Feredő-Gyógy standja
Fotó: Facebook/Strand Baile Daco Romane Geoagiu Bai
Dél-Erdély turistalátványosságai között ott találjuk az algyógyi fürdőt, a Feredő-Gyógyot. Az erdélyi magyar turisták által is látogatott termálvizes telephelyen ugyan nincs nyoma a magyar múltnak, érdemes azonban szétnézni a környékén is, illetve betérni egy-két étterembe.
2022. augusztus 20., 09:012022. augusztus 20., 09:01
2022. augusztus 20., 11:082022. augusztus 20., 11:08
Szívesen utazom Dél-Erdélybe, amely a magyar történelem kimeríthetetlen tárháza az érdeklődők számára. Sajnos, a magyar turisták zöme elkerüli: akik az anyaországból vagy a Kárpát-medence más régióiból látogatnak Erdélybe, csak kis százalékuk jut el Erdély-Hegyalja különböző vidékeire – Déva, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Szászváros, Algyógy, Szászsebes környékére vagy az 1479-es kenyérmezői csata helyszínére, Alkenyérre és Bokajra, ahol Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány serege megsemmisítette a Dél-Erdélyt feldúló Ali bég oszmán seregét.
Hosszan lehetne sorolni a magyar történelem kiemelkedő dél-erdélyi helyszíneit – élén Gyulafehérvárral –, amelyek mára azért koptak ki a köztudatból, mert a többségi román hatalomnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar turisták megismerhessék a valódi erdélyi történelem helyi nevezetességeit.
a vendéglátó helyek igen kis százaléka van magyar kézben, így jellemzően sem étteremben, sem szállodákban nem beszélik a magyar nyelvet. Ezért a magyar turisták elsősorban Erdély többségében magyarok lakta településeit keresik fel. Érdemes azonban elmenni Dél-Erdélybe is, hiszen ha előzőleg tájékozódunk, akkor sok érdekes látnivalóban lesz részünk.
Étterem egy tömbházlakás földszintjén a település központjában
Fotó: Kisréti Zsombor
Többször megfordultam Algyógyon és környékén is, így eljutottam az Algyógy falutól 5 km-re levő Feredő-Gyógyra, az Algógyi fürdőre is. Harminc fok körüli termálvize kellemes a fürdőzésre, amit a rómaiak is felismertek. A mai fürdő mellett meglátogathatjuk a szomszédos telken található, mésztufába vájt római kori fürdőtelepet is.
A romániai vendéglátás átgondolatlanságára jellemző, hogy a feredő három medencéjéből kettőt úszóknak rendeztek be, egy kisebb medence pedig az összes többi vendég igényeit elégíti ki. Mivel Romániában a lakosság többsége sajnos nem tud úszni – az úszásoktatást sem a kommunizmusban, sem az követően nem terjesztették ki az iskolai közoktatásba –, százak tömörülnek az aprócska medencébe, és a tágas uszómedencékben pár ember lubickol.
A vízesés a fürdőhely egyik nevezetessége
Fotó: Kisréti Zsombor
Algyógyon sincs sok nyoma a magyar múltnak, mint ahogy az a tömegsír is jelöletlen, amely a település egykori birtokosának, Kuún Kocsárdnak a kastélya előtt található azoknak a magyaroknak a hamvaival, akik 1848 októberében estek áldozatul a Mócvidékről rájuk törő románok mészárlásának. Az ide látogatónak érdemes megnéznie Erdély legrégebben álló, a 11. században épült körtemplomát, az algógyi rotondát a református egyház IKE-táborközpontjában, mint ahogy a Debreczeni László tervei alapján a két világháború között átépített református templom is turisztikai látványosság. A természeti látványosságokra vágyóknak a fürdőtől ugrásnyira található termálvizes Clocota vízesés a vonzó, ahol mindig sok turistával találkozhatunk.
A kiránduló számára fontos az étkezés is. A kommunista időkben idétlen kinézetű tömbházakkal és szállókkal megtűzdelt fürdőtelepen 1989 decemberében megállt az idő, új beruházásokkal, fejlesztésekkel alig találkozik az ember. Az egy-két jobb minőségű étterem kivülről nem túl barátságos környezetben, panellakás földszintjén található. Több éttermet is kipróbáltam az elmúlt években, így van összehasonlítási alapom.
Fotó: Kisréti Zsombor
Jó benyomást keltett viszont a kivülről nem túl elegáns helynek tűnő Agrementul étterem, amelynek élősövénnyel sűrűn körülvett terasza a nyári kánikulában kellemes hely egy ebéd vagy vacsora elfogyasztásához. Az árak itt is elszabadultak, de ez nem algyógyi sajátosság: szerte az országban ezzel találkozik az étterembe betérő vendég.
Az étlap jellegzetes, egy nyelven megfogalmazott erdélyi román felhozatal, van közöttük azonban pár magyararos étel, mint például a csülkös babgulyás, amit az algógyi étteremben cipóban tálalnak. Különösen nem szeretem ezt a fajta felszolgálást, de az étel miatt ezt választottam. Mire kihozták, a kenyér teljesen magába szívta a babgulyás levét, így szinte száraz babfőzeléket ettem, amely a nevében hasonlított ugyan a magyar babgulyásra, azonban a fűszerezése már kevésbé, habár tarka bab és hús is volt benne elegendő.
Babgulyás cipóban. Aki kedveli, annak érdekes felszolgálás lehet
Fotó: Kisréti Zsombor
Jobb választásnak bizonyult a különböző ,,disznóságokkal” kínált erdélyi húsos tál, pontosabban deszkalapítón felszolgált, frissen sült kolbász, szalonna, tarja, krumpli, csirkemáj, gomba, rizs és zöldségkörítés savanyúsággal. A legtöbb összetevő jó ízű és jól fűszerezett étel volt. Nem voltam megelégedve a mirelitzöldséggel, de hát ezzel a körítéssel sok elvárása nem lehet az embernek, éttermben nem is szoktam rendelni.
Az étterem egyik felkapott kínálata a sült húsos felhozatal
Fotó: Kisréti Zsombor
A máj és a sült szalonna kimondottan finom volt, és a bécsi szeletnek tűnő, bundázott, süt karaj is. A zsúfolt teraszvendéglő jelzi, hogy jól főznek. Noha a környékbeli étteremekhez képest drágák, mégis ide jönnek a vendégek, ami jelzésértékű a több vendéglőt működtető Feredő-Gyógyon. Ha a többnyelvűságre is adnának, az Agrementul egészen jó hely lehetne a dél-erdélyi fürdőhelyen.
Feredő-Gyógy standja az egyik úszómedencével
Fotó: Kisréti Zsombor
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!