Az ember mint adathalmaz – Az online térből nem tudjuk törölni magunkat, de odafigyelhetünk adataink védelmére

Simon Virág 2022. július 16., 09:12

Miközben mi éppen a mobiltelefonunkat nyomkodjuk vagy a számítógépen böngészünk, egyszerre többtucatnyi cég figyel(het) minket, amelyek többségének még a nevéről sem hallottunk, de amelyek rengeteg információt tudnak és őriznek rólunk. Belegondoltunk már abba, hogy amióta internet-felhasználók vagyunk, mekkora adathalmaz gyűlt fel rólunk, és milyen digitális lábnyomot hagyunk magunk mögött? Kíváncsiak voltunk, hogyan is zajlik a gyakorlatban a sokat emlegetett adatgyűjtés és adatvédelem, illetve ezeknek az információknak a marketingcélokra való felhasználása.

Az ember mint adathalmaz – Az online térből nem tudjuk törölni magunkat, de odafigyelhetünk adataink védelmére
galéria
Képünk illusztráció Fotó: 123RF

Romániában ugyan már 2018-ban életbe léptették az uniós adatvédelmi törvényt, a GDPR-t, mi, átlagpolgárok azóta is vajmi keveset foglalkozunk a témával. A hétköznapokban legtöbben csak annyit tapasztalunk, hogy valahányszor új weboldalt nyitunk meg, a beleegyezésünket kérik, amit jellemzően bármiféle utánajárás nélkül meg is adunk. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy ilyenkor mibe egyezünk bele?

„Körülszabályozott” téma

Laczkó Réka jogtanácsossal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karának, valamint a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének megbízott oktatójával beszélgetve megtudtuk, az adatvédelem törvényes keretét Romániában uniós és országos előírások egyaránt szabályozzák, a témával kapcsolatban ugyanakkor az egyetemes emberi jogok is relevánsak.

A minősített adatvédelmi szakember kifejtette: 2016-ban született meg a jelenleg hatályos európai uniós adatvédelmi rendelet, melynek alkalmazása 2018-ban vált kötelezővé az Európai Unió területén, tehát Romániában is.

A GDPR ingyenesen letölthető az Európai Unió Hivatalos Lapján (https://eur-lex.europa.eu/), és mivel a rendelet időközben többször módosult, fontos, hogy mindig a hivatalos oldalról tájékozódjunk.

A rendelet minden tagállamra nézve kötelező, az EU szintjén egységesíti az adatvédelmi jogot, amely elsőbbséggel rendelkezik a tagállamok szintjén elfogadott joggal szemben, ugyanakkor megengedi a tagállamoknak, hogy bizonyos kérdésekben kiegészítsék azt országos szabályozással.

A specifikus romániai jogszabályok a Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Nemzeti Hatóság honlapján (https://www.dataprotection.ro/) érhetők el.

Az uniós és országos jogszabályokat kiegészíti az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata is, legfőképpen az előzetes döntéshozatal keretében elfogadott értelmező határozatok révén. És hogy még komplikáltabb legyen mindez: mivel az adatvédelmi jogok részben a magánélethez való jog részét képezik, figyelembe kell venni az Emberi Jogok Egyezményét és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit is.

Mit is kell védenünk?

De mit is értünk személyes adatokon? Laczkó Réka rámutatott: ide tartozik minden olyan információ, amely egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik. Személyes adat például a név, a személyi szám, egészségügyi adatok, arcról készült fénykép, vélemények, etnikai hovatartozás, de ide tartozik a tetoválás vagy a ruhaméret is.

Ezeket az adatokat három kategóriába sorolhatjuk: a személyes adatok általános kategóriájába, a fokozott védelmet élvező személyes adatok különleges kategóriájába, valamint abba a kategóriába, amely tekintetében az európai rendeletet az országos szabályozás is kiegészíti.

Utóbbiba tartoznak például a különböző azonosító számok (személyi szám, személyi igazolvány száma stb.).

A különleges védelmet élvező személyes adatok közé soroljuk az arcképet, ujjlenyomatot, az egészségügyi, valamint a szexuális irányultságra vonatkozó adatokat. Ezeket csak kivételes esetekben és szigorúbb feltételekkel lehet feldolgozni.

A szakember hangsúlyozta: amikor adatvédelemről van szó, mindenekelőtt különbséget kell tennünk az adatkezelő és az adatfeldolgozó között. Az adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb intézmény, amely meghatározza a személyes adatkezelés céljait és módjait – a feldolgozás az ő érdekei mentén történik. Az adatfeldolgozó pedig az a természetes vagy jogi személy, amely az előző nevében jár el a személyes adatokkal.

A törvényes keret mindkettőre vonatkozik.

Laczkó Réka arra is kitért, hogy jogszerű adatkezelésről akkor beszélünk, amikor egyrészt az érintett hozzájárulását adja ehhez. Másrészt akkor is jogszerűen járunk el, ha ezekre az adatokra szükség van például egy szerződés megkötésekor, vagy amikor az adatkezelőnek jogi kötelezettséget kell teljesítenie, mondjuk át kell küldenie az adóhivatalnak a munkavállalóra vonatkozó információkat.

Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az érintett létfontosságú védelme érdekében ki kell szolgáltatni az adatait, például ha valakihez mentőt hívunk, akkor meg kell adnunk a nevét, az életkorát és egészségi állapotát.

Külön kategóriába tartozik a kiskorúak adatainak kezelése, valamint a tájékoztatásuk.

Az adatvédelmi szakember elmondta: a gyermekek adatai különös védelmet igényelnek, hiszen ők nincsenek tisztában a kockázatokkal, ezért őket a megfelelő nyelvezettel és hangnemben kell tájékoztatni.

Az EU-s rendelet ezzel kapcsolatban kimondja, hogy ha az adatkezelés hozzájárulás alapján történik, a közvetlenül gyermekeknek kínált szolgáltatásokra vonatkozó személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a kiskorú a 16. életévét betöltötte. Ha fiatalabb, akkor már szülői hozzájárulásra van szükség. Ezt a korhatárt ugyanakkor a tagállamok lecsökkenthetik 13 évre.

Laczkó Réka úgy véli: személyes adatainkra jellemzően nem vigyázunk eléggé.

Bár legtöbben hallottak az adatvédelmi rendeletről, kevesen ismerik alaposabban. Az embereket nem igazán érdekli ez behatóbban, de a 87 oldalas szöveg sem könnyíti meg a tájékozódást.

„Fontos tudni, hogy ha megnyílik egy weboldal, ne fogadjam el egyből az összes cookie-t, az úgynevezett sütiket, hiszen ezek révén is tárolhatók bizonyos személyes adataim. Sok esetben egyenként kell elutasítani az előzetesen kipipált engedélyeket – bár ez nem jogszerű, még mindig nagyon sok honlap alapbeállítása feltételezi automatikusan, hogy hozzájárulásomat adom az adatfeldogozáshoz.

És minden esetben ajánlott elolvasni az adatvédelmi tájékoztatót.

Amikor szolgáltatói szerződést kötünk vagy egy weboldalon kérik a beleegyezésünket, minden esetben olvassuk el, hogy mire adunk engedélyt. Időigényes, de csak így védhetjük meg személyes adatainkat” – összegzett Laczkó Réka.

Fotó: Pixabay

Aktív és passzív digitális lábnyomunk is van

Azt már tudjuk, hogy nagyon sokféle adatot gyűjthetnek rólunk különböző intézmények és vállalkozások, de vajon mi az, ami meg is marad rólunk – avagy mit is jelent a digitális lábnyomunk? W. Szabó Péter marosvásárhelyi informatikus szakember rámutatott: digitális lábnyom alatt azt az adathalmazt értjük, amit egy adott felhasználóról rögzítettek az online térben.

Általában különválasztjuk az aktív és passzív digitális lábnyomot:

előbbi kategóriába tartozik az az információ, amit tudatosan teszünk közzé magunkról például a közösségi médiában. A legtöbb felhasználó esetében ugyanakkor sokkal nagyobb a passzív digitális lábnyom, ami a cookie-kban tárolt információk összessége.

Az már egy 2018-as tanulmányból kiderült, hogy a szülők átlagosan 13 ezer alkalommal posztolnak gyermekeikről a közösségi médiában, a kiskorúak pedig 18. életévük elérése előtt körülbelül 70 ezerszer tesznek közzé tartalmat magukról. A szakember szerint ha ma elvégeznék ezt a tanulmányt, az utóbbi szám szinte biztosan elérné az egymilliót.

A digitális lábnyom ugyanakkor nemcsak ezt, hanem minden olyan információt tartalmaz, amire valaha rákerestünk az interneten.

„Ezek az információk azért fontosak, mert manapság a mesterséges intelligencia sebességével nagyon jó mintákat lehet felfedezni, rá lehet jönni arra, hogy a felhasználónak mi lesz a következő lépése, például mit fog vásárolni. Lehet tudni, hogy hol lakik, akkor is, ha nem adta meg a lakcímét, kik a rokonai, ismerősei, barátai, de azt is, hogy milyen banki szolgáltatásokat használ, hova fog menni kirándulni a nyáron. Ezen adatok mentén pedig célzott hirdetéseket lehet megjeleníteni számára” – magyarázta a szakember.

Törölhetjük magunkat az internetről?

W. Szabó Péter szerint teljesen nem tudjuk eltüntetni magunkat az online térből. Ugyan nekiállhatunk saját magunk törölni a digitális lábnyomunkat, de ez 100 százalékban nem fog sikerülni. Vannak viszont erre szakosodott cégek, amelyek el tudják érni a 99 százalékos hatékonyságot.

„Az adatvédelmi szabályozás rendelkezik a felejtéshez való jogról, amit – kelletlenül ugyan, de – immár a Google és a Facebook is kénytelen betartani. A Google esetében egyenként kérhetjük a rólunk őrzött adatok törlését, de ez egy hihetetlenül nagy munka, ezért vannak erre szakosodott cégek” – mutatott rá W. Szabó Péter.

Amit mi magunk meg tudunk tenni, az az, hogy a régi médiafiókokat töröltetjük, akár Facebookon is.

Ha mondjuk munkát keresünk, és nem szeretnénk, ha összekeveredne a személyes életünk a szakmaival, akkor létrehozhatunk egy új e-mail-címet kimondottan álláskeresésére – ezt ne használjuk randioldalakon, a közösségi médiában és más személyes dolgokra.

W. Szabó Péter ugyanakkor javasolni szokta, hogy ha például a Chrome böngészőt használjuk személyes dolgokra, esetleg felnőtt tartalmakat nézünk, akkor álláskeresésre és egyéb hivatalos tevékenységekre nyissunk meg egy Firefox-ablakot, és azt használjuk. „A cookie-k általánosan böngészőspecifikusan tárolnak adatokat. Ez azt jelenti, hogy két böngésző használatával létrehozunk két párhuzamos identitást, az egyik az álláskeresős identitás, a másik a személyes” – részletezte.

Amikor nem szabályozott az adatgyűjtés

A törvényes és szabályozott adatgyűjtés és -kezelés mellett nem szabad megfeledkezni a törvénytelen vagy szürke zónában lévő adathalászatról sem, amikor adott informatikai módszerrel igyekeznek minél nagyobb mennyiségű adatot összeszedni.

W. Szabó Péter szerint nem is kell túlzottan mély informatikai tudás ahhoz, hogy valaki megírjon egy ehhez szükséges algoritmust.

A legtöbb weboldal – így például a Facebook is – meglehetősen jól védi magát az adathalászattal szemben, védve saját piaci értéküket, hiszen a felhasználók adatai komoly értéket jelentenek számukra. Blogokról vagy Twitterről azonban még mindig elég hatékonyan lehet halászni.

„Az adathalászat elleni védekezés olyan, mint a vírusok elleni védekezés. Folyamatos verseny van az adathalászok és a nagy mennyiségű adatot tartalmazó weboldalak között, és az előbbiek egy lépéssel előbb vannak” – tudtuk meg W. Szabó Pétertől.

Az adatlopás jellemzően úgy történik, hogy hekkerek vagy hekkercsoportok feltörnek olyan oldalakat, amelyek rengeteg információt tárolnak, például a Gmail rendszerét.

Összeszednek egy úgynevezett data dumpot, adathalmazt, amely több millió vagy akár milliárd adatot jelenthet. A rendelkezésükre álló adatokból megpróbálják kitalálni, hogy egy adott személynek mi lehet a felhasználóneve és a jelszava.

Abból indulnak ki, hogy sokan több weboldalon ugyanazt a felhasználónevet és jelszót használják, így ha van az adathalmazban egy jelszó és egy azonosító, azt több helyen kipróbálják. Ha bejutottak a felhasználói fiókba, akkor ismerősöknek küldött linkeken keresztül terjeszthetnek vírusokat, digitális kártevőket.

Ha olyan linket kapunk, amihez nincs magyarázat fűzve, akkor azt ne nyissuk meg, inkább kérdezzünk rá”

– emelte ki W. Szabó Péter is a sokszor hangsúlyozott jó tanácsot. Fiókjaink feltörése ellen egyebek mellett kétfaktoros azonosítással tudunk védekezni: ebben az esetben a belépéshez nem elég a felhasználónév és a jelszó, hanem a mobilunkra vagy az e-mail-címünkre kapott egyszeri azonosítót is be kell írnunk. A legtöbb bank egyébként már használja a kétfaktoros ellenőrzést.

„Az is fontos, hogy egy aktuálisan használt e-mail-címhez legyenek kapcsolva a közösségi médiában létrehozott fiókjaink, a már nem használt címet pedig távolítsuk el mindenhonnan. Céges e-mailt ne használjunk személyes célra, mert ha megszűnik a munkaviszonyunk, a cím használhatatlanná válik, de a céges rendszergazda újra létre tudja hozni, és így ki tudja magát adni a korábbi felhasználónak” – sorolta a jó tanácsokat W. Szabó Péter.

Fotó: Pixabay

Megéri a zavarosban halászni?

A jól működő rendszerek, illetve hirdetési felületek jellemzően nem használnak illegálisan összegyűjtött adatokat, ennek pedig több oka is van – erről már Kállai Emánuel székelyudvarhelyi marketingszakértővel beszélgettünk. Egyrészt ha jól működnek, nincs szükségük gyanús forrásból származó információra.

Másrészt nem tudni, hogy egy bűnözőtől megvásárolt adathalmazban meglévő információnak milyen a minősége.

„Mondjuk valaki megvásárol 10 ezer e-mail-címet, olyanokét, akik az elmúlt időszakban hűtőszekrényt vettek. A listától elvárja, hogy legyen 100 eladása, ehelyett csak 10 lesz. Mert az emailek 30 százalékát ki sem tudta küldeni, a kiküldöttek 95 százalékát pedig nem nyitották meg. És az sem mellékes, hogy ha az adathalász vagy a cég lebukik, annak súlyos következményei lehetnek. Hosszú távon nem lehet, nem szabad így vállalkozást építeni” – hangsúlyozta Kállai Emánuel.

Adathalászat helyett profilozás

A szakember rámutatott: régebben az adathalász az emberek által megadott, begépelt információt halászta el. Ha valaki megadta a bankszámlaadatait egy áruháznak, akkor azt egy hekker megszerezhette.

Ezen a téren az utóbbi két évben óriási fejlődés történt, ugyanis megjelentek a weboldalokon a „https” jelölések. Ez azt jelenti, hogy az adatot már nem olyan könnyű halászni, mert titkosításon keresztül jön-megy – erre utal a kifejezés utolsó, „s” betűje, amely a secure, vagyis biztonságos jellegre vonatkozik.

Az adathalászat megváltozott: most elsősorban nem azok az adatok érdekesek, amelyeket a felhasználó magáról ad meg, hanem a felhasználó viselkedési tevékenysége.

Az, amikor én rákeresek valamire, elolvasok cikkeket, és ezek alapján egy cég profilt tud kialakítani rólam. Úgy, hogy én nem tudok erről. A profilozás az adathalászat frissített verziója” – magyarázta Kállai Emánuel.

A szakember egy olyan weboldalt (https://optout.aboutads.info/?c=2&lang=EN) ajánlott a figyelmünkbe, ahol utána lehet nézni annak, hogy az adott számítógép vagy telefon, amit használunk, milyen honlapoknak ad ki információt rólunk. Mielőtt megnyitjuk, gyűjtsünk elég bátorságot, hiszen többtucatnyi vagy adott esetben több száz cégről is kiderülhet, hogy ebben a pillanatban figyel minket mint potenciális vásárlót – úgy, hogy valamikor mi magunk hagytuk jóvá az adatvédelmi tájékoztatót. Többségüknek pedig talán a neve sem cseng ismerősen.

Az adatkezelés tulajdonképpen jövőkutatás

Kállai Emánuel hangsúlyozta: ma már nem az a fontos, hogy a felhasználó mit csinált tegnap, hanem mit csinált az elmúlt időszakban és ezek alapján mit akar tenni a jövőben. Vannak nagy momentumok, értékes információk, amelyeket egy cég fel tud használni.

Például ha valaki A-ból B pontba költözik, hiszen ilyenkor többet vásárol, de ilyen a házasságkötés és a gyermekvállalás is.

„Ha például a válófélben lévők létrehoznak egy online csoportot, akkor ez a lista érdekes, értékes lehet a családterapeutáknak. De nem az történik, hogy a családterapeuta megtudja, hogy Kis János a Függetlenség 34. szám alól épp válófélben van, hanem azt tudja meg, hogy egy adott régióban hány ember van válófélben. Ilyenkor a Google és a Facebook segítségével célzott hirdetést indít. Vagyis az adatgyűjtést és adattárolást a nagyvállalat végzi, a felhasználók beleegyezésével, és az ő felületein fut a hirdetés. De nem adja ki a nyersanyagot, a felhasználók személyes adatait, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy rajta keresztül kommunikáljon a kereskedő a célcsoportjával” – magyarázta az adatfelhasználás módját a marketingszakember.

 

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport