Az értékmegőrzés hármasszabálya – Hogyan őrizhetjük meg pénzünk értékét, hogyan tehetünk szert pluszbevételre?

A romániai lakosság egyik legnagyobb rémálma az infláció, hiszen rengeteg emlék él bennünk azzal kapcsolatban, mit jelent, amikor az otthon vagy a bankszámlán lejben tartott pénzünk évről évre vagy akár napról napra veszít az értékéből – magyarázta Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Kifejtette, az aktuális helyzet és a húsz évvel ezelőtti romániai állapotok között az a különbség, hogy most nemcsak a hazai inflációnak vagyunk elszenvedői, a pénzromlás ugyanis a világ gazdaságát sújtja.

Húsz évvel ezelőtt lehetett azt mondani, hogy tartsuk megtakarításainkat euróban, dollárban, és megszabadulunk az inflációtól – ez most már nem igaz, hiszen az eurónak és a dollárnak szinte ugyanolyan inflációs rátái voltak, mint a román valutának.

A közgazdász ugyanakkor biztatásként leszögezte, a jelenlegi inflációs nyomás nem hosszú távú jelenség, az elemzők egyértelműen arra számítanak, hogy a következő évre mérséklődik, 4–6 százalék között stabilizálódik. Viszont a lejben, euróban, dollárban tartott megtakarítások már így is jelentős értékveszteséget szenvedtek el.

Utólag nem tudjuk visszahozni, ami elveszett, így a szakember szerint most az a legfontosabb, hogy a hasonló helyzeteket elkerüljük.

Hozzátette: Nyugat-Európában nagyon odafigyelnek arra, hogy már középiskolában megtanítsák a gyerekeknek, miként kell a pénzzel bánni, miként kell megtakarítani. Nálunk ennek nincs hagyománya, de nem annyira bonyolult megőrizni a pénzünket, sőt növelni az értékét, mint ahogyan sokan gondolnák.

Az egyik legfontosabb szempont, hogy legyen elképzelésünk arról, mennyi időre szól a megtakarításunk: egy, öt, tíz vagy húsz évre akarunk félretenni. A másik kérdés, amit mindenkinek el kell döntenie már az első perctől, hogy milyen kockázatot hajlandó vállalni.

„Ha tudjuk, hogy a pénz mennyi ideig áll rendelkezésünkre és mekkora kockázattal birkózunk meg, a pénzügyi megtakarítási lehetőségek tárháza rendkívül gazdag és könnyen elérhető. Nem arról van szó, hogy egyetemet kell végezni vagy New Yorkba kell költözni ahhoz, hogy részvényeket vagy kötvényeket vásároljunk. Ezt otthonról, a mobiltelefonról nagyon alacsony költségekkel meg lehet oldani” – szögezte le Juhász Jácint.

A tapasztalatok szerint a fiatalok nagyobb kockázatot tudnak bevállalni, az idősebbek, középkorúak kevesebbet, mert más perspektíváik vannak.

Egy fiatal számára, akinek megtakarításai vannak, és tizenöt év feletti távlatban gondolkodik, az a legjobb, ha részvényekbe is befektet, hiszen ezeken a piacokon a megtérülés sokkal magasabb, mint bármilyen banki kamat, állampapír vagy készpénz formájú megtakarítás. Azt viszont látni kell, hogy a tőzsdei beruházásnak kockázata van, ezért fontos az idődimenzió és a megtakarítás fegyelme.

„Ha tudom, hogy minden hónapban 100 lej megtakarításom van, akkor a fegyelem megköveteli, hogy minden hónapban ezt a 100 lejt fektessem be több részvénybe. Semmiképpen sem csak egyfajta pénzeszközbe, mert az önmagában túl nagy kockázatot hordoz.

Ugyanúgy a jó megtakarító sem fogja egy vállalat részvényeibe fektetni az összes pénzét, hanem szétszórja öt-tíz vállalat között, annak függvényében, hogy mennyi pénz áll rendelkezésére. Ha száz lejünk van, nyilván nem lehet száz cégtől részvényt vásárolni, ha viszont ezer eurót tudunk megtakarítani havonta, akkor sokkal szélesebb skála áll rendelkezésre” – részletezte az egyetemi oktató.

Aki jártas a piacokon, annak összetett befektetési lehetőségek állnak rendelkezésére, de ha valakinek nincs ehhez kedve, ideje, tehetsége, akkor azt kell feltérképeznie, hogy mihez ért, tanácsolja Juhász Jácint. Példaként említette: azt talán mindenki érti, hogy a bankszektorra szükség van, mert bankok voltak és lesznek, és az energiaszektorra is szükség van, mert áram- és földgázszolgáltatók, üzemanyagforgalmazók belátható ideig még lesznek.

„Ezek tehát olyan hosszú távon biztonságosnak tekinthető befektetések, amelyek 15 éves vagy afeletti távlatban szinte garantálják nemcsak azt, hogy megtartjuk a pénzünket, hanem azt is, hogy jelentősen növeljük az értékét” – részletezte.

Akinek még kevesebb kedve, energiája és tehetsége van a pénzügyeivel foglalkozni, annak jó lehetőséget jelentenek a befektetési alapok (fonduri mutuale), melyek elvégzik helyettünk a válogatást, a vásárlást, az adminisztrációt.

Minden nagyobb bank rendelkezik különböző kategóriájú befektetési alappal, így annak függvényében, hogy milyen időtávban gondolkodunk és milyen kockázatot vagyunk hajlandók bevállalni, választhatunk ezek közül.

Ha csak a tíz legnagyobb romániai bankot nézzük, mindegyiknek van öt ajánlata, az már ötven olyan professzionálisan menedzselt portfólió, amelyben minden van: román, magyar, lengyel, német vagy éppen amerikai részvény, kötvény és rengeteg ágazat. „Gyakorlatilag összeállítják nekünk a csomagot. Annyi feladatunk marad, hogy fegyelmezetten, minden hónapban vásároljunk annyi egységet ebből az alapból, amennyit tudunk” – magyarázta a közgazdász.

Juhász Jácint szerint ha a szabályokat hosszú időn keresztül betartjuk, nem történhet meg, hogy a pénzünket reál értelemben ne tudnánk kamatoztatni. A reál értelemben történő kamatoztatás 5–6 százalékos hosszú távú kamatot jelent az infláció felett. Vagyis ha az infláció 10 százalékos, akkor is rájön az 5–6 százalék, ha az infláció 1 százalékos, akkor is ugyanennyit tesz hozzá.

Ez nagyon hosszú, több mint hatvanéves megfigyelésre alapuló következtetés, nem az elmúlt egy-két év konklúziója.

Fontos ugyanakkor, hogy hasonlóképpen ahhoz, ahogyan megtervezzük és fegyelemmel végigvisszük a befektetés létrehozását, ugyanolyan fegyelemmel kell kiszállni a piacokból. Hibának számít, ha magánemberként valamilyen hírtől, indíttatástól vezérelve gyorsan kilépünk.

Hosszú távú elemzések azt mutatják, általában vesztes stratégia, ha valamit elolvasunk az újságban, és „rájövünk” arra, itt az idő, hogy gyorsan kiszálljunk. Valószínűleg ilyenkor már lekéstük a megfelelő pillanatot, mert a professzionális befektetők ezt a hírt sokkal hamarabb megkapták, őket magánemberként nem tudjuk „megverni”, hiszen mások az erőviszonyok.

A megfelelő kiszállási folyamat ugyanaz, mint a megtakarításé:

ha tizenöt évre vagy annál hosszabb időre tervezett befektetésünk van, akkor a kiszállás 3–4 év: ha összegyűlt ezer lej a portfólióban, akkor a következő periódusban minden hónapban száz lejjel kell kilépni. Ez a be- és kilépési fegyelem eredményezi azt, hogy hosszú távon alacsony kockázattal és tartós megtérüléssel tudjunk megtakarítani.

„A lényeg a kockázat, az idő és a fegyelem. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor ugyan nem valósítunk meg csillagászati nyereségeket, de nem is ez a cél, hanem az, hogy a pénzünket megőrizzük és kamatoztassuk” – összegezte az egyetemi oktató. Hozzátette: egy ember életében a megtakarítások időben változnak, a fiatal középkorúak átlagban többet keresnek, mint amennyit költenek, így megtakarításaik keletkeznek, viszont életünk második részében, hatvanéves kor felett már a jövedelem alacsonyabb, mint a költségek, tehát hozzá kell nyúlnunk a megtakarításokhoz.

Infláció idején elsősorban az a cél, hogy a pénzünket megvédjük, ezért nem szabad a megtakarításainkat egyszerű banki folyószámlán hagyni – ezt már Szakács-Paál István, a székelyudvarhelyi Harghita Business Center vállalkozói inkubátorház vezetője, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének alelnöke szögezte le.

Szerinte nincs pontos recept, nem lehet azt mondani, hogy minden infláció idején egy bizonyos pénzügyi eszköz jelenthet védelmet, hiszen mindez függ a strukturális tényezőktől és a globális trendektől.

Ehelyett meg kell nézni, hogy mi áll a magas infláció hátterében, mi indította el a folyamatot.

Például az előző válság során egészen jó megoldásnak tűnt ingatlanba fektetni a vagyonunkat, és a befektetésnek jó hozama volt. Azóta olyannyira megváltoztak a trendek, hogy az ingatlanpiac biztonságos ugyan, de most már inkább értékmegőrzésként szolgál, vagyis azt szavatolja, hogy a pénz ne érjen kevesebbet, mint korábban.

A hazai túlárazott ingatlanok nem minden esetben működnek befektetésként, viszont a gazdasági szakember szerint érdemes lehet körülnézni a külföldi ingatlanpiacon, például Görögországban.

Hangsúlyozta, a legbiztonságosabb menedék mindig a bankbetét, noha a letéti kamatok alacsonyak és az infláció magas, a kamatlábakat pedig fáziskéséssel és soha nem az infláció mértékében emelik a bankok.

„Nekünk, erdélyi magyaroknak van egy aduászunk: a babakötvény” – hívta fel a figyelmet Szakács-Paál István. Akinek 2017 után született a gyermeke, és magyar állampolgár, kap egy babakötvénycsomagot, ami arról szól, hogy a magyar állam biztosít egyszeri 42 500 forintos támogatást, ezen túl egy változó kamatozású állampapírt, és mindenkinek joga van korlátlan mennyiségű pénzt betenni.

Az állam pedig vállalja, hogy ennek az éves kamata megegyezik a korábbi éves infláció mértékével, plusz még ráad 3 százalékot. „Ez most aranyat ér, gyakorlatilag ez a legbiztonságosabb befektetés, amihez a magyar állampolgároknak van hozzáférésük” – fogalmazott.

A szakértő a tőzsdepiaccal kapcsolatban elmondta: most éppen medvepiac van kialakulóban a tőzsdén, ami azt vetíti előre, hogy a lassú visszaesések időszaka következik, ezért fontos figyelni az értékmegőrzésre. Az ingatlan mellett nemesfémekben, aranyban, ezüstben érdemes tartani a pénzt, illetve menekülő deviza lehet az amerikai dollár.

Ha nemcsak menekíteni akarjuk a pénzünket, hanem azt szeretnénk, hogy hozzon is valami nyereséget, akkor a részvények jelentik a megoldást.

Ha társadalmi vonatkozásban eljutunk arra a szintre, amikor az emberek már szinte csak a megélhetésre költenek, akkor a fogyasztási cikkek részvényei őrzik meg jobban az értéküket, például a Coca-Cola- vagy a McDonalds-papírok. Aki kalandvágyóbb, az egészségügyi szolgáltatók értékpapírjaiba is fektethet, tanácsolja Szakács-Paál István.

Továbblépve, akinek ennél is nagyobb a kockázatéhsége, próbálkozhat a kriptopiacon, ahol most éppen óriási esések vannak. Ez egy nagyon volatilis piac, ide azt a pénzt érdemes befektetni, aminek az elveszítését nem sajnáljuk, ugyanis a kriptovalutával sokat lehet nyerni, de veszíteni is.

Az inkubátorház menedzsere is beszélt a mostani és a 15–20 évvel ezelőtti válság közötti eltérésekről. Rámutatott: azért más a jelenlegi helyzet, mert pörög ugyan az infláció, de a bérek is emelkednek valamilyen mértékben, és a fogyasztás dübörög. Valószínűleg ennek hátterében az áll, hogy az emberek elköltik a világjárvány alatt felhalmozott megtakarításaik egy részét.

Azt egyértelműnek tartja, hogy lassulás következik, a magánépítkezéseknél ez már észrevehető, az árufogyasztás is gyengélkedhet, ám összességében a fogyasztás nem csökken látványosan, mert szolgáltatásokra, például utazásokra többet költenek az emberek, mint a járvány előtti időszakban, hiszen két évig erre csak korlátozottan volt lehetőség.

Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója szerint természetes, hogy mindannyian megrémülünk, amikor az árak elszállnak, de a mérlegnek két serpenyője van, a bevételi és a kiadási oldal. A mostani helyzetben pedig a másik, bevételi oldalon érdemes változtatni, azaz több pénzkereseti lehetőséget kell beazonosítani.

Szerinte ennek egyik legjobb módja, ha a megtakarításaink egy részét arra fordítjuk, hogy tanuljunk, képzésekre, szemináriumokra járjunk, tehát fejlesszük magunkat.

Válsághelyzetben a továbbképzések is olcsóbbak, a szervezők örülnek, ha vannak ügyfeleik, viszont ha tanulunk, több pénzt tudunk kérni a munkánkért, a tudásunkért – részletezte a szakértő.

Szabó Árpád ugyanakkor hangsúlyozta: a gazdaságra úgy kell tekinteni, mint ahogy az évszakok váltakoznak a természetben. Nyáron, amikor minden nő és virágzik, akkor kell dolgozni a legtöbbet, télen a gazdák pihennek, és legfeljebb megolajozzák az eszközeiket. Amikor dübörög a gazdaság, akkor kell többet dolgozni, nem szórni a pénzt, hanem félretenni nehezebb időkre.

A megtakarításainkat pedig érdemes megosztva befektetni: értékmegőrzésre például kiváló eszköz az arany, aminek az elmúlt ötven évben sokszorosára emelkedett az ára.

Szabó Árpád a megújuló energiába, napelemekbe, hőszivattyúkba való beruházást is támogatja, amely hosszú távon a biztonságunkat szavatolja, másrészt ha a jövőben lesz is még földgáz, szerinte biztos hogy drágábban jutunk hozzá, így mindenképpen jól jönnek az alternatív megoldások.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint egyébként májusban 14,5 százalékra nőtt az éves infláció. Az IRES közvélemény-kutató intézet május végi felmérése szerint a romániai lakosság több mint felét nagymértékben érinti a pénzromlás, az emberek saját anyagi helyzetük szempontjából aggasztónak tartják a gazdasági válság lehetőségét, a többség nem lát esélyt arra, hogy ilyen körülmények között tudna félretenni. Tíz válaszadó közül négy a bankokra bízná megtakarításait, 25 százalékuk pedig ingatlanba fektetné pénzét.