Széles a választék. Egy kis szelet a legismertebb erdélyi sajtok felhozatalából
Fotó: Makkay József
Bőséges a hazai kereskedelem sajtfelhozatala. A kisüzemi és nagyipari friss sajtok mellett se szeri, se száma a kézműves sajtok felhozatalának. Az a fontos, hogy tejből készülő, minőségi termékeket válasszunk. Összeállításunkban a hazai sajtpiacot vesszük gorcső alá.
2021. november 30., 21:322021. november 30., 21:32
A tejipar legfontosabb és legtöbb bevételt hozó ágazata a sajtkészítés. Románia európai uniós csatlakozásával a hazai tejipar is gyökeresen átalakult. Miközben a kisgazdaságok tehénállománya 15 év alatt drasztikusan visszaesett,
illetve az uniós pályázatoknak köszönhetően megjelentek a fejőstehenet tartó kisebb-nagyobb farmok. A hazai tejválaszték zömét feldolgozó helyi tejipari cégek elsősorban friss sajtot állítanak elő. Ezzel magyarázható a sajtpiacot jellemző ádáz verseny.
Kézműves sajtok a Kolozs megyei Györgyfalván
Fotó: Makkay József
A több tucatnyi székelyföldi, mezőségi, dél- és észak-erdélyi kisebb-nagyobb sajtgyárak minden igényt kielégítő felhozatala mellett az üzletek polcain megtaláljuk a multinacionális üzletláncok saját márkanév alatt forgalmazott termékeit is, amelyek árban rendszerint olcsóbbak, de gyengébb minőségűek.
Ráadásul ezeknek a nagyüzemi sajtoknak a zöme nem hazai tejből, és még csak nem is az országban, hanem európai multinacionális vállalatok különböző telephelyein készülnek, rendszerint adalékanyagok hozzáadásával.
A nyárédszeredai Gabriella sajtüzem friss választéka
Fotó: Makkay József
A romániai élelmiszer-biztonsági törvénykezés hiába mondja ki, hogy a kizárólag tejből készülő sajtokat és az egyéb tejipari termékeket elkülönített polcokon kell forgalmazni a tejhelyettesítő nyersanyagokból gyártott sajtoktól, mert
és egyéb növényi eredetű adalékanyagokat tartalmazó sajtkészítményeket. Ha egy kilogramm minőségi sajthoz 10 liter tehéntej szükséges, nehezen hihető el, hogy a nyersanyag áránál kevesebb összegért is vásárolhatunk „ehető” sajtot.
A romániai sajtpiac gazdag felhozatalát erősíti a kézműves sajtokat készítő kistermelők „hivatalossá” válása is. Egyre több tehén-, juh- vagy kecsketartó gazda kért és kapott az elmúlt években háztáji élelmiszerfeldolgozási engedélyt, kínálatukkal pedig tovább bővült a főleg érlelt sajtot forgalmazók tábora.
A Therezia sajtgyár mezőpaniti bemutató üzlete
Fotó: Makkay József
Ez a prémiumszegmens a legzsúfoltabb, hiszen az érlelt minőségi sajtok iránti igény a rendszerváltás után jelent meg Romániában, azt követően, hogy a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások megismerkedtek a francia, holland, svájci és egyéb gyártású sajtokkal, és hazatérve itthon is keresték.
Ez a választék azonban még mindig a romániai sajtfogyasztók 10-15 százalékát érinti. A forgalmazott sajtok túlnyomó többsége pár napig érlelt, azaz egy héten belül a kereskedelembe kerülő friss sajt. A jelenség érthető, hiszen ezek előállítása a legolcsóbb.
A hosszú érlelés alaposabb szakértelmet és nagyobb pénzügyi befektetést igényel, ami jelentősen megemeli a végtermék árát. Egy szegény országban nem válhat mindennapi csemegévé a kilónként 10 eurónál kezdődő, minőségi érlelt sajtok választéka. Sajtfogyasztási szokásaink ehhez idomultak, így az üzletek sajtválasztéka elsősorban forrázott, gyúrt, friss sajtot jelent.
A sajtkészítés nem túl bonyolult folyamat. A beállított zsírfokkal sajtkádba kerülő tejet felmelegítik és beoltják. A tejet keverik, majd az alvadékot összevágják. Sajttípustól függ, hogy ez a folyamat hogyan folytatódik. Az alvadék présbe kerül, a nyers sajtalapanyagot pedig sós vízbe mártják, illetve sajttípustól függően felületét kezelik.
Sajtkóstoló Bányász Józsefnél Gyergyóújfaluban
Fotó: Makkay József
A nyersanyagot rendszerint egy napig érlelik, majd szeletekbe vágják, ledarálják, és gőzzel vagy forró vízzel összegyúrják. A képlékeny, nyúlékony alapanyag a fogpaszta állagához hasonlít, amely formába öntve megszilárdul.
Az üzletek polcain található tegtöbb friss sajt ezzel a technológiával készül, a piacon erre van a legnagyobb kereslet. Ha a legismertebb székelyföldi tejfeldolgozó üzemektől – Therezia, Gabriella, Keresztúri, Gordon – vagy a szatmári Unicarmtól vásárolunk friss sajtot, az biztosan tejből készül.
De sorolhatnék több kisüzemet is Kolozs, Beszterce-Naszód vagy Fehér megyéből, akiknek minőségi termékei a környékbeli boltokban vásárolhatók meg. Ha jó minőségű és megfizethető áru, friss sajtot akarunk fogyasztani, ezeket érdemes keresni. A nagyüzemek közül ki kell emelni a Napolact, a LaDorna, az Albalact, a Covalact és a Hochland termékeit is, amelyek ha nem is készülnek mindig hazai tejből, itt is találunk kedvünkre valót.
Prémiumtermékek Torockószentgyörgyön. A sajtérlelés több hónapos művelet
Fotó: Makkay József
Sajtkedvelő emberként sokféle sajtot megkóstoltam már, beleértve a világhírű francia vagy holland sajtokat is. A friss hazai sajtok közül a mezőpaniti Therezia, a nyárádszeredai Gabriella és a székelykeresztúri tejszövetkezet termékeinek ízvilága áll hozzám a legközelebb, az érlelt sajtok közül pedig Bányász József gyergyóújfalui sajtmester remekműveit kedvelem leginkább.
Az érlelt sajtok kategóriában a torockószentgyörgyi sajtgyár termékei is kiválóak, és Erdély-szerte megvásárolhatók. A minőségi, drágább sajtok fogyasztásának terjedésével egyre szélesebb a kínálat is, ezért érdemes szétnézni szűkebb régiónkban, mert biztosan találunk olyan sajtmestert, akinek termékei elnyeri a tetszésünket. Az a fontos, hogy helyit fogyasszunk.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot november 24-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!