Otthon, édes-drága új otthon: két-három év múlva okozhat visszaesést a mostani árugrás az építőiparban

Bíró Blanka 2021. október 09., 08:42 utolsó módosítás: 2021. október 09., 08:47

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik éppen egy építkezés közepén tartanak és arra várnak, hogy beköltözhessenek új családi házukba. Az építőanyagok brutális drágulása miatt sokaknak alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen formában folytatják a munkálatokat. A költségek lehetséges lefaragásáról, alternatív, olcsóbb megoldások alkalmazásáról érdemes konzultálni a kivitelezővel, hiszen általában van mód arra, hogy kevesebb pénzből megvalósuljon a projekt. Annak pedig, aki még csak gondolkodik az építkezésen, érdemes észben tartania, hogy egy jó kivitelező legalább annyira fontos, mint a kedvező árú alapanyagok.

Otthon, édes-drága új otthon: két-három év múlva okozhat visszaesést a mostani árugrás az építőiparban
galéria
Az építőanyag drágulása 20–25 százalékkal növeli az építkezés teljes költségét. A megrendelőnek elfogy a pénze, és emiatt előfordul, hogy az építkezések szakaszosan valósulnak meg Fotó: Erdély Bálint Előd

Folytatódik a néhány hónapja elkezdődött masszív áremelkedés a kiadványunknak nyilatkozó, építőiparban tevékenykedő szakemberek szerint, a drágulás pedig mintegy 20–25 százalékkal dobja meg egy-egy építkezés teljes költségét. Jó hír ugyanakkor, hogy most legalább már nincs akkora „fejetlenség”, mint tavasszal – mutatott rá Boér Lehel. A háromszéki Depo barkácsáruház tulajdonosa kifejtette: tavasszal volt a mélypont, akkor mindenki kapkodott, nehézkes volt az ellátás és rövid távra szólók az árajánlatok.

Mostanra valamilyen szinten stabilizálódott a piac, bár az áremelkedés folytatódik, az árak pedig minden bizonnyal nem fognak már visszakerülni arra a szintre, ahonnan indultak.

A drágulás ugyanakkor nem egységes: az olcsóbb építőanyagok nagyobb mértékben drágultak, mint a prémium termékek. Az épületszigeteléshez használt, az eladásban még mindig első helyen álló polisztirén ára például nagyobb arányban emelkedett, mint a prémium kategóriás kőzetgyapoté, ugyanakkor utóbbi népszerűsége fokozatosan növekszik.

A falazóanyag nyári drágulása után októberben újabb 10–15 százalékos áremelkedés várható, a földgáz jelentős drágulása ugyanis itt is érezteti hatását. A fémipari termékek szintén átlagon felül drágultak, Románia ez esetben annak következményeit viseli, hogy megszűnt a kohászat, az ország ki van szolgáltatva az importnak. A tengeri szállítás díja eközben megötszöröződött, ez a kisebb értékű, de nagyobb helyet foglaló termékek árában érződik hangsúlyosabban: például a szemeteskukákat egymásba lehet rakni, de az öntözőpumpát nem, így az jobban drágult – részletezte a háromszéki vállalkozó.

A kereslet gyorsabban nő, mint a termelési kapacitás

Az építkezési és felújítási munkálatok a járvány miatti leállások alatt sem torpantak meg, ráadásul időközben az EU-s helyreállítási terv, illetve a különböző országok hasonló jellegű kormányprogramja is nagyobb lendületet kapott. Magyarországon például a fiatal családoknak nyújtott házépítési vagy lakásvásárlási támogatás tovább növelte az építőanyagok iránti keresletet – magyarázta Boér Lehel.

A termelési kapacitás viszont nem nőtt a kereslettel azonos mértékben.

Egy másik tényező, amit figyelembe kell venni, hogy a hazai piacot a multinacionális cégek látják el, amelyek eddig Romániában a termékeik árát a helyi, szegényebb piachoz igazították. Miután azonban Európa-szerte megnőtt a kereslet, most már nálunk is emelik az árakat, vagy inkább ott adják el a termékeiket, ahol többet fizetnek értük – most már nem működik, hogy egy gyártónak ugyanaz a terméke nálunk 15 euró, Franciaországban pedig 30 euró.

Románia abból a szempontból is hátrányban van, hogy a multik úgy rendezték be gyártósoraikat, hogy csak egy-egy terméket állítanak elő a helyi gyárukban. Például a Bramac a romániai gyárában csak mezőcserepet gyárt, az összes tartozékot pedig a magyarországi üzemben, onnan pedig már alig küldenek, mert az ottani piacon 40 százalékos árbevétel-növekedéssel számolhatnak.

Boér Lehel szerint elkerülhetetlen az árak valamilyen szintű kiegyenlítődése, hiszen jelenleg térségünkben az építkezés négyzetméterenkénti ára ezer euró körül mozog, Kolozsváron kétezer euró, Magyarországon háromezer, Ausztriában pedig már hatezer euró. „Az ingatlanfejlesztők 2010 óta tisztes haszonnal dolgoznak, nincs spekulatív nyereség, hiszen folyamatosan drágul a munkaerő és az építőanyag” – mutatott rá az üzletember.

Kőzetgyapot helyett polisztirén. A drágulások miatt gyakran már az építkezés közben kell költséghatékonysági döntéseket hozniuk a megrendelőknek Fotó: Pinti Attila

Kisöpörték a készleteket, nehézkes a pótlás

Miközben az építkezések nem álltak le a világjárvány miatt bevezetett korlátozások idején sem, a termelésről már nem mondható el ugyanez: számos gyár volt kénytelen leállítani a munkát, és bár a lazítások hatására sok újraindult, mégsem tudtak teljes kapacitással működni, mert nem volt elég emberük – erre már Stier Attila építészmérnök, a székelyudvarhelyi Bestatics cég társtulajdonosa hívta fel a figyelmet. A leállások alatti építkezések esetében a gyártók jellemzően utólagos, 30–60 napos kifizetési határidővel szállítottak a lerakatok készleteiből a megrendelőknek, attól tartottak ugyanis, hogy a termékeik raktáron maradnak.

Akkor kisöpörték a készleteket, amiket most pótolni kellene, de nem tudják olyan ütemben feltölteni, mint amekkora az igény.

Ilyenkor jön a spekuláció, hogy ha most nőtt meg a kereslet, most lehet árat emelni. Erre még rátevődik, hogy sok termék alapanyagát, a vasat Ázsiából importálják, és egy ideje szállítási problémákkal szembesülnek. A tengeri konténerek hiánya oda vezetett, hogy ha korábban egy hajóval elküldtek tíz konténert, most már csak hármat tudnak, de ugyanazt a szállítási költséget kell kifizetni.

A drágulás a végső felhasználón csapódik le

Az építőanyag drágulása mindenképpen a végső felhasználón, a megrendelőn csapódik le, mutatott rá Stier Attila, akinek cége mérnöki tevékenységgel foglalkozik, ami magában foglal mindent, ami az építkezéssel kapcsolatos: tervezés, költségek megállapítása, kivitelezés felügyelete, illetve kivitelezés. A szakember úgy látja: az építőanyag drágulása előreláthatóan 20–25 százalékkal dobja meg az építkezés teljes költségét, amit a megrendelő fizet ki. Emiatt előfordul, hogy az építkezések szakaszosan valósulnak meg. Az építtető elsősorban arra törekszik, hogy lakhatóvá tegye az ingatlant, be tudjon költözni, majd a külső térrendezést vagy a kerítés megépítését későbbre halasztja. Ez a trend korábban is jellemző volt, ám most felerősödhet.

Stier Attila tapasztalata szerint egyelőre nem csökkent látványosan az építkezési kedv, viszont a 2008-as gazdasági válság is két-három év után csapódott le az építőiparban.

Akkor csappantak meg olyan szinten a munkák, hogy sok vállalkozó akár önköltségi áron is bevállalt egy-egy kivitelezést, hogy fennmaradjon vállalkozása, illetve meg tudja tartani az alkalmazottait. Ha a jelenlegi válságnak komolyabb következménye lesz az ágazatban, az szintén két-három év múlva fog érződni, véli az építészmérnök.

A szakember ugyanakkor rámutatott: van mód arra, hogy lefaragjanak a költségekből. Előfordul, hogy a prémium kategóriájú termékről váltanak olcsóbb alternatívára, ez a festék, a nemes vakolat, a csempe esetében gyakoribb, tehát ha a megrendelőnek fogy a pénze, ezekből beéri az olcsóbbal.

Általános elv, hogy már a tervezés előtt érdemes tisztázni, mit szeretne a megrendelő, milyen funkciókat akar az épületben, a családi házban.

