A címer az érték, a logó a trendi: hódít a települések új keletű jelképe, de a régit is tiszteletben kellene tartani

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal homlokzatán ott látható a város címere, amely Bethlen Gábor fejedelem korából származik  •  Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal homlokzatán ott látható a város címere, amely Bethlen Gábor fejedelem korából származik 

Fotó: Haáz Vince

Jó, ha marketinges megfontolásból a városvezetés ötletes logót terveztet az adott településnek, viszont kár lenne, ha ez háttérbe szorítaná a több évszázados hagyományra visszatekintő címereket – vélik a Krónika által megszólaltatott történészek és egy heraldikus. A szakemberek szerint logót bárki rajzoltathat magának, címerrel viszont csak a történelmi múlttal rendelkező városok büszkélkedhetnek.

Szucher Ervin

2022. április 03., 14:592022. április 03., 14:59

2022. április 03., 15:002022. április 03., 15:00

Fontos, hogy egy 21. századi városnak legyen vizuális identitása, ez a tendencia és ez az elvárás is – így adta hírül február közepén Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, hogy egy zilahi tervezőcég segítségével új jelképet rajzoltatott a városnak.

A bejelentést követő időszakban a logó kapcsán rengetegen nyilvánítottak véleményt: a városháza és új jelképe kapott hideget, meleget. Egyesek üdvözölték, fiatalosnak, modernnek nevezve, mások fölösleges, amatőr rajznak tartották, ugyanakkor a város hagyományos címerének holtvágányra helyezését vélték felfedezni benne.

Nem csak a hozzászólók, a városvezetők is feltették a kérdést: szüksége van-e Marosvásárhelynek a logóra?

Ők ezt határozott igennel válaszolták meg, és részletesen meg is indokolták. Egyértelmű, hogy ez a trend, és számos, a Székelyföld egykori fővárosánál rangosabb település is rajzoltatott magának jelképet.

Mi több, egyes világvárosok – mint például Bécs, Lisszabon vagy Helsinki – már a második generációs logónál tartanak, miután az évek teltével a bonyolultnak vélt elsőt sallangmentesítették. Ugyanakkor akadnak városok, amelyek arculatukat még mindig a több száz éves címerükkel próbálják erősíteni, és meg sem próbálják azt leegyszerűsített rajzra cserélni, vagy akár pótolni.

Kapcsolaterősítés a városlakókkal

Felmerül tehát a kérdés: címer vagy logó? Az erdélyi városcímerekről legfőképpen azt kell tudni, hogy középkori eredetű jelképek, amelyek rendkívül kötött formában azt foglalják össze, amit az adott település el szeretne mondani magáról.

Ezzel szemben az egyre divatosabb logók nem csak vizualitásról vagy szépségről szólnak; megrendelőik és tervezőik ezeket a jelképeket elsősorban marketingfogásnak szánják. Egy város logójába a lehető leglényegesebb, legvonzóbb adatot kell „kódolni”.

Azt is látni és tapasztalni, hogy míg számos magyar többségű település hosszú évek óta szélmalomharcot vív a román bürokráciával a történelmi hagyományokat megörökítő címer és zászló hivatalosításáért, azok „engedik el” saját jelképeiket, akik ilyen gondokkal nem küszködnek.

Idézet
A vizuális identitás és ennek vezéreleme, a logó megtervezésekor az elsődleges cél a fiatalok megszólítása”

 – magyarázza Porcsalmi Balázs, a számos erdélyi önkormányzatnak dolgozó zilahi cég vezetője. A szakember úgy véli, fontos szempont, hogy az új vizuális identitás rugalmas, bármilyen felületen használható legyen, funkcionalitása megmaradjon.

„A grafikai rendszer segít bizalmat és erősebb kapcsolatot kiépíteni az önkormányzat és városlakók között” – nyomatékosítja Porcsalmi. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy egy jó logó általában a címerből ihletődik – a tervezők ezt az utat próbálták követni Marosvásárhely esetében is.

„A címer a polgári nevünk, a logó meg a becenevünk”

Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész szerint sem elítélendő a logó használata, hiszen „az idők változnak, és lépést kell tartani velük”. Abban is egyetért a rajzolókkal, hogy egy logó akkor jó, ha valamit átment a címerből.

Mint mondja, a címernek valamikor jól körülhatárolt szerepe volt, amely sajnálatos módon mára eléggé elhalványult. „Valamikor a jelkép által mutatták be az országok, a települések vagy a nemesi családok, hogy kit és mit képvisel a címer. Ma már sokan csak vállat vonnak erre” – jellemezi az idők változását a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett szakember.

A lapunk által megszólaltatott Pál-Antal Sándor bevallotta, ő sokkal inkább a címerhasználat híve, mintsem a logóké.

Főleg nem az olyanoké, amelyekről nehéz kideríteni, mit jelképeznek. Bár első pillanattól leszögezi, hogy a címertan nem tartozik kutatási szakterületéhez, és ezt inkább a heraldikusokra kellene bízni, mintsem történészekre vagy polgármesterekre, Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész nem ért egyet a városi logók térhódításával.

„A történelmi hagyomány az történelmi hagyomány, amelyhez ragaszkodnunk kellene” – fejtegeti a számos tudományos kötet szerzője, hozzátéve, hogy a mai vezetők közül egyesek a múlt megmásításával próbálnak politikai tőkét kovácsolni.

Marosvásárhely új, a címer ihlette logója, amelyet nemrég mutattak be a sajtó képviselőinek  •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Marosvásárhely új, a címer ihlette logója, amelyet nemrég mutattak be a sajtó képviselőinek 

Fotó: Haáz Vince

A Krónika egy fiatalabb szakember véleményét is kikérte; Gergely Balázs, aki Pál-Antalhoz és Gardához hasonlóan szintén történész, nem tartja a címert és a logót összeférhetetlen jelképeknek. „Manapság, amikor a marketingszempontok határozzák meg a kommunikációs trendeket, a modernizálódó települések elkezdtek különböző korszerű arculatokat kitalálni maguknak.

Idézet
Ebben van logika, főként az idegenforgalom szempontjából, ugyanis a logók egyfajta turistacsalogató eszközök.

Ezeknek megvan a helyük minden település életében. Aki viszont rendelkezik egy középkori címerrel, és nem használja, szegényebbé válik. A hagyományos címereket használni kell, hiszen azok az identitásunk részei” – állítja a Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett történész.

Egy hasonlattal élve, Gergely úgy véli, a címer olyan, mint a polgári nevünk, a logó meg a becenevünk. „De még csak nem is a külvilág által ránk aggatott becenév, hanem az, amit mi adunk önmagunknak” – fűzi hozzá. Véleménye szerint Kolozsvár 14. századi címerénél találóbb logót valószínűleg egyetlen formatervező sem tudna rajzolni.

Heraldikus: logója lehet bárkinek, címere nem

A címertan doktora, a sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila szerint is tudomásul kell venni, hogy a logók felé „mozdul a világ”. Mint mondja, ezek ugyanazt a szerepet töltik be, akár a címerek.

„Csakhogy a címer több évszázados hagyományról tesz tanúbizonyságot, míg logót rajzoltathat magának bárki” – fejtegeti, hangsúlyozván, hogy egy ügyes formatervező egy múlt nélküli kis, poros településnek is képes ötletes jelképet rajzolni.

Idézet
Egy másik különbség az, hogy logója lehet akár egy egyesületnek, egy cégnek, egy ötletnek vagy egy mozgalomnak”

 – teszi hozzá. Szerinte logóból is kétféle van: jó és rossz. „Amennyiben hasonlít a címerhez, mint például a Gyergyószentmiklósé, akkor azt mondom, hogy nincs gond. De ha olyan, mint Kézdivásárhelyé, akkor nagyon nincs rendben” – hoz fel két ellentétes példát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.

Kitérve a marosvásárhelyi esetre, elárulja, hogy a logót készítő szilágysági cég képviselői kikérték a véleményét, amelyet „részben betartottak, részben nem”. „Nem mondhatni, hogy nagy katasztrófa a marosvásárhelyi logó.

Idézet
Azt állítják róla, hogy a modern kommunikáció eszköze.

Ezzel szemben én amondó vagyok, hogy ha lehet címer és logó között választani, válasszuk a címert, főként, ha 1616-ból, Bethlen Gábor fejedelemtől származik” – ad hangot véleményének a nemzetközileg elismert szakember.

Eltűnőfélben a régi címerek

Kolozsvár Anjou-kori címerét nem egy újszerű logó szorította ki. Románia még 1948-ban betiltotta a címerhasználatot, majd az 1968-as közigazgatási reform után afféle szocialista címereket készíttetett minden egyes megyének és városnak.

A rendszerváltást követően a város magyarfaló polgármestere, Gheorghe Funar új címer gyanánt egy minden heraldikai szabályt mellőző giccset rajzoltatott egy középiskolás diáklánnyal. A szélsőséges városatya utódja, Emil Boc számos felszólítás ellenére sem volt eddig hajlandó visszatérni a 14. századi háromtornyos jelkép használatára.

Marosvásárhely történelmi címere más körülmények között került a „süllyesztőbe”.

A korábbi polgármester, Dorin Florea mandátuma első éveiben, a 2000-es esztendők elején mellőzte, mondván, hogy az átszúrt medvefej miatt szégyelli idegeneknek mutogatni. Miután történészek tanácsára hallgatva megkedvelte, egyre több helyen és helyzetben használta.

A 2010-es évek végén Magyary Előd RMDSZ-es tanácsos kezdeményezésére, akárcsak Európa történelmi nagyvárosaiban, már az új aknatetőkre is rákerült a régi címer. Miután Soós Zoltán polgármester rendelésére a zilahi Rubicom Kft. elkészítette és bemutatta a sajtónak a címerből ihletődött logót,

a 2020 őszén megválasztott elöljáró február 16-án a nyilvánosság előtt megígérte, hogy az új jelkép nem fogja kiszorítani a címert.

Másnap, február 17-én a város főteréről több mint negyven címeres padot távolítottak el és cseréltek ki más típusúakra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat
2025. július 09., szerda

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász

Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász