Adatok dzsungelében – így pereskedik a székely

2019. július 23., 10:21 utolsó módosítás: 2019. július 23., 11:06

Egy önkormányzat tevékenységének jelentős fokmérője lehet a hozzá fűződő perek száma és ezek elemzése – de természetesen csak akkor, ha hozzáértő szemek fürkészik át a száraz számsorokat. Ezekből sok minden kiolvasható, nem véletlenül lett divatszakma az adatokkal való kereskedés, vagy azok elemzése. Mi ezt most szakértőnkre bíztuk, aki Csíkszereda és Székelyudvarhely statisztikáit tekintette át.

Dan Tanasă. Nincsen olyan magyar önkormányzat, melyet ne perelt volna Fotó: Facebook
Egy önkormányzat perekben III. – Csíkszereda

Csíkszereda Megyei Jogú Város (beosztott falvak: Hargitafürdő, Zsögödfürdő és Csiba) az egykori Csíkszék, majd Csík vármegye, ma pedig Hargita megye székhelye. A 2011-es népszámlálás szerint 38 966 lakosa van, akiknek 78,55 százaléka magyar, 16,78 százaléka román, 4,67 százaléka pedig egyéb nemzetiségű. A város polgármestere az RMDSZ színeiben 2004-ben megválasztott Ráduly Róbert Kálmán, őt két, szintén RMDSZ-es alpolgármester segíti munkájában. Az önkormányzati képviselő-testület 19 tagú (13 RMDSZ, 3 EMNP, 2 PNL, 1 PSD), akik hat szakbizottságban fejtik ki tevékenységüket.

A városnak összesen 2193 perét vizsgáltuk, ezek közül 490 az önkormányzatot, 1415 a várost mint közigazgatási egységet, 288 pedig a polgármestert érintette elsődlegesen.

A polgári perek vonatkozásában a következő főbb irányvonalakat lehet azonosítani: közigazgatási intézkedések felfüggesztése vagy törlése, kihágás miatti panasztétel, bírság helyettesítése közmunkával, földterületeket érintő perek, államfői rendeletek, államosított ingatlanokat érintő peres ügyek, bírósági végrehajtási procedúra megfellebbezése, illetve elévülés megállapítása.
A közigazgatási pereke a legjellemzőbbek a következők: közigazgatási jellegű intézkedések felfüggesztése vagy törlése, közbeszerzések, a közalkalmazottak státusára vonatkozó törvény szerinti perek, illetve a törvényes kötelezettségek betartására, betartatására vonatkozó perek.
A családot és kiskorúakat érintő perek esetében értelemszerűen legszámottevőbbek a válóperek, ezen belül pedig a gyerekes családok válóperei, melyekhez köthetők a láthatási idő megszabására irányuló eljárások. Emellett megemlíthetők az apaság megállapítását célzó, illetve a gyerek születésének megkésett nyilvántartásba vétele miatt indított perek.
Csődeljárási perekben az önkormányzat minden esetben felperesi, hitelezői minőségében szerepel.
A kereskedelmi perek esetében az önkormányzat alperesként adósként, vádlott félként, felperesként pedig hitelezőként szerepel.
Kiemelt peres ügyek Csíkszeredában
Dan Tanasă

Dan Tanasă román „civil” jogvédő ámokfutásáról mindenki hallott, mi is írtunk részletesen az általa kezdeményezett perekről a Kilátó 2019. januári számában, illetve az áprilisi Kilátóban a Gyergyószentmiklóst és Kézdivásárhelyt érintő pereiről. Úgy tűnik, hogy szülővárosa, Sepsiszentgyörgy mellett egyik kedvence Csíkszereda, illetve annak polgármestere. A Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (Asociația Civică pentru Demnitate în Europa) eddig több mint 200 pert indított magyar önkormányzatok és azok elöljárói ellen szimbólum- és anyanyelvhasználat, illetve bírósági rendeletek be nem tartása miatt.

Tanasă több pert is indított Ráduly Róbert polgármester ellen, a legfontosabbak a következőket érintették:
- a városi művelődési ház közelében elhelyezett székely és városzászlók eltávolítása;
- a városháza homlokzatán és a tanácsteremben elhelyezett székely és városzászlók eltávolítása, illetve - - a zászlók levétele után a tanácsteremben elhelyezett molinók eltávolíttatása;
- a Városháza felirat eltávolítása;
- forgalmi és egyéb köztéri táblák nyelvi sorrendje (település megnevezését, a fizetéses parkolást jelző, illetve az egyéb köztéri ismeretterjesztő táblák esetében);
- a város román lakosságának hátrányos megkülönböztetése azáltal, hogy a magyar nyelv ismeretét is megkövetelte bizonyos önkormányzati állások betöltésekor.

Az első három esetben Tanasă beperelte a polgármestert jogerős bírósági/törvényszéki határozat be nem tartása miatt is, a városi művelődési ház mellett elhelyezett székely és városzászlók ügyében hozott döntés be nem tartása esetében a Marosvásárhelyi Táblabíróság 75 130 lej (az országos bruttó minimálbér húsz százaléka minden nap késedelemért) bírságra kötelezte Rádulyt. A polgármester perújrafelvételt kért (ugyanis a Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnöke nem rendelkezett képviseleti minőséggel), ezt azonban a Hargita Megyei Törvényszék elutasította.

Korrupciós botrány(ok)

A Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kezdeményezésére 2015 tavaszán indított eljárásban a polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolták. Ellenük egyebek közt az a vád, hogy jogosulatlanul használták a hivatali (közpénzből fenntartott) autót, hogy vitatható módon adtak a Sapientia-egyetemnek építkezési engedélyt (hiányos dokumentáció alapján), illetve hogy indokolatlan kifizetéseket eszközöltek egy kataszteri felméréseket végző cég javára.

A vádiratban szó volt egy bizonyos épület árának alulértékeléséről (ezt az önkormányzat szerette volna átvenni), illetve egy kitisztítandó, parkosítandó közterületre vonatkozó munkálat felülértékeléséről is. A „rossz nyelvek” szerint a polgármester csúszópénzt fogadott el a városi gépkocsiparkolást felügyelő cégtől is, ezt az állítást ő már akkor cáfolta, amikor ez a hír napvilágot látott az egyik bukaresti napilapban.

A vádemelés után a polgármester lemondott, a tisztviselők egy ideig házi őrizetbe kerültek, és a hatóságok zárolták az ingatlanvagyonukat. A 2016-os helyhatósági választásokon Ráduly Róbert ismét a város polgármestere lett, perük azóta is folyik.

Ügyükben idén március végén született előrelépés, ugyanis a törvényszék feloldotta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett megfigyelés adatait tartalmazó dosszié titkosítását, ezt a SRI-nek a vádlottak és ügyvédeik rendelkezésére kell bocsátania. Amennyiben kiderül, hogy a bizonyítási eljárásban részt vett az említett hírszerző szolgálat, az általuk esetlegesen tárolt hang- és képanyagok nem használhatók fel a per folyamán.

Gázolás

Bár maga az eset nem Csíkszereda polgármesterének mandátuma alatt történt, hanem 2001 októberében, megemlíthetjük Ráduly Róbert gázolásos esetét is (amiből gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vádjával büntetőjogi per lett), mivel ez az ügy majdnem napjainkig húzódott. Az akkor még parlamenti képviselő Ráduly Bukarestből hazafelé Predealon gyalogátjáró közelében elütött egy 61 éves hölgyet, akit ezután ő maga szállított a kórházba. Eredetileg felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélték a polgármestert, a döntést azonban a felek megfellebbezték, így a törvényszék ezt visszaküldte alapfokra. Az érdekes inkább az, hogy jogi huzavonákkal (alkotmányossági vizsgálat, tanúk távolmaradása, perrendtartási kifogások) az ügyvédek addig halogatták a döntéshozatalt, amíg a büntetőjogi ügy elévült.

Egy 2010-es brassói táblabírósági határozat a polgármester autóját biztosító céget a hölgy kórházi kiadásainak megtérítésére és egy bizonyos összegű (amennyi a gépkocsi biztosításában szerepelt) erkölcsi kártérítésre kötelezi, magát az elkövetőt pedig nagyobb összegű erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint egy, az elgázolt hölgy ápolója számára kiutalandó kisebb összegű havidíj kifizetésére. Ez utóbbi részleges behajtására később (2017 májusában) bírósági végrehajtót bízott meg az elgázolt, rokkanttá nyilvánított hölgy.

Ráduly Róbert impulzív. Ha kell, titkosszolgát is lefülel. Fizikai értelemben is Fotó: Gábos Albin

Egy temperamentumos polgármester

Csíkszereda polgármestere híres temperamentumos viselkedéséről. Ezt bizonyítandó

2013 nyarán utánaszaladt és elkapott egy általa „szekusnak” vélt (mint később kiderült, valóban hírszerző volt) személyt, aki hetek óta figyelte, követte, folyamatosan fényképezte. Az illetőt átadta a rendőrségnek.