A beruházási értéket a kiterített alapterület is hordozza. Miután letisztul a kép, hogy mire van szükség, a tervezők általában közlik, ez mekkora területen valósítható meg, és hogy négyzetméterre számolva mekkora a beruházási érték. A terület méretét és a beruházási értéket összeszorozva kijön a végösszeg, és az ügyfél eldöntheti, hogy ezt megbírja vagy inkább átszervezést javasol.

Fotó: Veres Nándor

A tervező feladata, hogy ismertesse a pontos kiadásokat

A négyzetméterenkénti beruházási költség korábban 500–600 euró volt, most a 800–900 eurót is eléri. Ez kizárólag az épület költsége, amihez hozzáadódik a területrendezéssel járó kiadás. „Ezért kell már az elején tiszta képpel indulni. A tervező feladata, hogy felvilágosítsa az ügyfelét a várható költségekről” – mutatott rá az építészmérnök. A végső döntést a megrendelőnek kell meghoznia annak alapján, hogy mire elég a rendelkezésére álló összeg, illetve mennyi pénzt szán egy ilyen beruházásra. Például az épület szigetelésére vásárolhat kőzetgyapotot, vagy helyettesítheti azt a már említett polisztirén hablemezzel. De lehet keresni a kettő között is alternatívát, ami minőségileg elfogadható, és meg is tudja engedni magának a megrendelő.

Sok múlik a kivitelezésen is

Stier Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak az anyagválasztásra kell odafigyelni, hiszen nagyon sok minden múlik a kivitelezés minőségén. A szakszerű kivitelezés rendkívül fontos, mert az anyag ugyanannyiba kerül akkor is, ha tökéletes a munka, és akkor is, ha csak átesnek rajta. Ha viszont a munkát utólag ki kell javítani, az még többe kerül. Ha a megrendelő nem járatos a témában, érdemes műszaki felügyeletet kérnie, megbízni egy szakembert azzal, hogy a kivitelezővel tartassa be a minőségi előírásokat.

Kisebb beruházás, például felújítás esetén viszont nem sokan alkalmaznak műszaki ellenőrt, ilyenkor jó, ha olyan kivitelező csapatot választ, amelynek vannak korábbi referenciái.

Ilyenkor meg lehet nézni a korábbi munkákat, egyeztetni az előző megrendelőkkel, hogy milyenek a tapasztalataik, a csapat tényleg jól dolgozik-e, tartja-e a határidőket. Ráfizetéses lehet, ha valaki megvásárolja a négyzetméterenként 90–100 lejbe kerülő csempét, és elrontják a felrakást. Ilyen esetben vagy évekig nézni kell a gyenge minőségű kivitelezést, vagy visszabontani, újra megvenni az anyagot, és megint felrakni.

Egy másik tényező, ami rendszeresen gondot jelent az építkezésben, a képzett munkaerő hiánya. Aki megmarad a piacon, telítődik munkával, válogathat a megrendelések között, és emelni tudja az árakat, az jellemzően nem vállal be tíz munkát, csak hármat-négyet, de olyan áron, hogy megérje.

A kivitelezőnek és a megrendelőnek is nehéz

Az építészmérnök felidézte: az utóbbi három-négy évben évente volt egy kisebb mértékű áremelkedés. A gyártók rendszerint az év elején bejelentették, hogy márciustól 5–10–15 százalékos drágulás várható, idén viszont ez jóval nagyobb mértékű volt. Sőt a gyártók újabban olyan árajánlatot adnak, ami öt napra, egy hétre érvényes. Ezért nehéz előre számolni és olyan árat mondani, ami akkor is érvényes lesz ugyanazokkal az anyagokkal, ugyanolyan minőségben, ha a munkát fél év múlva kell elkezdeni.

A jelenlegi helyzet kivitelezőnek és megrendelőnek egyformán nehéz, a legkellemetlenebb helyzetben viszont gyakran azok vannak, akik azt várják, hogy elkészüljön a családi házuk és be tudjanak költözni.

Közben viszont azt látják, hogy korábban megvették a vasat 2–2,3 lejért, most pedig már 4–4,5 lejt fizetnek érte, ám ezzel párhuzamosan a jövedelmük nem növekedett számottevően, legalábbis nem úgy, hogy ezt a szintű áremelkedést fedezni tudja.

Ugyanez a jelenség érvényesül, csak még fokozottabban a közberuházások esetében, amelyeknek a tervezési fázisa és az előkészítése több hónapot vagy akár évet is igénybe vesz. A terv elkészül 2019-ben, ennek alapján a beruházás értéke 3–4 millió lej lesz, viszont mire odakerül, hogy 2021-ben kiírják a kivitelezést közbeszerzésre, módosulnak a beruházási értékek, és a végösszeg elérheti a 6 millió lejt. Kiírják a licitet a tervben szereplő értéken, a cégek versenyeznek is érte, de amikor kivitelezésre kerül sor, muszáj valamilyen megoldást találni: próbálnak szerződést módosítani, nagyobb árat kérni, vagy marad a régi ár, de silány minőség készül.

A vállalkozónak eközben nem érdeke, hogy miután szerződött egy önkormányzattal, „otthonról vigye a pénzt”, miután az évekkel korábban megállapított költség a többszörösére emelkedik. Ilyenkor megpróbálják megoldani a kivitelezést ugyanannyi pénzért, ami már a minőség rovására megy.

Fotó: Veres Nándor

Mindenre kihat az építőanyag árának emelkedése

Munkálatfüggő, hogy a teljes építkezés költségének mekkora hányadát teszi ki az építőanyag, mutatott rá megkeresésünkre Czimbalmos-Kozma Csaba sepsiszentgyörgyi városmenedzser. Az építész végzettségű szakember kifejtette, útjavításkor sok a földmunka, nagy mennyiségű földet mozgatnak munkagépekkel, ez esetben valamivel kisebb az építőanyag-költség, mint egy házépítés esetében, ahol mintegy fele arányban teszi ki az összkiadás értékét.

Mindenképpen jelentős hányada az építkezésnek az anyagköltség, ami ráadásul a munkadíjat is befolyásolhatja.

Az építőanyagok drágulása sok mindenre kihat: például az áramszolgáltató is folyamatosan végez karbantartási munkálatokat, amihez építőanyagot használ, a költségek növekedése pedig kihat az elektromos energia díjszabására is.

Néhány évvel ezelőtt sok gondot okozott a közberuházásoknál, hogy a kivitelezővel megkötött szerződést nem lehetett módosítani, hiszen a cég vállalta, hogy a munkálatok idejére, tehát akár egy-két évre – mindentől függetlenül – megtartja az árakat. Erre sok vállalkozás ráfázott, de időközben módosultak a vonatkozó előírások, így ezt már nem rögzítik a szerződésben, a megrendelőnek pedig el kell fogadnia, hogy nem lehet a tavalyi áron építkezni.

Senkinek nem jó a hátrahagyott félkész munka


Amíg a korábbi szabályozás érvényben volt, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat sem módosíthatta a leszerződött árakat, ám ha a vállalkozó emiatt szerződést bontott, az senkinek sem volt jó. Legkevésbé a megrendelőnek, mert a félkész munkálattal kellett kínlódnia egy-másfél évet, amíg felmérték, milyen arányban valósult meg a projekt, kiírták az új közbeszerzést, és az új kivitelezővel, már új áron befejezték a munkát.

Kénytelenek vagyunk elfogadni az új helyzetet és az árba belekalkulálni az építőanyag drágulását”

– magyarázta Czimbalmos-Kozma Csaba. Hozzátette, alapos elemzésekre van szükség, hogy kiszámolják, az anyag árának emelkedése milyen arányban befolyásolja a végösszeget, tehát ha 10 százalékkal drágult az aszfalt, az milyen arányban emeli például egy útépítés teljes költségét.

„Mi is végzünk számításokat, az építők egy része pedig próbál erre rájátszani, az anyagdrágulásra hivatkozva felsrófolni az árakat. A mozgásterünk korlátozott, a számításaink és a törvény nyújtotta kereteken belül tudjuk elfogadni a módosításokat” – részletezte a városmenedzser.

Kifejtette, korábban sok esetben sikerült a felfele történő ármódosítást kieszközölni, leszerződni, ám voltak olyan esetek is, amikor ez nem jött össze, az építő felmondott, mert kisebb áron nem tudta vállalni a munkát.

Az helyzetfüggő, hogy ha uniós forrásokból zajlik a beruházás, a finanszírozó elfogadja-e vagy sem a drágulás mértékét.

Ha nem ad több pénzt, akkor a város önerőből biztosítja a különbözetet, de ezt is csak bizonyos mértékig, hiszen nem lehet kétszeres árat kifizetni csak azért, mert az építő annyit kér.

Egyelőre az előző EU-s költségvetésből lehívott pénzeket költik, ezeket a projekteket befejezik valahogy, az önkormányzat kigazdálkodja a drágulás miatti különbözetet, de a jelenlegi uniós ciklusban már ugyanannyi pénzből kevesebb munkát tudnak elvégeztetni.

Fotó: Veres Nándor

Engedniük kellene a profitból?

Czimbalmos-Kozma Csaba egyébként úgy véli, az építővállalatok viszonylag nagy felárral, árréssel dolgoznak, ezért egy ideig az áremelkedést tudnák valamilyen mértékben fedezni, és kisebb léptékben, fokozatosan drágítani. Meglátása szerint ha a cégek beáldoznák a profitjuk egy részét, még mindig nyereséggel dolgoznának, de erre egyikük sem hajlandó, inkább felüláraznak. Ezen a téren az önkormányzat tehetetlen, mert az árajánlatok egyformák, ezek alapján kénytelenek megkötni a szerződést.

A városmenedzser szerint egy ideig még beleférne az anyagdrágulás, ha a cégek nem ragaszkodnának a megszokott nyereséghez.

„Nem azt várnánk el, hogy közmunkázzanak vagy veszteséggel dolgozzanak, de ezért a sok pénzért legalább minőségi munkát szeretnénk. Közben a minőséggel nagy gondok vannak, a tervek sem mindig a legjobbak, pedig azokért is nagy összegeket fizetünk, aztán ebből kiindulva az építő áthárítja a felelősséget a tervezőre. Az építőmunkások arra hivatkoznak, hogy nincsenek rendesen megfizetve, nem teszik oda magukat, gyakran felületes munkát végeznek, és a végeredmény kifogásolható minőségű” – részletezte a városgazda.

Gyakran előfordul, hogy amikor átveszik a munkálat végeredményét, nem találnak benne hibát, de két-három év után, éppen amikor a szavatossági idő lejár, „dől össze, reped meg, szakad be, folyik ki”. Ilyenkor a kárnak nincs gazdája, hiszen „véletlenül” éppen akkor jelennek meg a hibák, amikor a garanciaidő lejárt.

„Elfogadom, hogy megdrágult az építőanyag, de azt már nem, hogy sokan úgy dolgoznak, mintha az éppen aktuális megrendelésük lenne az utolsó, és abból kell a lehető legnagyobb nyereséget kivenni. Másrészt gyakran olyan munkát végeznek, hogy két-három év múlva lehet kezdeni elölről. Nyugodtan megcsinálhatnák úgy is, hogy száz évig tartson, mert sok száz utca van még egy-egy városban, amelyeket korszerűsíteni kell. Munka mindig lesz, az építők nem fognak éhen halni” – összegezte Czimbalmos-Kozma Csaba.

Ők egyébként dolgoztak már helyi cégekkel és ismeretlen, más megyéből érkező építővállalatokkal is, de lényeges különbséget nem fedeztek fel.

„A jelenlegi helyzetben is közösen kellene megoldást találni, hogy jó menedzsmenttel, jó tervek alapján jó kivitelezés készüljön, mert így mindenki jobban járna, de ez általában országos szinten is ritkán jön össze” – fogalmazott.

A 300 százalékot is elérhette a drágulás

Az elmúlt időszakban a romániai barkácsáruházakban akár 300 százalékos drágulás is történt egyes termékeknél a PriceFlux online árfigyelő számításai alapján. A Ziarul Financiar gazdasági lap elemzése rámutat, egész Európában robbanásszerűen megemelkedett az építkezések, felújítások száma, ez pedig az egekbe lőtte az építőanyagok árát.

Az elemzők szerint egyelőre nem várható az árak csökkenése, holott ez Európában és az Egyesült Államokban is kihat az inflációra, a lakásárakra, a vásárlóerőre és a közberuházásokra is.

Németországban a gazdasági kutatóintézet arra mutatott rá, hogy augusztusban csillapodott az építőanyag-hiány, de még így is az építővállalatok 40 százaléka jelezte, hogy gondjai voltak az anyagbeszerzéssel. Az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy az árak jövő év nyaráig nem csökkennek, azután reménykedhetünk, hogy a cement, a beton és a tégla valamivel olcsóbb lesz, a fűrészáru és az acél ára stabilizálódik.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot október 4-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport