Fotó: Kristó Róbert
Az 1989-es forradalomban életét vesztő gyimesbükki Antal Jenő édesanyja ugyan továbbra is jogosult lenne a hősi halált halt fia után járó állami támogatásra, ám nem hogy nem kapja meg havi járandóságát, egy bürokratikus hiba miatt két éve ő kénytelen visszafizetni az államnak a 2010-es évben kapott támogatást. Habár az asszony által Bukarestbe benyújtott óvást elfogadták, és jóváhagyták a halált igazoló okirat megújítását, további előrelépés nem történt az ügyben.
2013. december 22., 17:102013. december 22., 17:10
2013. december 22., 19:232013. december 22., 19:23
A gyimesbükki Antal Jenő az 1989-es forradalom alatt román katonaként harcolva, Brăilán vesztette életét december 27-én. Azt követően a fiukat elvesztő szülőket az állam az 1990/42-es törvény értelmében folyamatos támogatásban részesítette több mint két évvel ezelőttig.
A tragikus esemény után Jenő édesapja állította össze a támogatáshoz szükséges iratcsomót, amelynek elbírálását követően 1990-től tíz évig minden hónapban 100 lej kapott a család. 2000-től havi rendszerességgel egyre nagyobb pénzösszeggel támogatta az állam a hozzátartozókat.
Azonban 2010 áprilisától három hónapig – minden előzetes értesítés nélkül – nem érkezett a havi 350 lej. Közben Antal Mária özvegyen maradt, s mire utánajárt volna, hogy mi az oka a kimaradásnak, kifizették a három hónapos elmaradást, és további egy évig rendszeresen megkapta a fia halála után járó összeget.
2011 májusában azonban levélben értesítették, hogy vissza kell fizetnie az utolsó egy évi támogatást, mivel arra ő már nem jogosult. Emiatt két és fél éve havi 150 lejt vonnak le 500 lejes nyugdíjából.
Panaszával az onești-i, illetve a bukaresti illetékesekhez fordult. Ottjártunkkor sorra mutatta az iratokat, amelyeket összegyűjtöttek. Elsőként azt az igazolást néztük meg, amelyen szerepel, hogy Antal Jenő a forradalomban hősként vesztette életét. Elmondása szerint ez az igazolás járt le – emiatt vonták meg a támogatást –, habár erről nem kapott értesítést az idős asszony.
Az iratcsomóból előkerült az az óvás is, amelyet 2011 májusában nyújtottak be az onești-i nyugdíjpénztárhoz, a megkapott értesítés után, miszerint az asszonynak közel 4500 lejt kell visszafizetnie. Az óvásban hangsúlyozták, hogy Antal Mária nem kapta meg az értesítést, amely szerint meg kellett volna újítani a fia hősi haláláról szóló igazolást, és kérték, vizsgálják újra az ügyet.
A hatóságoktól azt a választ kapták, hogy a továbbiakban Bukarestben kell benyújtani az óvást, és megújítani a már lejárt igazolást. A fővárosban leadott kérésre 2011 decemberében levélben érkezett válasz, amelyben az állt, hogy a kérésük és a csatolt dokumentumok minden feltételnek eleget tesznek, így elfogadják óvásukat, megújíthatják az igazolást. A bizonyító iratokhoz egy fényképet kellett küldeniük az elhunytról a fővárosi hivatalba, amelyet 2012. február 23-án elektronikus formában továbbítottak is. Azt követően azonban hiába várták az igazolást, az nem érkezett meg, telefonos érdeklődésükre pedig azt a választ kapták, hogy törvénymódosítás történt, nem tudnak rajtuk segíteni. Az asszony nem érti, hogyan vonhatták meg azt a támogatást, amelyre élete végéig jogosult.
Antal Mária ma is könnyes szemmel mesél 20 évesen elhunyt fiáról, akit mindenki jó kedélyűnek ismert. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy besorozása előtt fia nagyon félt a katonaságtól, édesanyja pedig azzal nyugtatta, hogy a bátyjai is voltak katonák, román tudásával ő is boldogulni fog. Jenő annak idején megírta szüleinek, hogy raktárosnak akarták kinevezni, de nem vállalta el, mert nem akart elmaradni a társaitól. Katonacimborái később a szülőknek azt mesélték, hogy Jenő 26-án este olyan szótlan és szomorú volt, mintha megérezte volna a halálát. „Megbírtam ezt is, azt mondtam, kőből van az én szívem. Úgy szerettem volna inkább én meghalni” – sóhajtott fel az édesanya.
Kömény Kamilla
Elégedetlenek a forradalmárok az elmúlt 24 évvel
A keserűség és az elégedetlenség határozta meg a napokban Erdély-szerte megtartott ’89-es megemlékezéseket. A kolozsvári forradalmárok például a szombati koszorúzáson kiábrándultságuknak adtak hangot amiatt, ami az elmúlt huszonnégy évben az országban történt, egyesek még úgy is fogalmaztak, hogy utólag most már bánják, hogy részt vettek a decemberi eseményeken. „A fő kérdés az, hogy hova jutott a román társadalom. Feleslegesen haltak-e meg azok az emberek, vagy sem. Ha megvizsgáljuk az eseményeket, nem mondhatjuk azt, hogy igen, hiszen van szólásszabadság, mozgásszabadság, szabadon gyakorolhatjuk vallásunkat” – fejtette ki Aurel Coltor, az egyik forradalmárszervezet elnöke. Azonban hozzátette: anyagi szempontból igen nehezen élnek az emberek, ezért pedig szerinte a politikum a hibás. „Minden átpolitizált. Ha az igazságszolgáltatás ne lenne a politikum befolyása alatt, akkor ma jól éreznénk magunkat az európai népekkel egyetemben” – vallja Coltor.
A szintén sok halálos áldozatot követelő brassói eseményekre emlékezők vasárnap hajtottak fejet a forradalom mártírjai előtt. A panasz itt sem maradt el. George Ciorbă, a forradalmárok képviselője úgy vélekedett, hogy a romániai lakosság nagy részének az életszínvonala huszonnégy évvel a forradalom után egyre csak romlik, s gazdasági szempontból is egyre rosszabbul mennek a dolgok.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!