Ha például egy szívbetegről derül ki, hogy megfertőződött koronavírussal, ám a fertőzés nem igényel többletellátást, továbbra is az alapbetegségét kell kezelni, de elkülönítve a többi, nem fertőzött betegtől – fejtette ki a szakpolitikus. Rámutatott,

Az egészségügyi minisztérium úgy döntött, bár az átoltottság elmarad a várttól, legalább a nyári hónapokban a kórházak újra lássák el a nem fertőzött betegeket is, viszont fel kell készülniük arra, hogy az ősz folyamán újra megjelennek az ellátásra szoruló koronavírusos fertőzöttek. Tehát a kórházaknak úgy kell visszarendezniük szolgáltatásaikat, hogy a saját osztályaikon szükség esetén két részleget is tudjanak biztosítani: a koronavírusos és a nem koronavírusos betegeknek. Ez mindenképpen nagyobb erőfeszítést igényel, mintha magasabb lenne az átoltottság. Ha az ősz folyamán lesz olyan kórház, amely nem tudja párhuzamosan a két funkciót ellátni, akkor a minisztérium olyan intézkedéseket hoz, amellyel segíti őket.

„Az irány az, hogy a minisztérium semmilyen formában nem akar akadályt gördíteni, sőt segíteni szeretné a kórházakat, ezek menedzsmentjét, hogy mindkét kategóriájú beteget, a fertőzötteket és más betegeket is tudják ellátni” – összegezte Vass Levente.

Ezt úgy tudták megoldani, hogy három betegutat alakítottak ki, hogy ne találkozzanak a fertőzöttek, a fertőzésgyanúsak és azok, akiknek negatív a tesztjük.

András-Nagy Róbert igazgató lapunknak elmondta, keddtől az egész megyében csak a sepsiszentgyörgyi kórház látja el a koronavírus-fertőzötteket, ám ha az ősz folyamán növekednek az esetszámok, elkerülhetetlen lesz, hogy a többi intézmény is újra kivegye a részét a folyamatból.

„Mi tavaly óta kis lépésekkel rendeződtünk vissza, még most is félig készenlétben állunk, mert nem tudjuk, mi lesz egy-két hónap múlva. Más országokban azt látjuk, hogy a lazítások után újra növekedtek a kórházi esetszámok. Logisztikailag sem egyszerű kivitelezni, hogy kéthavonta újra és újra átszervezzük a kórház működését” – részletezte az igazgató. Arra is kitért, hogy ugyanolyan kapacitással már egyetlen kórház sem tud működni, mint a járvány előtt, hiába maradnak meg az ágyszámok, a különböző járványügyi óvintézkedések és korlátozások miatt, azt nem tudják száz százalékban kihasználni. Az igazgató furcsállja, hogy sok sürgősségi kórház csak most tér vissza a nem covidos betegek ellátására, holott ezt Sepsiszentgyörgyön már tavaly megtették. Folyamatosan bővítjük a lehetőségeket, hogy az ellátást növelni tudjuk – mondta az igazgató.

Poszt-Covid-szindrómásokat
is várnak

Keddtől megszűnt a kovásznai szívkórház igazolt koronavírus-fertőzötteket ellátó státusa, így több beteget fogadhatnak rehabilitációra. Monica Sporea kórházigazgató lapunknak elmondta, pénteken kapták az átiratot, hogy Covid-háttérkórházi besorolásukat június 22-től visszavonják. A kórház két épületében a tavaly augusztus óta koronavírus-fertőzöttek és hepatitiszes betegek ellátására voltak berendezkedve, így csak egyetlen pavilon maradt a korábban főtevékenységnek számító rehabilitációs kezelésekre. Egy ideje már nem volt koronavírus-fertőzött a kórházban, így amint az átiratot megkapták, már a hétvégén elkezdték a kórtermek fertőtlenítését, és csütörtöktől fogadják ezekben az épületekben szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjára érkező pácienseket.

Az igazgató hangsúlyozta,

Amíg a háttérkórház besorolás miatt csökkentett kapacitással fogadták rehabilitációs gyógymódra a betegeket, több mint 500 kérést iktattak beutalásra. Most ezeket a pácienseket hívják be, így aki most jelentkezik kezelésre, nem tudják azonnal fogadni. Minden kérést egyénileg bírálnak el, külön betegutakat létesítenek a beoltottaknak, és azoknak, akik nem kapták be a vakcinát, hogy minimálisra csökkentsék a járványtani kockázatot.

A kovásznai szívkórház Románia legismertebb, hat évtizednyi tapasztalattal rendelkező szív- és érrendszeri központja, amely attól egyedülálló, hogy a rehabilitációs gyógymódot ötvözik a helyben található szénsavas kádfürdővel és a mofettakezeléssel.