Talpra álltak, megerősödtek. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tavaly végzett diákjai
Fotó: Biró István
A romániai szakminisztériumok érdektelensége közepette apró, de biztos léptekkel igyekszik felzárkózni a modern gazdaképzés elvárásaihoz az erdélyi magyar mezőgazdasági szakoktatás. Ebben a törekvésében csak a budapesti agrárminisztérium támogatására, és a magyar többségű székelyföldi megyék önkormányzataira számíthat.
2019. február 06., 13:012019. február 06., 13:01
A rendszerváltás óta eltelt három évtized oktatási rendszere leginkább a mezőgazdasági szakoktatást sújtotta. A magyar nyelvű szakképzés a kilencvenes években Erdély-szerte leépült. A közhiedelem szerint aki mezőgazdasági iskolába iratkozik, azzal „bajok vannak”, mert képtelen más líceumot elvégezni, vagy „ha már arra nem viszi a feje”, akkor legalább tanulna egy „úribb” szakmát.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ezeket az előítéleteket nagyon nehéz lebontani, mert mélyen beleivódtak a magyar közösségekbe is. A szakember szerint a megyei önkormányzat az elmúlt években minden szinten sokat tett azért, hogy növelje a szakiskolai és a szaklíceumi oktatás presztízsét.
Az egy-két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest már van némi elmozdulás, de a népszerűsítő munka továbbra sincs arányban az elért eredményekkel. A megye öt mezőgazdasági szakiskolája és négy szaklíceuma agroturisztikát, hegyvidéki farmerképzést, kertészetet és állategészségügyi technikumot kínál. Ezek rendszerint integrált mezőgazdasági képzések, amelyek a növénytermesztést és állattenyésztést egyaránt magukban foglalják, illetve a képzés szerves része a mezőgépészet.
„A szakképzés becsületét az oktatási rendszer átalakulásával lehetne visszaadni. Ma össze van mosva a kötelező tíz osztály az általános képzéssel.
– fogalmaz a székelyföldi tanár, aki a kiutat, a váltás lehetőségét abban látja, hogy az oktatási szintek közötti átlépéseket kössék felvételi vizsgákhoz. A felvételinek ugyanakkor arról kellene szólnia, hogy a tizenéves fiatal később mit akar tanulni. Ha valaki matek–infóra akar menni, ne ugyanabból vizsgázzon, mint aki filológiai osztályba vagy szakiskolába iratkozna – fogalmaz a főtanfelügyelő.
Amíg ez a váltás nem történik meg, mindenki reál- vagy humán líceumi osztályba szeretne bekerülni, függetlenül nyolcadikos tanulmányi eredményeitől. Ma nagy nehézséget okoz bárminemű szakiskolai osztály elindítása, holott az állam havi 200 lejes ösztöndíjat nyújt valamennyi ideiratkozó diáknak, a duális képzésben résztvevők pedig ezen felül – a cégekkel kötött szerződések alapján – további 400 lejre jogosultak.
A Hargita Megyei Tanács vidékfejlesztési egyesülete tanulmányt készített a megye mezőgazdasági szakiskoláinak fejlesztési lehetőségeiről. Az ebben megfogalmazott problémák nemcsak a megye, hanem egész romániai szakoktatás helyzetére érvényesek. A tanulmány szerint a mezőgazdasági szakoktatás egyik nagy gondja, hogy nem léteznek modern, felszerelt tangazdaságok, ezért a diákok kevés gyakorlati tudást kapnak, a hazai mezőgazdasági szakoktatásból hiányzik a duális képzés. A gazdálkodást választó fiatalok alulképzettek, nem rendelkeznek naprakész, korszerű ismeretekkel, azaz versenyképes tudással.
A tanulmány elkészítői arra is figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági szakiskolákat a fiatalok kedvezőtlenül ítélik meg. Mindez olyan ördögi kört jelent, amelyből nagyon nehéz kitörni, és visszaállítani a szakoktatás presztízsét.
Nem véletlen, hogy a budapesti mezőgazdasági tárca az elmúlt egy-két évben több program keretében is felkarolta a Kárpát-medencei mezőgazdasági képzést, és jelentős pályázati lehetőségeket kínál erdélyi iskoláknak is a tangazdaságok létrehozására, illetve korszerűsítésére.
A tömbmagyarság településein sem könnyű jó mezőgazdasági szakiskolát fenntartani, nemhogy a szórványban. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány keretében 2013 óta működtetett mezőgazdasági szakiskola a kezdeti nehézségek ellenére az utóbbi hat esztendőben talpra állt és megerősödött. A második, hároméves végzős évfolyamuk tavalyi ballagása után idén várják a közoktatási minőségbiztosítási hatóság (ARACIP) végleges akkreditációját, ami pontot tesz egy hosszú, sok buktatóval teli folyamat végére, és elismeri az alapítványnak a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatást felkaroló nehéz munkáját.
Balla Ferenc, a Kolozs megyei településen működő alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta, azért sem volt könnyű az elmúlt hat év, mert saját bőrükön kellett megtapasztalniuk, hogy a romániai tanügyi rendszer mostohagyereke a szakoktatás.
Amikor az első évfolyam végzett, az is kiderült, hogy májusban még senki nem tudta, hogy a harmadik év végén a diákoknak miből kell letenniük a záróvizsgát” – magyarázza a romániai szakoktatás visszás állapotát Balla Ferenc.
Amikor az ARACIP felszólította őket, hogy a képzéshez felszerelt tangazdaság szükséges, kiderült, ennek létrehozásában hazai hatóságra nem számíthatnak. A helyi tanács a megyeire, a megyei a minisztériumra hárította a felelősséget, fogalma sem volt senkinek, hogy kinek kellene támogatnia egy mezőgazdasági szakiskola tangazdaságának létrejöttét. Az alapítvány ügyintézője szerencsés egybeesésnek tartja, hogy a budapesti agrárminisztérium éppen akkor hirdette meg a Kárpát-medencei mezőgazdasági szakoktatást támogató programját, aminek segítségével a Kallós Zoltán Alapítvány mintegy 60 hektár földterületet tudott bérelni tangazdasága részére, ahol ma gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és szántóföldi növénytermesztést oktatnak, és mintegy ötven szarvasmarhával alapozták meg az állattenyésztési szakoktatást.
A válaszúti képzés egyértelműen rávilágított arra, hogy az ideiratkozó gyerekek semmivel sem butábbak más szakképzésre járó társaiknál. Többen közülük a hároméves képzés után leérettségiznek, miközben ökogazdálkodásban szerzett szakmunkásdiplomájuk is van, amely a növény- és állattenyésztés mellett mezőgépészeti szaktudást nyújt, sikeres szakvizsga után pedig traktorvezetői jogosítványt is kapnak. A kezdeti szaktanárhiány után ma már vannak állandó állattenyésztési és kertészeti szakembereik, akik nemcsak a tangazdaságot felügyelik, hanem elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt vállalnak.
Balla Ferenc szerint a kezdeti lesújtó véleményekhez képest mára változott a képzés presztízse, megítélése: Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros és Fehér megyéből toborozzák a nyolcadikot végzett fiatalokat, és
A jelenleg ötven diákból álló csapatnak már tudnak pozitív példákat is mutatni korábban végzett diákjaik sikerei alapján, hiszen néhányan önálló gazdaságot, farmot létesítettek, és abból élnek meg. Balla Ferenc szerint egy-egy ilyen sikertörténet nagy motivációs erővel bír a diákok számára. Hasonlóképpen a magyarországi szakgyakorlatokhoz, amit szintén budapesti kormányzati forrásból származó pályázatoknak köszönhetnek.
Magyar agrárminisztériumi támogatás
Fazekas Sándor korábbi magyar mezőgazdasági miniszter a Kárpát-medencei szakoktatás kapcsán korábban lapcsoportunknak úgy fogalmazott, hogy tizenegy középfokú agrárszakképző intézménnyel, valamint öt felsőfokú intézménnyel állnak kapcsolatban, ismerik a profiljukat, eszközállományukat. „Az intézmények meghatározták azokat a célterületeket, amelyeket a következő időszakban mindenképpen fejleszteni kell. Az előbbre lépéshez, valamint az alapfeladatok ellátásához lehetőségeinkhez mérten igyekszünk forrást is biztosítani” – fogalmazott a volt miniszter, aki azt is elmondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medence agráriumában jelentős probléma a generációváltás. „Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a fiatalok lendületét, ösztönözni tudjuk őket arra, hogy ezen a területen tervezzék jövőjüket, elengedhetetlenek a használható tudást biztosító képzések. Ennek megfelelően kiemelt stratégiai célunk a határon túli magyar nyelvű agrár közép- és felsőfokú oktatási intézmények támogatása” – állapította meg Fazekas Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.
Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!