Dragoslava Zakula Mikes otthonként tekint Sepsiszentgyörgyre
Fotó: Miska Brigitta
A Sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC női kosárlabdacsapat vezetőedzőjének felesége, Dragoslava Zakula Mikes már 8 éve él családjával együtt a háromszéki városban. Jelenleg a Sepsi-SIC női U19-es együttesének edzője, a kosárlabdában szerzett tapasztalatait adja át a helyi utánpótlásnak. Kellemes beszélgetés során szó esett Sepsiszentgyörgyről, a helyi sportéletről, a családjáról, illetve a jövőbeli célokról is.
2022. szeptember 24., 19:082022. szeptember 24., 19:08
Dragoslava Zakula Mikes 1973. augusztus 20-án született Horvátoszágban. Az aktív kosárlabda-karrierje 1997-ben kezdődött és 2013-ban ért véget. Játszott a Hemofarm (1997–1998), a Kovin (1998–1999), a MiZo Pácsi VSK (1999–2000), a Razovojna Banka (2000–2001), a Bne Yehuda Ziontronics (2001–2003), a Lotos Gdynia (2007–2008), a Mladi Krajišnik (2008–2009), az AEL Limasszol (2009–2010), illetve a Mladi Krajišnik (2010–2013) csapataiban.
Az egykori kosárlabdázó felelevenítette, hogy férje, Zoran 2013 novemberében kapta meg a felkérést, hogy legyen a Sepsi-SIC női kosárlabdacsapatának edzője. A lányuk, Lana, akkor még kicsi volt, de
Zoran a többszörös bajnok női együttes vezetőedzője, Dragoslava pedig az U19-es lányokat edzi, míg a 16 éves Lana mindkét csapat tagja, ahol édesapja és édesanyja kezei alatt fejlődik.
– Nem ma történt, hogyan költöztek Sepsiszentgyörgyre?
– A férjem, Zoran 2013-ban kapta meg a felkérést, hogy legyen a Sepsi-SIC női kosárlabdacsapatának edzője. Lejárt az első szezon, és nagyon tetszett neki a környezet, akkor döntöttünk úgy, hogy maradunk, hiszen a család így együtt marad. Lana még akkor kicsi volt, ezért komoly döntést hoztunk, hiszen ide írattuk be iskolába.
– Mi volt az első benyomásuk a városról?
– Az első perctől nagyon megszerettük. Láttuk, hogy habár nem nagy város, de nagyon kellemes. A klubnál az emberek nagyon barátságosak voltak, olyan érzésünk volt, mintha ezer éve ismernénk egymást. Mondhatom, hogy a Sepsi-SIC rögtön családtaggá fogadott minket.
– Melyek a kedvenc helyeik?
– Amikor Erdélybe jöttünk, nem tudtuk, hogy mire számítsunk. De úgy gondolom, hogy nagyon szép itt minden. Sepsiszentgyörgy folyamatosan növekszik, pozitív irányba fejlődik, itt mindenki talál magának elfoglaltságot.
Különösen szeretünk Sugásfürdőre járni, és a Szent-Anna tóhoz, ahol a táj lenyűgöző. Amikor Szerbiából Sepsiszentgyörgyre tartunk, mi már hazajövünk.
Fotó: Miska Brigitta
– Mik a személyes céljai Sepsiszentgyörgyön?
– Hogy a legjobbat hozzam ki a csapatból, a munkámból és a családi életből is. Szeretném folytatni az elkezdett munkát, és mindent megtenni a minél jobb eredményekért. Ilyen a sportélet, ahol vagy, ott kell a legjobbat kihoznod magadból.
– Milyen érzés, hogy a lánya edzője lehet?
– Az elején nagyon érdekes volt, hiszen a lányom nem értette, hogy én milyen szerepet is töltök be az edzéseken.
Összességében egyáltalán nem zavar, hogy a lányomat edzem. Tudom, hogy ő a gyermekem, de a csapaton belül mindenkire egyenrangúan tekintek, hiszen ők is a lányaim.
A Sepsi-SIC U16-os együttese az előző szezonban a harmadik helyen végzett az országos bajnokságban
Fotó: Miska Brigitta
– Az U16-os csapattal tavaly az országos bajnokságban a harmadik helyen végeztek. Most az U19-cel milyen célokat tűztek ki?
–A klubban senki sem helyez nyomást ránk, hogy kell a bajnoki érem, a dobogós helyezés. Szerintem ez nagyszerű mentalitás. Az U19-ben azt tartom a legfontosabbnak, hogy a sajátunknak érezzük a csapatot, ahol mindenki jól érzi magát. A cél megtanítani a sportolóinknak, hogy tiszteljék a klubot, sportszerűen viselkedjenek, és persze, hogy játsszák a kosarat.
Mindenki szereti az érmes helyezéseket, de ettől függetlenül is jól működik a Sepsi-SIC. Néha felteszem a kérdést, hogy 10 év múlva ki fog emlékezni arra, hogy mi a tavaly U16-ban bronzérmet szereztünk? Az is nagyon fontos, hogy jó a helyi utánpótlás, nagy a választék a tehetséges gyerekekből, de mindemellett jól is dolgoznak.
– Mennyire tekintik végleges helynek Sepsiszentgyörgyöt?
– Soha nem tudhatod a sportéletben, hogy hol van a végleges állomás. Éljük az életünket Sepsiszentgyörgyön, a továbbiakban is szeretnénk maradni, de a sportéletben nem tudhatod előre, hogy meddig tart egy szakasz.
– Milyen jövőbeli céljaik vannak?
– Jelenleg az a legfontosabb, hogy egészségesek vagyunk, együtt a család, és azt a munkát csináljuk, amit szeretünk. Otthon nem is beszélünk arról, hogy mi lesz a jövőben, mi teljesen a mának élünk.
Szerző: Csulak Noémi
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!