Hercz József 2017-ben vehette át az érdemes edzői diplomát
Fotó: U-cluj.ro
Aktív bokszoló korában csodálták kimagasló technikáját. Később igyekezett ezt továbbadni tanítványainak. Több bajnokot is kinevelt, jelenleg az egyik legtapasztaltabb ökölvívóedző Erdélyben.
2019. január 30., 18:032019. január 30., 18:03
2019. január 30., 18:042019. január 30., 18:04
– Magyarul nagyon kifejezően ökölvívásnak nevezik a bokszot. Sokan nem szeretik, hiszen gyakorlatilag két ember üti egymást egy porondon. Meg tudja mondani, mégis mitől szép ez a sport?
– Nem hiába mondják, hogy valaki „kesztyűs kézzel bánik” ellenfelével. Ami azt jelenti, hogy finoman, technikásan csap oda. Persze sok múlik azon, hogy az edzőnek milyen a hozzáállása és hogy ő maga miként bokszolt. Aki bunyós bokszot folytatott, ugyanerre képezi tanítványát, aki viszont technikás volt, ezt próbálja átadni, és igazi ökölvívásra oktatja a gyerekeket. De a lényeg abban van, hogy ne kapjunk ütést.
– Az ökölvívásban a technika számít jobban vagy az erő?
– Mindenképpen a technika.
Persze ennek alapfeltétele a rendes felkészülés. Igaz, a tehetséges, technikásabb sportolók hajlamosak kevesebbet edzeni. Ekkor megtörténhet, hogy az erős és akaratos győz, hiszen a másik hamarabb elfárad.
– Emlegetik az ökölvívásban az „üvegállat”, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos ütést van, aki jobban bír, mások kevésbé. Ez legenda, vagy valóban létezik?
– Ez egy létező dolog. Velem is megesett, hogy olyan ellenfelet kaptam, akit üthettem három meneten keresztül, de ő csak jött és jött előre. Vannak olyanok, akik semmivel sem törődnek, mert jól bírják az ütéseket.
– A gyerekekről általában hamar kiderül, melyik sportra alkalmasak. Meg tudják állapítani, hogy kinek van érzéke az ökölvíváshoz?
– A tehetség egyből észrevevődik a gyereken. Összhangban van a mozgása, jó a felfogóképessége, a hozzáállása, leleményes.
– Két évtizedig a kolozsvári katonacsapatnál dolgozott. Hogyan kezdődött edzői karrierje? Nem csábították a fővárosba?
– Ez egy érdekes történet. Az öcsémmel – aki szintén ökölvívó – egy versenyen voltunk.
Kezdtem mint oktató, aztán elvégeztem az edzőiskolát, jól éreztem magam Kolozsváron, persze voltak csábítások, de nem akartam máshova menni. Remek mestereim voltak nekem is – Mihalik Jóska, Ion Chendreanu, Vasile Boga és a híres Florea Stanomir –, amit csak tudtam, mindent elsajátítottam tőlük, az edzéseken azt lestem, mit mondanak, hogyan dolgoznak, miket magyaráznak.
– Győrben is edzősködött. Ott milyenek voltak a körülmények, a tapasztalatok?
– 2003-ban úgy mentem ki, hogy maradok egy hónapot, kicsit szétnézek Győrben. Három év lett belőle… Lakást adtak, ott akartak tartani, de úgy gondoltam, itthon a helyem. Kolozsváron születtem, már nem is voltunk nagyon fiatalok, feleségemet is hazahúzta a szíve. Nagyon kellemes és jó környezetbe kerültem Győrben, szép eredményeket értünk el.
– Nemcsak edzőként, klubalapítóként is ismert. Vannak olyanok, akik az ügy mellé állnak?
– Kolozsváron alapítottuk az Univers klubot, amelynek aztán lett egy fiókja Gyaluban is. Ott lakott egy volt tanítványom, és a polgármesteri hivatallal együtt lelkesen támogatták a kezdeményezést.
Az edző pedig ideje egy részét azzal tölti, hogy pénz után jár, keresi a szponzorokat, havereket, akik anyagilag be tudnának segíteni a csapatba. Néha jön egy kis pénz a helyi meg a megyei önkormányzattól, de a költségek ennél jóval nagyobbak.
– A gyerekeket viszik még a szüleik bokszolni?
– Volt egy hullámvölgy, de most már mintha más lenne a hozzáállás, főleg a szülők részéről.
A boksznak nagyon jó karakterformáló ereje van. Volt tanítványaim, akik régen abbahagyták a sportot, mindig elmondják, mennyi fegyelmet, ambíciót, határozottságot, kitartást táplált beléjük az ökölvívás, amit a magánéletben is kitűnően tudtak kamatoztatni. Nagyon vigyázunk a gyerekekre, nálunk alapszabály, hogy a balegyenes az Isten ostora, és igyekszünk technikás, ügyes, elegáns bokszolókat kinevelni. Aki hozzánk jön, azt megtanítjuk sakkozni is, hiszen a két sportág között igen sok a hasonlóság: gondolkodni kell, ésszel játszani, a nehéz pillanatokban gyorsan kell dönteni, kitalálni az ellenfél következő lépését. Ha lehet, ne fussunk bele a pofonba.
– Romániában és Magyarországon is szeretik az emberek az ökölvívást, de az utóbbi időben mintha elmaradnának az eredmények. Mi lehet ennek az oka?
– A magyaroknál felfelé ível a sportág, főleg amióta Erdei „Madár” Zsolt a szövetség elnöke.
Az edzőteremből például egy 700 férőhelyes mérkőzésterem nyílik, minden a fiatalok felkészülését szolgálja. A román ökölvívás az utóbbi tíz évben nagyon maga alatt volt, mivel nem fektettek hangsúlyt az utánpótlásra. Nem voltak már edzőtáborok, ahova továbbképzésre összegyűjtsék a fiatal tehetségeket. Botrányok is voltak, eltűntek pénzek, emiatt a szövetség évekig nem kapott semmiféle állami támogatást. Rengeteg kihágást követtek el a vezető személyek, kiszállási pénzekkel nem tudtak elszámolni, hatalmas hiány keletkezett. Talán most kezd tisztulni a helyzet, és pénzügyileg is rendbe jön a szövetség.
– Létezik női ökölvívás is, Ön is tanít lányokat bokszolni. Nem furcsa egy kicsit, hogy hölgyek ütik egymást a ringben?
– Előbb a cselgáncsba törtek be a lányok, után páran nekifogtak bokszolni. Hosszú idő telt el, mire nekik is lett szövetségük, elkezdtek versenyeket rendezni, de szép lassan felfejlődött a női ökölvívás is. Ma már az olimpián is összecsapnak három súlycsoportban.
– Hogyan néz ki az ökölvívás jövője?
– Reménykedünk, hogy lesz még egyszer egy olimpiai bajnokunk, hiszen Nicolae Linca nagyon régen, 1956-ban Melbourne-ben nyerte a sportág egyetlen aranyérmét.
Hercz József 1952. június 12-én született Kolozsváron. Bukarestben és Budapesten szerzett ökölvívóedzői képesítést. 1968 és 1975 között a kolozsvári CSM színeiben állt ringbe, több versenyen is őt választották a legtechnikásabb bokszolónak. 1979 óta edzősködik, Győrben tanítványa volt a junior világbajnoki ezüstérmes Nagy András is. Jelenleg a Kolozsvári U ökölvívórészlegének edzője.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!