. Idén ugyan nem biztosítják az üdülési vouchereket, de a tavaly kibocsátott értékjegyekből még vannak felhasználatlanok, és bíznak benne, hogy jövőre újabbakat kapnak a közalkalmazottak. Hiszen mindez arra ösztönzi a jogosultakat, hogy felfedezzék az országot és rájöjjenek, megéri itthon is nyaralni.
Arról egyébként nincs pontos kimutatás, hogy mekkora a fel nem használt vakációs jegyek értéke. Az utazási irodák szövetsége az év elején készített ugyan egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy a tavaly kiadott jegyek egynegyede maradt felhasználatlanul, azóta viszont már lejárt egy síszezon és a húsvéti ünnepek, tehát minden bizonnyal az akkorinál kevesebb vakációs jeggyel lehet számolni.
Természeti, kulturális és gasztronómiai szempontból is gazdag vonzerővel rendelkezik Székelyföld, de turistacsalogatásban még fejlődnie kell a térségnek
Fotó: Haáz Vince
Bíró Barna Botond arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási hátrány, hogy a tömbmagyarságban élő turisztikai vállalkozók egy része csak magyar nyelven kommunikál.
Egy másik hátrány, hogy a megyében működő turisztikai irodák többsége arra szakosodott, hogy külföldi nyaralásokat ajánlanak a helybélieknek. Ez egy hiányosság, de lehetőség is, hogy külföldieknek közvetítsenek Hargita megyei turisztikai csomagokat. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a sokszínű, de egymástól függetlenül létező kínálatot összedolgozzák 3–5 napos vagy akár kéthetes turisztikai csomagokká. Továbbá fontos, hogy a turisztikai vállalkozók együttműködjenek, erre vannak is már jó példák.
A társulás elnöke leszögezte: nem kell Svájccal, Ausztriával, Spanyolországgal versenyeztetni Székelyföldet, hanem saját lehetőségeinket, egyedi kínálatunkat kell magas szintre emelni, ami más ugyan, de hasonlóképpen vonzó lehet a turisták számára. A turizmusban nagy hagyományokkal rendelkező országoktól viszont megtanulhatjuk a módszereket, technikákat, hogy miként lehet csúcsra járatni a népszerűsítést, kialakítani a szolgáltatási csomagokat.
A megyei illetékesek közben arra is figyelnek, hogy a Hargita megyei turisztikai kínálati csomagot összefogó platformot, a Visit Harghita telefonos applikációt folyamatosan népszerűsítsék. Az alkalmazásban megtalálható szolgáltatások köre rendszeresen frissül és bővül: a szálláshelyek, vendéglátó egységek, programok mellett immár a bankautomaták, taximegállók, gyógyszertárak listája is elérhető.
Bíró Barna Botondnak egyébként régi álma vált valóra azzal, hogy a Visit Harghita logója felkerül a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvízpalackok címkéjére. „Keressük a hasonló együttműködéseket, várjuk a felajánlásokat, hogy közösen népszerűsítsük saját turisztikai potenciálunkat. Minden apró tett segít, hogy a végén elérjük a közös célt. A Hargita megyei turizmus sikerre van ítélve, ha együttműködünk és mindannyian az ügy mellé állunk” – fogalmazott.
Nem panaszkodik az elmúlt időszakra a Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre lévő, három évvel ezelőtt átadott Panorama Boutique Hotel menedzsere. Csillag Levente kiadványunknak elmondta,
Február, március, április általában a céges csapatépítők időszaka, idén a járványhelyzet miatt az ilyen jellegű csoportos rendezvényeket nem lehetett megtartani. Emiatt sok foglalást visszamondtak vagy kénytelenek voltak átütemezni egy későbbi időpontra.
Viszont ami a járvány előtt hátrány volt – hogy a szálláshely viszonylag távol esik a várostól –, most előnynek bizonyult, a vendégek ugyanis szerették, hogy távol vannak a nyüzsgéstől, természetközelben, közvetlenül az erdő mellett. A szállodához egy hektáros erdő is tartozik, amit villanypásztorral, kerítéssel vettek körül, így biztonságos sétálóhely. Szintén előnynek bizonyult a medence, a jacuzzi, a dézsa. Míg eleinte csak reggelit kínáltak, ezt időközben bővítették, és most már teljes ellátást biztosítanak, á la carte vendéglőt működtetnek.
Szerinte ugyanakkor jó döntésnek bizonyult, hogy a tavaly nyár eleji lazítások után rögtön hatalmas árkedvezménnyel rajtoltak, azóta sok a visszatérő vendégük. „Egyre jobban beindul a szezon, sok a foglalás, viszonylag jól átvészeltük ezt az időszakot” – összegezte a rendhagyó időszakban szerzett tapasztalatait Csillag Levente.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot május 17-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!