A Román Hírszerző Szolgálat eleinte tagadta, hogy a „fényképész” nekik dolgozik, később azonban ezt elismerték, hozzátéve, hogy az illető szabad idejében volt, nem teljesített semmiféle hivatalos megbízást. A hírszerző szolgálat munkatársa testi sértés miatt feljelentést tett Ráduly ellen, az ügy gyakorlatilag 2017 nyarán ért véget a Dicsőszentmártoni Bíróságon, amely jóváhagyta a Csíkszeredai Bíróság mellett működő ügyészség határozatát, miszerint megszüntetik a bűnügyi eljárást a polgármester ellen. Amúgy a szekus nem tanult a 2013-as megkergettetésből: 2014 júniusában ismét megjelent egy rendezvényen, amelyen Ráduly Róbert beszédet tartott. Utóbbi, miután észrevette az őt követő illetőt, személyesen is köszöntötte, mire az elhagyta a helyszínt.

Kevésbé szép példa a polgármester temperamentumára az az eset, amikor 2014 júniusában egy RMDSZ-frakcióülésen torkon ragadta és rendesen megszorongatta egyik párttársát, mivel nem értettek egyet egy urbanisztikai kérdésben.

Az esetet természetesen megelőzte egy verbális konfrontáció, aminek eredménye a fizikailag jóval alacsonyabb önkormányzati képviselő nyakának lilás elszíneződése lett. A csíkszeredai rendőrség hivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt indított vizsgálatot a polgármester ellen, nem árulván el azt, hogy ki volt a feljelentő. A sértett fél az egyik helyi újságnak nyilatkozva többször is tagadta, hogy ő jelentette volna fel a polgármestert.

Egy önkormányzat perekben IV. – Székelyudvarhely

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város (beosztott falvak: Székelybetlenfalva, Kadicsfalva és Szombatfalva) Udvarhelyszék, illetve az Udvarhelyi-medence kulturális és gazdasági központja, Hargita megye második legnépesebb települése. A 2011-es népszámlálás szerint 34 257 lakosa van, akiknek 92,47 százaléka magyar, 2,51 százaléka román, 5,02 százaléka pedig egyéb nemzetiségű.

A város polgármestere 2016 óta a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt összefogása nyomán megválasztott Gálfi Árpád. Ő a 2008–2016 között polgármesteri tisztséget betöltő RMDSZ-es Bunta Levente Zoltánt váltotta. A polgármestert egy szintén MPP–EMNP-s alpolgármester, valamint egy városmenedzser segíti munkájában. Az önkormányzati képviselő-testület 19 tagú (8 RMDSZ és 11 MPP–EMNP).

A városban az utóbbi tíz év 1489 perét vizsgáltuk, melyek közül 217 az önkormányzatot, 1124 a várost mint közigazgatási egységet, 148 pedig a (mindenkori) polgármestert érintette elsődlegesen.

Kiemelt peres ügyek Székelyudvarhelyen
Dan Tanasă

Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere (1996–2008) nem részesülhetett abban a megtiszteltetésben, hogy Székelyföld szolgálatos feljelentője, Dan Tanasă és az általa elnökölt Méltóságért Európában Polgári Egyesület figyelemre méltassa. Valószínűleg azért, mert Tanasă csak 2008-ban kezdte meg tevékenységét, akkor még magánszemélyként (az egyesületre csak 2014-ben „tett szert”). Annál inkább rájárt a rúd a 2008 után mandátumot szerzett polgármesterekre.

Bunta Levente polgármester (2008–2016) esetében nem beszélhetünk konkrét peres ügyekről, inkább csak a Tanasă által indított CNCD-s (Országos Diszkrimináció Elleni Tanács) feljelentésekről, illetve a CNCD által esetenként kirótt bírságokról. Két esetben érezte úgy a román blogger, hogy muszáj feljelentenie Buntát: az önkormányzathoz tartozó Haáz Rezső Múzeum honlapjának esetében (a honlap magyar nyelvű változata működött, a román fejlesztés alatt volt), illetve az önkormányzat által csak magyar nyelven indított online újság esetében. Mindkét esetben a CNCD mindössze megrovásban részesítette a polgármestert, amit Tanasă természetesen nehezményezett. Nem tetszett neki az sem, hogy a székelyudvarhelyi helyi rendőrség autóit magyarul is feliratozták, sőt, horribile dictu, még azt sem tartotta be az önkormányzat, hogy a román felirat alá helyezze el annak magyar megfelelőjét.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely jelenlegi polgármestere nem volt ennyire szerencsés.

Őt 2017-ben perelte be először a Méltóságért Európában Polgári Egyesület a polgármesteri hivatal homlokzatán, illetve az épületben lévő székely és városzászlók miatt, kérvén azok eltávolítását. Gálfi volt azon kevés polgármesterek egyike, akik pert tudtak nyerni Tanasă ellen, ugyanis ez utóbbi rosszul fogalmazta meg beadványát. Sajnos a beadványt javított formában újra benyújtották, így 2018-ban alapfokon, majd 2019-ben jogerősen is kötelezte a törvényszék a polgármestert a fent említett szimbólumok eltávolítására.

A Hargita megyei prefektusi hivatal

Hargita megye prefektusa, Jean-Adrian Andrei, mintegy karöltve Tanasăval (a munkamegosztás elve alapján...) szintén belekötött nemzeti szimbólumainkba. A 2018. március 15-ei és az október 23-ai, illetve a 2019. március 15-ei ünnepek alkalmával kihelyezett magyar zászlók miatt kétszer 5000 lejes bírságot rótt ki a polgármesterre (ez a maximálisan kiszabható összeg). Ezek mindegyikét megfellebbezte Gálfi, arra hivatkozva, hogy nem zászlókat, hanem piros-fehér-zöld szalagokat helyezett ki a közterületekre. Ez igaz is, hiszen a nemzeti zászlók esetében nem azok mérete, hanem oldalaik aránya van meghatározva. Magyarország zászlaja a legtöbb országéhoz hasonlóan 3:2 arányú, ami azt jelenti, hogy 3 egységnyi hosszúsághoz 2 egységnyi szélesség társul. A tavaly márciusi bírság kapcsán indított eljárást alapfokon elveszítette a polgármester, viszont a táblabíróság jogerősen neki adott igazat, érvénytelenítve a prefektus határozatát.

Cekend-tető

A Cekend-tetőn működő hulladéklerakó története mintegy 14 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Szász Jenő, Székelyudvarhely akkori polgármestere 49 évre koncesszionált egy hozzávetőlegesen 20 hektárnyi önkormányzati területet egy helyi szemétszállító cég számára, EU-konform hulladéklerakó építése végett. A szeméttározó meg is épült, az akkori dokumentumokból az is kiderül, hogy mikroregionális, egyes Hargita megyei településeket kiszolgáló lerakóról van szó, és hogy az önkormányzat is részesedik az ezt üzemeltető cég nyereségéből. A dolog pikantériája, hogy egy ideig egy Szász Jenőhöz köthető vállalkozásnak is volt tulajdonjoga ebben a cégben (ezt a céget azóta felszámolták). Többszöri tulajdonosváltás után, az AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft.-nek (megjegyzés: a szeméttározót üzemeltető RDE Harghita Kft. tulajdonosa) a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. általi felvásárlásával a magyar állam tulajdont szerzett a székelyudvarhelyi vállalkozásban.

Az RDE Harghita Kft. számára a fordulópont a 2014-es év volt: bár éves forgalma nem nőtt, több év után végre az éves mérlegben szereplő bruttó nyeresége nem mínuszos volt. Az ezt követő években exponenciálisan nőtt mind a forgalom, mind a nyereség, 2016-ban 4,75 millió USD forgalom mellett 1,1 millió USD nyereséget, míg 2017-ben 6,47 millió USD forgalom mellett 165 ezer USD nyereséget termelt.

A részletekről, főként a 2017-ben kirobbant szennyezési („csurgalék”) botrányról többször írtunk a Székelyhonon. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy az eredetileg kisrégiósra tervezett hulladéklerakót gyakorlatilag fél Románia használta, több megye települési önkormányzata ide hordatta szemetét (a jogszabályok értelmében 2009-ig be kellett volna zárni Románia összes nem EU-konform szeméttározóját, úgy, hogy előtte újak nem igazán épültek).

Az RDE Harghita Kft.-nél időközben vezetőségcsere és, úgy tűnik, szemléletváltás is történt. Ennek ellenére folynak a még 2017-ben indított perek. A Hargita Megyei Számvevőszék 2015. augusztus 13-ai 32-es számú döntésével elmarasztalta Székelyudvarhely önkormányzatát az RDE Harghita Kft. felé történt 428 000 lejes kifizetése miatt (a társaságnak joga lett volna az éves infláció mértékével növelni a kiállított számlák értékét, viszont ennél jóval nagyobb értéket számlázott ki). Ezt az összeget perelte vissza a cégtől az önkormányzat a 2017. június 14-ei 1312/96/2017-es dossziéban, ügy, melyben Hargita Megye Törvényszéke 2018. március 13-án 341/2018-as határozatával az önkormányzat számára kedvezően döntött.

Ezt követően az RDE Harghita Kft. 2018. június 12-én beperelte az önkormányzatot, azt sérelmezve, hogy az önkormányzat 2017 januárjától nem módosította a szemételszállítási és raktározási díjat, ezzel 385 000 lej kárt okozva a társaságnak. Megjegyzés: a 31/2013-as kormányrendelet értelmében (csak 2017 januárjától alkalmazták, és fél évig volt érvényben az ide vágó passzusa) a szemétlerakatokat üzemeltető társaságok minden tonna tárolt hulladék után 80 lejt kell fizessenek a Környezetvédelmi Alapnak, így 4800 tonna hulladék tárolása mintegy 385 000 lej többletköltséget tesz ki. Hargita Megye Törvényszéke megalapozatlannak tartotta a társaság igényét (2018. július 26./1093-as  határozat), az RDE Harghita Kft. jogerősen is elveszítette a pert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon (2018. október 16./1776).

Az eddig legmagasabb fórumig jutott ügy a 881/96/2018-as számú dosszié, amelyben az önkormányzat 351 000 lejre pereli a szeméttározó céget szerződésben foglaltak részleges be nem tartása miatt. Székelyudvarhely régi hulladéktározóját 2008 végéig be kellett volna zárni, ezt tartalmazta a felek közötti megbízási szerződés is. Az RDE Harghita Kft. még 2001-ben készített egy erre vonatkozó tanulmányt, ez azonban – főként a jogszabályi változások miatt – idejét múlta, többletköltségeket eredményezve. Az eredetileg a szeméttározó bezárására létrehozott különleges alapban elkülönített összeg nem bizonyult elégségesnek, az önkormányzat felszólította a szolgáltatót a különbözet pótolására, ám ennek hiányában a költségvetésből fedezte a mintegy 351 000 lejt. A szolgáltató 2009-ben saját költségére készíttetett egy új, az akkori jogszabályoknak megfelelő tanulmányt, ennek ellenére az önkormányzat 2014-ben egy új közbeszerzési eljárás keretében egy másik céget bízott meg a lerakat bezárására. Erre hivatkozva Hargita Megye Törvényszéke a 2018. október 24./1455-ös határozatával elutasította az önkormányzat keresetét, amelyet ez utóbbi 2018. december 17-én megfellebbezett. A Marosvásárhelyi Táblabíróság másodfokon is elutasította az önkormányzat kérését (2019. március 5./62-es határozat), így a peranyag 2019. május 15-ei dátummal a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elé került. Döntés az ügyben még nem született.

Gálfi Árpád és Ráduly Róbert. Alkatilag rokonok? Fotó: Veres Nándor

A székelyudvarhelyi Gáborok

A Gáborok Erdély szinte minden településén ott vannak. Általában közösségük békésebb csoportjához, a magyar vagy éppen román többséggel legjobb viszonyt ápoló romákhoz tartoznak. No de nem ebben az esetben. Udvarhely itt is kivétel.

A 2010-ben Székelyudvarhelyre, a Termés utcába költözött Gábor családról szintén sokat cikkezett a Székelyhon. Történetük nem a mostani polgármester által fémjelzett időszakra korlátozódik, sőt azt kell mondanunk, hogy tevékenységük nagy része a Bunta-féle városvezetés idejére tehető. Sokrétű tevékenységük alatt érthetjük a szomszédok (de nem csak) terrorizálását, illegális építkezést, a kirótt bírság be nem fizetését, verést, lopást, betörést. A család két tagja esetében pedig bírósági döntés mondta ki 2018 végén valószínűleg be nem fizetett bírság miatt annak közmunkával való helyettesítését.

A bethlenfalviak nem igazán vették jó néven a család garázdálkodásait, de ahhoz sem volt merszük, hogy feljelentéssel éljenek ellenük, ugyanis Gáborék megfélemlítésben is igen hatékonyak voltak.

Általában az ügyészség is ejtette a vádakat, bizonyítékok hiányára hivatkozva. Végül az akkor még önkormányzati képviselő Gálfi Árpád vállalta magára az ügyet (annak ellenére, hogy többször is életveszélyesen megfenyegették, élőben a Duna TV-n is...), sikerülvén meggyőzni a bethlenfalvi és a kadicsfalvi lakosokat, hogy ne vonják vissza feljelentésüket. A feljelentés alátámasztására, a helyzet dokumentálására a lakosok magánnyomozókat is fogadtak. A tanácsos közösségért végzett tevékenységére az tette fel a koronát, hogy a Gábor család öt tagját 2016. június 16-án ítélte el jogerősen (különböző időtartamú) letöltendő börtönbüntetésre a Marosvásárhelyi Táblabíróság, alig pár nappal a helyhatósági választások után (2016. június 5.), amelyen Gálfi Árpád polgármesteri széket szerzett.

Oldies, but goldies

Még ha nagy részéből nem is lett per, mindenképpen meg kell említenünk Szász Jenő korrupciógyanús ügyeit, vagy legalábbis a legismertebbeket. Ezek egy része egyértelműen csak vádaskodás jellegű, legalábbis azóta sem bizonyították a róla állítottakat.

Ilyen lenne az Itthon, fiatalon mozgalom által 2008 májusában, választási kampányban megfogalmazott csokornyi vád: irányított ingatlan-visszaszolgáltatás (a Transilvania Bank esete) vagy csúszópénz elfogadása a hulladékgazdálkodási cégtől és a távhőtől. A szervezet RMDSZ-tagokból állt, és egy RMDSZ-es tanácsosjelölt vezette, így gyakorlatilag figyelemre sem kellene méltatni az MPP-s városvezetőt érd vádakat, viszont egy akkori (mondjuk, szintén RMDSZ-hez köthető) oknyomozó riport szerint a polgármester reális vagyona 2006 és 2008 között mintegy 3 millió euróval nőtt; ennek tükrében azért elgondolkodtató lehet az állításuk.

A következő esetek már komolyabbak, ha nem is annyira csak anyagi vonzatuk miatt. Szász igen nagyra értékelte az Illyés Közalapítvány (IKA) által nyújtott pályázati lehetőségeket, támogatásokat, ugyanis ezek elszámolása nem volt túlságosan komplikált, és az alapítvány kuratóriuma meglehetősen elnéző volt. A kuratórium viszont 2004 februárjában megelégelhette a kialakult helyzetet, és visszaigényelt a polgármester által elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítványtól mintegy 40 millió forintot, amelyet civil központ létrehozására pályáztak meg korábban. Szász a kapott támogatásból egy kétszobás ingatlant vásárolt meg, magasan a piaci ár fölött. Az IKA a magyar törvényhozásban kereste igazát, de keresetlevelét mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla visszautasította „joghatóság hiányában”, így nem lett magyarországi per az ügyből. A továbbiakban az IKA-nak Romániában kellett volna pereskednie, de ettől a közalapítvány kuratóriuma elzárkózott.

A Szász Jenő ellen felhozott vádak közül talán a legsúlyosabb –  erkölcsileg mindenképpen – a 2005-ös székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére Magyarországról érkező pénzek ellenőrizhetetlen magán- és magánalapítványi számlákra való csatornázása.

Szász, a „bürokráciát elkerülendő”, házi alapítványa, a Székelyudvarhelyért Alapítvány és két magánszemély (!!!) számlájára utaltatta a mintegy 100 millió forint értékű anyaországi, magánszemélyektől, intézményektől és szervezetektől jövő támogatást. Ezzel nem igazán akart elszámolni, arra hivatkozva, hogy csak az adományozók irányában tartozik számadással, a sajtónak nem. Később kiderült, hogy a pénznek csak a fele jutott el az árvízkárosultakhoz, a másik felét Szász a szintén megrongált sportcsarnok felújítására fordította: ez is csak szerinte történt így, hiszen a felújítási munkálatok hozzávetőlegesen 18 millió forintba kerültek, és ugyanerre a felújítási munkálatra a román kormány hozzávetőlegesen 62 millió forintnak megfelelő román lejt ítélt meg a székelyudvarhelyi önkormányzatnak. Hogy hova lett a pénz, nos, azt az alapítvány kuratóriuma az IKA 2006. december 27-ei felszámolásáig kereshette...

DOM – KILÁTÓ

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot július 22-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat