Az energiaárak robbanásszerű növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az ingyenes napenergia. Az ezt hasznosító rendszerek nem olcsók, de a költségfinanszírozásra pályázni is lehet.
Fotó: Pixabay
Most fáj igazán az energiaár-emelés: hamarosan megérkeznek azok a fűtés- és villanyszámlák, amelyek minden bizonnyal jócskán megterhelik a családi kasszát. Hiszen ezek a közműszámlák egyrészt már fűtésköltséget, illetve a rövidülő nappalok miatt jóval nagyobb áramköltséget tartalmaznak, másrészt a brutálisan megugrott energiaárak miatt jó eséllyel lényegesen nagyobb az értékük, mint az egy évvel ezelőtti számláinknak. De mit tehetünk, ha rövid- vagy középtávon valahogy ellensúlyozni szeretnénk a jelentős áremelkedést? Mit javasolnak a szakemberek, és milyen támogatást nyújt az energiahatékonyság növelésére az állam?
2021. november 06., 09:042021. november 06., 09:04
Hetek, lassan hónapok óta állandó téma a közbeszédben a megállíthatatlannak látszó, jelentős mértékű energiaár-drágulás, amit igazán talán most éreznek majd meg a kisfogyasztók, akiknek a novemberi fűtés- és villanyszámlái jó eséllyel már lényegesen drágábbak lesznek ahhoz képest, mint amennyit egy évvel ezelőtt kellett fizetniük ezekért a szolgáltatásokért. Még úgy is, hogy az
A szakemberek nem sok jóval kecsegtetnek: az áremelkedés minden bizonnyal nem áll meg hosszú távon sem, visszafordulni pedig biztosan nem fog a tendencia. Ezért ajánlott előre gondolkodni, és egy olyan életvitelre berendezkedni, amely minél kevésbé függ a fosszilis energiától, illetve az energiaszolgáltatóktól.
Például lehetőségünk van az otthonunk „okosítására”. Az, energiahatékony megoldások megvalósításával foglalkozó székelyudvarhelyi Vass Lóránd villamosmérnök rámutatott: már meglévő magánházak esetében első körben ajánlott a napelemrendszer felszerelése.
Az utóbbi száz évben, az ötéves átlagokat nézve egy példa sincs arra, hogy az energiaár csökkent volna. Ennek egyik oka, hogy van egy folyamatos energiaéhség, és a bár egyre hatékonyabbak a berendezések, a komfortból eredően az energiafogyasztás egyre csak nő” – magyarázta a szakember.
Vass Lóránd szerint egyértelműen megéri beruházni egy napelemrendszerbe. A környezetvédelmi minisztérium legutóbb tavaly hirdetett meg ezzel kapcsolatban egy pályázatot, amelyben a kérvényezőknek egyenként 20 ezer lejes finanszírozást nyújtottak napelemek beszerelésére.
A minimum, amit mi javasoltunk, egy 3,3 kilowattos napelemrendszer beszerzése, aminek a megvásárlása és felszerelése tavaly év közepén 23 500 lejbe került, amiből 3500 lejt kellett fizessen az ingatlan tulajdonosa. Egy ilyen rendszer most már mintegy 15 százalékkal többe kerül" – tájékoztatott a szakember.
Egy 2018-as rendelkezés értelmében azok, akik napelemrendszerrel rendelkeznek, rácsatlakozhatnak a villamoshálózatra, és eladhatják a nyáron fölöslegesen megtermelte energiát. Vass Lóránd ugyanakkor rámutatott: ezzel az a gond, hogy a „közösbe” betett, és az onnan visszavásárolt energia ára jelentősen eltér.
Azaz: amit nyáron „betermel” a napelemes rendszerrel a tulajdonos, azért keveset kap, télen viszont – amikor a napelemek is kevesebb áramot termelnek – jóval drágábban lehet ugyanabból a rendszerből áramot vásárolni.
Ez azt jelenti, hogy amit idén augusztusba betöltöttem, azt két éven belül bármikor ki tudom venni, ha nem is ugyanolyan áron, ahogy eladtam, de kedvezményesebben, mint most. Ha ez a törvénytervezet január elsejétől életbe lép, akkor egy napelemes beruházás 6-7 év alatt megtérül.
Ahogy az energiaárak emelkednek, a beruházás rövidebb időn belül térül meg” – magyarázta. Tudni kell ugyanakkor, hogy a kétéves elszámolást lehetővé tevő rendszer várhatóan 2030-ig marad érvényben.
„Ha tanácsot kellene adjak, azt mondanám, hogy akinek van tőkéje, az lépjen már most a napelemes rendszer kiépítése érdekében” – hangsúlyozta a villamosmérnök. Ha az illető nem rendelkezik elég tőkével, akkor érdemes lehet átgondolnia, hogy milyen feltételekkel tud kölcsönt igényleni, és mennyi idő alatt térül meg számára a beruházás.
Vass Lóránd úgy látja, a napelemes hálózattal járó beruházás akkor térül meg gyorsabban, ha nemcsak a villanyszámlánkat váltjuk ki vele, hanem összekapcsoljuk a fűtésrendszerrel is. Vagyis a megtermelt energiát teljesen felhasználjuk. Ezt azt jelenti, hogy használunk egyrészt egy olyan fűtérendszert, amely villamosenergiát használ, de meghagyjuk a gáz- vagy fáskazánt is, és ezeket együtt vesszük igénybe.
ennek érdekében pedig a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Emiatt a következő időszakban minden bizonnyal számos olyan program és pályázati lehetőség lesz, amellyel a zöldberuházásokat támogatják.
Valamivel egyszerűbb ilyen szempontból azoknak a dolga, akik most készülnek házat építeni, nekik már a tervezés során érdemes kellő figyelmet fordítani a megfelelő szigetelésre, az energiarendszerek automatizálására, a hatékony árnyékolásra – amivel nyáron kizárhatják a meleget úgy, hogy közben a fény bejut az otthonunkba.
„Például télen, ha lezárjuk az árnyékolókat éjszakára, akkor az ablakokat is jobban szigeteljük. Az okosrendszerek eközben lehetővé teszik, hogy csak azokat a helyiségeket fűtsem, ahol épp tartózkodom. Hőszivattyús rendszereket is lehet alkalmazni, ilyenkor ugyanaz a berendezés biztosítja nyáron a hűtést, télen pedig a meleget. Viszont ez is jelentős beruházás, az tudja meglépni, akinek van tőkéje" – magyarázta Vass Lóránd.
Tömbházak esetében a szakember mindenképpen javasolja a külső szigetelést, a nyílászárók cseréjét és a kondenzációs gázkazán beszerelését. Ez utóbbi a hagyományos gázkazánokhoz képest jelentősebb beruházás, de 30 százalékkal kevesebb energiával képes működni.
A tömbházakban, társasházakban élőknek korlátozottabbak az energiaspórolási lehetőségei, mint a magánházak tulajdonosainak, de egy kondenzációs gázkazánnal ők is sok energiát megtakaríthatnak
Fotó: Haáz Vince
Egy jól szigetelt tömbházlakás, amely jó minőségű nyílászárókkal, kondenzációs kazánnal, esetleg egy okos hőszabályozóval rendelkezik, már jócskán alacsonyabb számlákat „termel”. Az okos hőszabályozó azért lehet fontos, mert tudja, hogy mikor nem vagyunk otthon, és ilyenkor nagyjából 19 Celsius-fokon tartja a hőmérsékletet, amikor pedig megérkezünk, akkor felmelegíti 21 fokra.
és amikor távol vagyunk, ellenkező esetben nem valósul meg az energiatakarékosság. Ha a 10 fokos ingatlant akarjunk rövid időn belül 21 fokra fűteni, az nagyobb kiadást eredményez. Persze, ha hosszabb időre elutazunk, akkor érdemes alacsony hőfokon tartani a lakást – magyarázta Vass Lóránd.
Tánczos Barna környezetvédelmi minisztertől arról érdeklődtünk, milyen támogatási programok, pályázati lehetőségek vannak és lesznek a közeljövőben, amelyek révén fokozható a magánlakások és a középületek energiahatékonysága.
A költséghatékonyság növelését célzó pályázatokat a Környezetvédelmi Alap (AFM) hirdeti meg, a szaktárca pedig idén különösen nagy összeget fordít az alternatív energiaforrásokat hasznosító rendszerek beszerzésének a támogatására, arra, hogy középületek és magántulajdonban levő ingatlanok képesek legyenek részben vagy teljesen energiafüggetlenné válni.
Az egyik, szeptemberben indult projekt az önkormányzatokat célozza meg, amelyek a pályázat révén, napelemes rendszerek, hőszivattyúk beszerelésével energiahatékonnyá tehetik a hatáskörükbe tartozó intézményeknek otthont adó ingatlanokat: iskolákat, kórházakat.
Ugyancsak a polgármesteri hivatalok igényelhetnek finanszírozást egy másik programban is, amely a közvilágítás korszerűsítését teszi lehetővé fotóvoltaikus rendszerek beszerelése által. Ezáltal jelentősen csökkenhet az összeg, amelyet az önkormányzatoknak a közvilágítás biztosítására kell költeniük.
Ugyan nem pályázat, de aktuális és témába vágó az a rendelkezés is, amelynek értelmében minden településen megadott mennyiségű hulladékot szelektíven kell összegyűjteni minden évben. Ha a városok, községek ezt nem teljesítik, jelentős pénzbírságra számíthatnak, ha pedig nem fizetik ezt ki, akkor nem pályázhatnak az alapnál.
A természetes személyek eközben idén összesen 290 millió lejes alapot hívhatnak le napelemek beszerelésére – ezt a programot december elsején hirdetik meg. Ezzel kapcsolatban Tánczos Barna is megemlítette azt, a várhatóan januártól életbe lépő változást, amelynek értelmében a lakossági napelemek által megtermelt áramot január elsejétől más módszer alapján lehet „beadni a közösbe”, majd visszavásárolni a rendszerből.
A hagyományos energiaforrások megállíthatatlanul drágulnak, egyre inkább elkerülhetetlen az energiahatékonyság növelése a háztartásokban
Fotó: Beliczay László
Eközben folytatódik a háztartási gépek roncsprogramja is, amelyben a természetes személyek energiahatékonyabb készülékekre cserélhetik le háztartási készülékeiket. A háztartási roncsprogram újabb kiírása a tervek szerint december 10-én indul.
Jelenleg vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek révén a lakószövetségek is pályázhatnának napelemrendszerek kiépítésére a tömbházak tetején. Tánczos Barna azt is elmondta: nincs megelégedve azzal, ahogyan a Környezetvédelmi Alap az előző kiírásokat lebonyolította. Most egy új csapat vezeti az ügynökséget. „Pontos ütemterv szerint szeretnénk ezeket a pályázatokat lebonyolítani, lecsökkentve az elbírálási és kifizetési periodusokat, és ez nagy kihívás lesz az új csapat számára" – magyarázta.
A jelentős energiaár-drágulás nemcsak a magánszemélyeket és a cégeket érinti, hanem az önkormányzatokra is jelentős terhet ró, hiszen nekik kell fenntartaniuk olyan közintézményeket, illetve az ezeknek otthont adó ingatlanokat, amelyeknek számottevő az energiaigényük, főleg télen. Ilyenek az óvodák, a napközik és az iskolák.
A marosvásárhelyi városháza sajtószóvivőjétől, Rigmányi Esztertől megtudtuk, hogy a polgármesteri hivatal 2019-ben a fűtés- és villanyszámlákra 4 949.000 lejt, míg 2020-ban 3 990.000 lejt költött. Az egymillió lejes különbség annak tudható be, hogy tavaly a diákok több hétig online tanultak, így az óvoda- és iskolaépületekben csak tartaléklángon ment a melegítés, és a villanyáramot szintén a megszokottnál kevesebb alkalommal használták.
így bármekkora lesz a költség, a marosvásárhelyi városháza ki fogja azokat fizetni. Ha szükséges, akkor költségvetés-kiegészítéskor több pénzt rendelnek a számlákra, illetve a jövő évi költségvetést ennek függvényében állítják össze. Mivel nem tudni, hogy a kéthetes kényszervakáció után mi lesz, azért azt sem lehet előre látni, hogy mekkora pluszköltséggel jár majd a földgáz és a villanyáram drágítása – mondta az illetékes.
Gyergyószentmiklóson az oktatási intézmények a városi távfűtéses rendszerre vannak csatlakoztatva, és ez a továbbiakban sem változik – nyilatkozta érdeklődésünkre Hegyi Zsuzsanna, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Az év hátralevő két hónapjában szerinte biztosan nem lesz gond a számlák törlesztésével, hiszen például a novemberi számlát decemberben kapják meg, és majd csak januárban kell kifizetniük.
hogy az óvodákban és az iskolákban megfelelő körülmények legyenek, még akkor is, ha ez pluszköltségek jár” – hangsúlyozta a szóvivő, aki nem tudta pontosan megmondani, hogy az előző két évben a helyi költségvetésből mennyit fizettek az oktatási intézmények fűtésére.
Székelyudvarhelyen elsősorban nem a földgáz és a villamosenergia árának jelentős drágulása miatt van gond, hanem azért, mert a Hargaz november elsejétől nem szolgáltat többet, és ez azt jelenti, hogy új partnerre van szükség a középületek kifűtése érdekében is.
Mint a városháza sajtószóvivője, Zörgő Noémi elmondta: az országos energiaügyi hatóság (ANRE) biztosítani fogja a földgázt, és a hatóság fogja kijelölni, hogy a székelyudvarhelyi oktatási intézmények a továbbiakban melyik szolgáltatóhoz kerülnek.
Az biztos, hogy a fűtés biztosításában nem lesz megszakítás, de azt nem tudni, hogy ki és milyen áron fogja biztosítani a földgázt. Azt már látják, hogy az eddigi 205 lej köbméterenkénti egységár 500-600 lejre is növekedhet, így a helyi költségvetésből jóval nagyobb összeget kell majd a megfelelő, zavartalan működésre biztosítani.
A csíkszeredai tanintézetek szintjén 2019-ben 3 155 829 lejt, 2020-ban pedig 2 527 863 lejt költöttek fűtésre és villamosenergiára. Az adatok naptári évre értendők – tudtuk meg Sógor Enikő alpolgármestertől, aki hangsúlyozta: „a fűtésköltségek drasztikus emelkedése miatt mindenképpen költségvetés-kiigazítást kell eszközölnünk, ennek mértékét azonban ismeretlen tényezők miatt nem tudjuk pontosan behatárolni”.
Nem tudható ugyanis, hogy milyen mértékben nőnek a szolgáltatások díjszabásai, ugyanakkor az sem látható előre, hogy a járványhelyzet hogyan befolyásolja az oktatás megszervezését. Az elmúlt tanév bezárásai például azt is eredményezték, hogy csökkentek a fűtésre, villanyáramra szánt kiadások.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot november elsején.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!