A petíciót szerdára több mint ezren írták alá, de sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a Civil Kolozsvár (Clujul Civic) Facebook-csoportban, a közösségi oldalakon emeltek szót ellene.

Hatalmas veszteség

A Petőfi utca 23–25. szám alatti vitatott beruházás nem újkeletű, a szakma és a sajtó évek óta próbálja felhívni a figyelmet a többszintes szálloda megépülésével együtt járó hatalmas veszteségre. Az építkezés ugyanis részben az egykori Nemes-Bethlen ház füvészkertjének, azaz Kolozsvár első botanikus kertjének a helyén zajlik.

Évekig tartó engedélyeztetési huzavona után az építkezés 2018 februárjában kezdődött el, ekkor dózerolták le a fákat, miután a Nemes-Bethlen házhoz tartozó villát már 2014-ben a földdel egyenlővé tették. Az építkezést ellen szólt az is, hogy 2018 júliusában a telek mögött húzódó középkori várfallal párhuzamosan haladó alagútra bukkanhattak az építőmunkások, ami megkövetelte volna a terület régészeti feltárását.

A beruházás törvénytelen és műemlékrongáló voltára a szomszédos, Farkas utca 8. szám alatti ingatlan lakói is többször felhívták a figyelmet, egyenesen Emil Boc polgármestertől kérve a területre kiadott építkezési engedély visszavonását – sajnos eredménytelenül.

Ki a hibás?

Az értékes belvárosi területet még 2009-ben vásárolta meg Dumitru és Rafila Rodean – előbbi a korrupció miatt hét év börtönre ítélt nagyszebeni vállalkozó, Dumitru Ghişe apósa –, és egy többszintes szálloda tervével állt elő.

Hogy a befektetőknek hogyan sikerült megszerezniük az engedélyeket, mai napig nem tisztázott, 2013 szeptemberében azonban megkapták az urbanisztikai engedélyt és még a bontási időpont előtt ledózeroltatták a régi ingatlant, mielőtt a területi műemlékvédelmi bizottság kezdeményezhette volna az épület műemlékké való nyilvánítását.

Az online ülésen kiderült, hogy a kolozsvári területi műemlékvédelmi bizottság egyik szakaszban sem hagyta jóvá a tervet, úgy vélve: ez esztétikailag nem alkalmas arra, hogy műemlék övezetben álljon. De a befektetőnek az országos testület jóváhagyására is szüksége volt, amit megkapott. „Kolozsvár negatívan véleményezte a projektet. Kolozsvár feje fölött jártak el (…) A bukaresti jóváhagyás nélkül a projekt nem mehetett volna tovább” – mosta kezeit az ülésen Boc.

Tehát a polgármester – abban az időben a később korrupció miatt börtönbe került Sorin Apostu – és a főépítész is tisztázhatta, szóvá tehette volna a tanács előtt a beruházással kapcsolatos szakmai aggályokat, ami nem történt meg. Így a döntéshozó testület jóváhagyta az övezeti urbanisztikai tervet (Plan Urbanistic Zonal – PUZ), holott elis utasíthatta volna.

– mondta a lapnak a szakember, aki szerint a PUG nem engedélyezi a több telket elfoglaló, összefüggő építkezést, ezt azonban nem vették figyelembe. Kollégája,

Úgy vélte, ehhez egy szakembergárdának kellene parcellánként felmérnie az óvárost, mely élvezi a városvezetés anyagi és morális támogatását. Az építészek rendjének volt elnöke szerint csak így lehetnénk biztosak abban, hogy tíz év múlva nem nő kis újabb hasonló förmedvény a belváros szívében.

Ezek nyilvántartása az utca és házszám alapján történik, és mivel a Petőfi utcát az idők során Avram Iancura keresztelték, egy évig folyt a vita, hogy a lebontásra ítélt ház műemlék vagy sem. Mivel a villának nem volt „bombabiztos” georeferenciális védelme, nem lehetett megmenteni.

„Ronda, és az is marad!”

Ennek ellenére a várfal miatt sem lett volna szabad hagyni az amúgyis nagy tömegű szállodát terjeszkedni a szomszédos Mikó műemlék házig, vélte Guttmann Szabolcs. Nagyszeben volt főépítésze szerint az önkormányzat műemléki bizottságának észre kellett volna vennie, hogy a beruházás „túl naggyá nőtte ki magát”, így osztottabb tömeget kérhetett volna a tervezőtől.

– magyarázta lapunknak Guttmann Szabolcs, aki szerint nem lett volna szabad „ekkora tömeget” engedélyezni.

„Egy ekkora beruházásnál alapfeltétel lett volna, hogy ha már ennyit enged a város, akkor legalább a várfal is legyen rehabilitálva” – mondta. Szerinte az épület funkcióit is tisztázni kellett volna, többek között átjárhatóvá lehetett volna tenni a szomszédos udvarteret a Farkas utca felé.

„Ez az áldozat, de emellett ki lehetett volna pipálni egy csomó megoldandó problémát, ami nem történt meg. Most, a 25. órában arról beszélünk, hogy: jaj, de ronda! Az, és az is marad! Szerintem ebben a stádiumban, amikor eddig el lehetett vinni a hivatalos papírozást, már nem lehet semmit sem tenni ellene” – értékelt Guttmann Szabolcs.

„Elefánt és bolha”

Kérdésünkre elmondta, hogy van hasonló eset Kolozsvár belvárosában, mégpedig az Óvár nyugati részén, a Szentlélek (Virgil Fulicea) utcában, ahol a várfal mellett Tótfalusi Gábor műépítész húzott fel építészeti irodát. Ez a beruházás „bolhának” minősül az „elefánt” méretű Petőfi utcai gondok mellett, vélte Guttmann, aki szerint itt rengeteg odaadással sikerült egy elegáns megoldást találni.

Guttmann Szabolcs kijelentette: ahhoz, hogy ne történhessen a Petőfi utcaihoz hasonló építészeti katasztrófa, a civil szférának ki kell követelnie, hogy legyen publikus a műemlékvédelmi engedélyeztetési folyamat, időben lehessen tudni minden beruházásról.

– fogalmazott. Elavult módon jelenleg minden műemléki jóváhagyás zárt ajtók mögött történik, holott egy ilyen beavatkozás tönkreteheti a műemlék környezetét.