Zacher Gábor szerint a közösségi média terei is megannyi károsjelenséget hívtak életre
Fotó: László Ildikó
Magyarország legismertebb toxikológusának és oxyológusának, Zacher Gábornak a neve hallatán többnyire az alkohol és a drogok témaköre jut eszünkbe. Erdélyi turnéja utolsó előtti helyszínén, Kolozsváron tartott előadása során a neves szakértő rámutatott, manapság nem csak a – gyakran függőséget okozó – szerek jelentik mindennapjaink mérgeit, hanem a szorongást okozó események, jelenségek, a közösségi média is árt a mentális, sőt akár fizikai egészségünknek.
2023. március 25., 17:172023. március 25., 17:17
2023. március 25., 17:282023. március 25., 17:28
Zsúfolásig telt a Diákművelődési ház csütörtökön a kincses városban Zacher Gábor Mindennapi mérgeink című, több mint két órás előadása estéjén. A magyarországi orvos tapasztalt előadóként megannyi poénnal és személyes történettel tarkította előadását, sok vidám percet szerezve a közönségnek, pedig nagyon is súlyos témákról beszélt és elkeserítő statisztikákkal szemléltette mondanivalóját.
Továbbá a „rutin” mérgekről, mint az akadozó internet, a lemerülő telefon vagy a reggeli forgalmi dugó, valamint a legújabb mérgeinkről is, mint például a háború, az infláció és a járvány okozta bizonytalanság, akár annak kilátástalansága. A szakértő a szerhasználat kapcsán hangsúlyozta, hogy bár az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikák is elrettentőek – hiszen például Magyarországon évente 30 ezer elhalálozás köthető hozzá –, illetve a férfiak 31, míg a nők 6 százalékának vannak alkoholproblémái, szerinte mégis „jobb” opciót jelent az alkohol, mint a kábítószer.
Hiszen míg 30 évvel ezelőtt, karrierje kezdetén a két kezén meg tudta számolni a „forgalomban levő” drogfajtákat, mára ez több százra nőtt, és sokszor nem hogy az egészségügyi szakemberek, de maguk a dílerek vagy a fogyasztók sem ismerik a kevert, kombinált hatóanyagú tabletták, porok hatásait.
Fotó: László Ildikó
A szerhasználat kapcsán a toxikológus hangsúlyozta, hogy az otthoni stratégiák és mondatok, a minták meghatározóak lehetnek. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a fogyasztónak – legyen az felnőtt vagy kamasz – legyen egy keretrendszere. Hozzátette, épp ezen elv mentén
A honvéd- és katasztrófaorvostan szakorvosként, mentőorvosként is tevékenykedő egyetemi docens részletesen beszélt az internet-, sorozat-, közösségimédia-, illetve mobiltelefon-függőségről, ezek negatív hatásairól is, amelyek elsősorban a fiatalokat érintik. A közösségi média terei olyan jelenségeket hívtak életre, mint az online rivalizáció, a cyberbulling, a FOMO (fear of missing out, azaz félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk), vagy akár Snapchat dysmorhiának nevezett testkép zavar. Utóbbi lényege, hogy a fiatal olyan szeretne lenni, mint amilyennek a Snapchat filterek mutatják őt, amilyennek a filterekkel látja magát. És ha mindez nem lenne elég, a pandémia, illetve a több hónapnyi home office nyomán megjelent a Zoom dysmorhia nevű zavar is.
Ugyanitt tett említést a sleep texting jelenségről is, ami egy újabban megjelent alvászavar, amely egyre több fiatalt, kamaszt érint: álmukban is üzeneteket írnak a telefonjukon – tulajdonképpen kontroll nélkül.
A szorongás fajtái között említette a klíma-, gender- és megélhetési szorongást, illetve a járvány, a háború és az iskola miatti szorongást is. Míg utóbbi nem új keletű, a lista sok eleme napjaink sajátossága, az elmúlt 1-2 év eseményeinek, jelenségeinek következtében jelent meg.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az elhízás úgy Magyarországon, mint Romániában egyre nagyobb problémát jelent, sőt az is probléma, hogy az emberek gyakran bizonytalan forrásból származó, kétes hatású méregtelenítő készítményekkel próbálnak ellene küzdeni, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.
Zacher Gábor azzal zárta kolozsvári előadását: bár tudja, hogy a szemléltetésként mutatott statisztikákkal senkinek nem tette szebbé az estéjét, reméli, hogy rávilágított bizonyos dolgokra, bizonyos témákban felnyitotta az emberek szemét.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!