Talpra álltak, megerősödtek. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tavaly végzett diákjai
Fotó: Biró István
A romániai szakminisztériumok érdektelensége közepette apró, de biztos léptekkel igyekszik felzárkózni a modern gazdaképzés elvárásaihoz az erdélyi magyar mezőgazdasági szakoktatás. Ebben a törekvésében csak a budapesti agrárminisztérium támogatására, és a magyar többségű székelyföldi megyék önkormányzataira számíthat.
2019. február 06., 13:012019. február 06., 13:01
A rendszerváltás óta eltelt három évtized oktatási rendszere leginkább a mezőgazdasági szakoktatást sújtotta. A magyar nyelvű szakképzés a kilencvenes években Erdély-szerte leépült. A közhiedelem szerint aki mezőgazdasági iskolába iratkozik, azzal „bajok vannak”, mert képtelen más líceumot elvégezni, vagy „ha már arra nem viszi a feje”, akkor legalább tanulna egy „úribb” szakmát.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ezeket az előítéleteket nagyon nehéz lebontani, mert mélyen beleivódtak a magyar közösségekbe is. A szakember szerint a megyei önkormányzat az elmúlt években minden szinten sokat tett azért, hogy növelje a szakiskolai és a szaklíceumi oktatás presztízsét.
Az egy-két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest már van némi elmozdulás, de a népszerűsítő munka továbbra sincs arányban az elért eredményekkel. A megye öt mezőgazdasági szakiskolája és négy szaklíceuma agroturisztikát, hegyvidéki farmerképzést, kertészetet és állategészségügyi technikumot kínál. Ezek rendszerint integrált mezőgazdasági képzések, amelyek a növénytermesztést és állattenyésztést egyaránt magukban foglalják, illetve a képzés szerves része a mezőgépészet.
„A szakképzés becsületét az oktatási rendszer átalakulásával lehetne visszaadni. Ma össze van mosva a kötelező tíz osztály az általános képzéssel.
– fogalmaz a székelyföldi tanár, aki a kiutat, a váltás lehetőségét abban látja, hogy az oktatási szintek közötti átlépéseket kössék felvételi vizsgákhoz. A felvételinek ugyanakkor arról kellene szólnia, hogy a tizenéves fiatal később mit akar tanulni. Ha valaki matek–infóra akar menni, ne ugyanabból vizsgázzon, mint aki filológiai osztályba vagy szakiskolába iratkozna – fogalmaz a főtanfelügyelő.
Amíg ez a váltás nem történik meg, mindenki reál- vagy humán líceumi osztályba szeretne bekerülni, függetlenül nyolcadikos tanulmányi eredményeitől. Ma nagy nehézséget okoz bárminemű szakiskolai osztály elindítása, holott az állam havi 200 lejes ösztöndíjat nyújt valamennyi ideiratkozó diáknak, a duális képzésben résztvevők pedig ezen felül – a cégekkel kötött szerződések alapján – további 400 lejre jogosultak.
A Hargita Megyei Tanács vidékfejlesztési egyesülete tanulmányt készített a megye mezőgazdasági szakiskoláinak fejlesztési lehetőségeiről. Az ebben megfogalmazott problémák nemcsak a megye, hanem egész romániai szakoktatás helyzetére érvényesek. A tanulmány szerint a mezőgazdasági szakoktatás egyik nagy gondja, hogy nem léteznek modern, felszerelt tangazdaságok, ezért a diákok kevés gyakorlati tudást kapnak, a hazai mezőgazdasági szakoktatásból hiányzik a duális képzés. A gazdálkodást választó fiatalok alulképzettek, nem rendelkeznek naprakész, korszerű ismeretekkel, azaz versenyképes tudással.
A tanulmány elkészítői arra is figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági szakiskolákat a fiatalok kedvezőtlenül ítélik meg. Mindez olyan ördögi kört jelent, amelyből nagyon nehéz kitörni, és visszaállítani a szakoktatás presztízsét.
Nem véletlen, hogy a budapesti mezőgazdasági tárca az elmúlt egy-két évben több program keretében is felkarolta a Kárpát-medencei mezőgazdasági képzést, és jelentős pályázati lehetőségeket kínál erdélyi iskoláknak is a tangazdaságok létrehozására, illetve korszerűsítésére.
A tömbmagyarság településein sem könnyű jó mezőgazdasági szakiskolát fenntartani, nemhogy a szórványban. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány keretében 2013 óta működtetett mezőgazdasági szakiskola a kezdeti nehézségek ellenére az utóbbi hat esztendőben talpra állt és megerősödött. A második, hároméves végzős évfolyamuk tavalyi ballagása után idén várják a közoktatási minőségbiztosítási hatóság (ARACIP) végleges akkreditációját, ami pontot tesz egy hosszú, sok buktatóval teli folyamat végére, és elismeri az alapítványnak a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatást felkaroló nehéz munkáját.
Balla Ferenc, a Kolozs megyei településen működő alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta, azért sem volt könnyű az elmúlt hat év, mert saját bőrükön kellett megtapasztalniuk, hogy a romániai tanügyi rendszer mostohagyereke a szakoktatás.
Amikor az első évfolyam végzett, az is kiderült, hogy májusban még senki nem tudta, hogy a harmadik év végén a diákoknak miből kell letenniük a záróvizsgát” – magyarázza a romániai szakoktatás visszás állapotát Balla Ferenc.
Amikor az ARACIP felszólította őket, hogy a képzéshez felszerelt tangazdaság szükséges, kiderült, ennek létrehozásában hazai hatóságra nem számíthatnak. A helyi tanács a megyeire, a megyei a minisztériumra hárította a felelősséget, fogalma sem volt senkinek, hogy kinek kellene támogatnia egy mezőgazdasági szakiskola tangazdaságának létrejöttét. Az alapítvány ügyintézője szerencsés egybeesésnek tartja, hogy a budapesti agrárminisztérium éppen akkor hirdette meg a Kárpát-medencei mezőgazdasági szakoktatást támogató programját, aminek segítségével a Kallós Zoltán Alapítvány mintegy 60 hektár földterületet tudott bérelni tangazdasága részére, ahol ma gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és szántóföldi növénytermesztést oktatnak, és mintegy ötven szarvasmarhával alapozták meg az állattenyésztési szakoktatást.
A válaszúti képzés egyértelműen rávilágított arra, hogy az ideiratkozó gyerekek semmivel sem butábbak más szakképzésre járó társaiknál. Többen közülük a hároméves képzés után leérettségiznek, miközben ökogazdálkodásban szerzett szakmunkásdiplomájuk is van, amely a növény- és állattenyésztés mellett mezőgépészeti szaktudást nyújt, sikeres szakvizsga után pedig traktorvezetői jogosítványt is kapnak. A kezdeti szaktanárhiány után ma már vannak állandó állattenyésztési és kertészeti szakembereik, akik nemcsak a tangazdaságot felügyelik, hanem elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt vállalnak.
Balla Ferenc szerint a kezdeti lesújtó véleményekhez képest mára változott a képzés presztízse, megítélése: Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros és Fehér megyéből toborozzák a nyolcadikot végzett fiatalokat, és
A jelenleg ötven diákból álló csapatnak már tudnak pozitív példákat is mutatni korábban végzett diákjaik sikerei alapján, hiszen néhányan önálló gazdaságot, farmot létesítettek, és abból élnek meg. Balla Ferenc szerint egy-egy ilyen sikertörténet nagy motivációs erővel bír a diákok számára. Hasonlóképpen a magyarországi szakgyakorlatokhoz, amit szintén budapesti kormányzati forrásból származó pályázatoknak köszönhetnek.
Magyar agrárminisztériumi támogatás
Fazekas Sándor korábbi magyar mezőgazdasági miniszter a Kárpát-medencei szakoktatás kapcsán korábban lapcsoportunknak úgy fogalmazott, hogy tizenegy középfokú agrárszakképző intézménnyel, valamint öt felsőfokú intézménnyel állnak kapcsolatban, ismerik a profiljukat, eszközállományukat. „Az intézmények meghatározták azokat a célterületeket, amelyeket a következő időszakban mindenképpen fejleszteni kell. Az előbbre lépéshez, valamint az alapfeladatok ellátásához lehetőségeinkhez mérten igyekszünk forrást is biztosítani” – fogalmazott a volt miniszter, aki azt is elmondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medence agráriumában jelentős probléma a generációváltás. „Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a fiatalok lendületét, ösztönözni tudjuk őket arra, hogy ezen a területen tervezzék jövőjüket, elengedhetetlenek a használható tudást biztosító képzések. Ennek megfelelően kiemelt stratégiai célunk a határon túli magyar nyelvű agrár közép- és felsőfokú oktatási intézmények támogatása” – állapította meg Fazekas Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!