Abban megegyezik a pártok, szervezetek véleménye, hogy eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudnak fellépni
Fotó: Bíró Blanka
Egymásra mutogatnak a magyar politikai és társadalmi szervezetek, amikor felmerül, hogy miért nem sikerült eddig egységes mederbe terelni az erdélyi, székelyföldi autonómiatörekvéseket. Sokan hiányolják, hogy az RMDSZ nem vállal „sorsközösséget” az autonómiaküzdelemben.
2018. november 27., 16:042018. november 27., 16:04
2018. november 27., 20:452018. november 27., 20:45
Bár Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízottnak az elmúlt években sikerült közös asztalhoz ültetnie a több irányba szétfejlődött erdélyi autonómiatörekvések képviselőit, továbbra is várat magára az önrendelkezés iránti egységes fellépés.
Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek részvételével létrehozott autonómia-kerekasztal – az úgynevezett Szili-bizottság – nagy érdeme, hogy idén január 8-án valamennyi szervezet közös nyilatkozatban kötelezte el magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A zárt ajtók mögött havi rendszerességgel ülésező autonómiabizottság ma is keresi az utat a teljes konszenzus irányába, a felek közötti nézeteltérések miatt azonban nem sikerült egységes platformot kialakítani.
Ennek egyik szemléletes példája, hogy az RMDSZ távol maradt az SZNT megalakításának százéves évfordulójára Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlésről. Emiatt a két nemzeti tanács, valamint az EMNP és az MPP Maros megyei vezetői közös állásfoglalásban tartották fontosnak elverni a port a szövetségen, megállapítva, hogy
De a nézeteltérések az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának november 12-i ülésén is kibuktak, ahol Szili Katalin szorgalmazta, hogy a november 18-ai, sorrendben harmadik székely nagygyűlés minél nagyobb erőt mutasson fel, amivel az RMDSZ-en kívül a többi erdélyi szervezet egyetértett. Az RMDSZ-t képviselő Székely István úgy fogalmazott, az egyesülési centenáriumra készülődő román belpolitikai helyzetben nem tartják megfelelőnek az időpontot az autonómiatörekvések nyílt hangoztatására. Székely a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett.
Izsák Balázs szerint nem tiszte értékelni az RMDSZ feladatvégzését, de nem is lenne méltányos az akaratnyilvánító tömeg elé helyezni bármely közéleti ember szereplését vagy távolmaradását. Amikor megkérdeztük, volt-e előzetes egyeztetés a szövetség vezetőivel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés kapcsán, a főszervező SZNT elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „zavarba ejtőnek” tartja az előzetes egyeztetés” szintagmát, az SZNT ugyanis a székely autonómiatörekvések önálló, független közképviselete, ennek megfelelően önállóan hoz döntéseket, anélkül, hogy bárkitől is előzetesen engedélyt kérne. Közölte, a korábbi nagygyűlésekhez hasonlóan most is tájékoztatták a testület döntéséről az egyházakat, pártokat, civil szervezeteket, és felkínálták az együttműködés lehetőségét. Az SZNT elnöke szerint a pártok jönnek-mennek, de az autonómia iránti kívánalom marad. „Ma is van három magyar párt, és eljön az idő, amikor erre csak történészek fognak emlékezni. A székelyek akkor is székelyek lesznek, és elevenen fog élni bennük a szabadság évszázados eszménye. A napi politika apró dinamikái kisebb-nagyobb hullámokat vetnek, ennek egyik közfigyelmet érdemlő eseménye volt a ma létező erdélyi magyar pártok januári közös nyilatkozata” – fogalmazott a Krónikának Izsák.
Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult csupán. „Talán a Szili Katalin iránti puszta udvariasság motiválja az RMDSZ-t abban, hogy legalább ne mondjon ellent a közös autonómia-képviseletnek” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő politikus.
Az EMNT nagy problémának tekinti az RMDSZ-nek a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradását, mert az ilyen rendezvények lényege a közös népakarat kifejezése. „Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?” – tette fel a kérdést Tőkés. A tartós együttműködés és a konszenzus kialakításának elmaradását firtató kérdésünkre úgy vélekedett: a döntő különbség a három erdélyi magyar párt között az, hogy az EMNP cselekvési tervet is bele kívánt venni a hárompárti állásfoglalásba, az RMDSZ és az MPP viszont ellenállt. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.
Közvetíteni kell. Erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott társaságában
Fotó: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő – aki tavaly decemberben terjesztette a bukaresti törvényhozás elé az SZNT végül újfent elutasított autonómiatervezetét – elismeri, hogy kezdeményezésével egyedül maradt, de a parlamenti viták során szerinte az RMDSZ végül is „korrektül” kiállt az ügy mellett. Az MPP-s politikus a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy minden kezdeményezés esetében a mögötte álló személyt vagy szervezetet nézzük, nem pedig a közös ügyet.
„Ha komolyan gondoljuk az ügy képviseletét, akkor mellékes, hogy ki milyen párthoz vagy szervezethez tartozik. Ha az RMDSZ szervez holnap valamit az autonómia kapcsán, mi ott leszünk. Annak ellenére, hogy az MPP-ben is vannak olyan személyek, akik nem egyeznek az RMDSZ csúcsvezetőségével” – nyilatkozta lapunknak Kulcsár-Terza, aki maga sem érti, az RMDSZ miért maradt távol a sepsiszentgyörgyi rendezvénytől, holott személyesen kérte a szövetség tisztségviselőit, hogy vegyenek részt. Hozzátette, jó érzéssel tapasztalta, hogy számos RMDSZ-tag viszont jelen volt.
– fogalmaz a háromszéki politikus, aki szerint az is egyértelmű, hogy az autonómia megközelítése terén az RMDSZ sokat javult. „Sokszor elmondom, hogy Kelemen Hunor nem Markó Béla. Vele sokkal jobb tárgyalni, voltak sikeres egyeztetéseink, a székelyek nagy menetelése például nagyon jól sikerült” – állapította meg.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke árnyaltabban látja az ellentéteket. A szövetség autonómiáért felelős szakpolitikusa szerint éppen ő volt, aki a meddő vitákon túllépve javasolta, hogy közös nyilatkozattal hidalják át a belső nézeteltéréseket. Szerinte a közös nyilatkozat arról szól, minden politikai szereplőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy saját elképzelése és politikai helyzetértékelése kapcsán képviselje az ügyet. „A cél közös, de a hozzá vezető utak terén eltérnek az álláspontok” – összegezte a politikus.
Székely elmondta,
„Az SZNT érvelésében ma is visszaköszön a régi elnök, Csapó I. József véleménye, aki annak idején úgy fogalmazott: nekünk az autonómiához természetes jogunk van, a román parlamentnek csak az a dolga, hogy tudomásul vegye a székelység akaratát” – fogalmaz Székely.
Az RMDSZ-es politikus szerint a szövetség sem ül tétlenül, korábban benyújtotta a parlament alkotmánymódosítást előkészítő bizottságának azt a tervezetet, amely kimondaná, hogy Székelyföldön a román nyelv mellett a magyar is egyenértékű. Ám az alkotmánybíróság azzal érvel, hogy ez még egy módosított alaptörvénybe sem fér bele, és egy ilyen módosítás csak az újonnan összehívott alkotmányozó parlament által elfogadott új alkotmány keretei között eszközölhető. „Valaki tényleg komolyan gondolja, hogy a mostani alkotmányba módosítás nélkül is belefér a székely autonómia?” – teszi fel a kérdést Székely, aki szerint a második és a harmadik nézeteltérés Székelyföld határaira, illetve a székely székek szerepére vonatkozik. De ezek a nézetkülönbségek is áthidalhatók lennének, ha volna kompromisszumkészség, de Székely István szerint nincs, emiatt nem mutatható fel közös, mindenki által vállalt autonómiatervezet.
A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradást firtató kérdésünkre az RMDSZ ügyvezető alelnöke annyit mondott: „a nem megfelelő kommunikáció volt az oka”, emlékeztetve, az SZNT minden előző rendezvényét támogatták.
A tanulók egyhetes vakációjának kezdetétől megnőtt a látogatók száma a parajdi sóbányában, ezért a létesítmény nyitvatartási idejét meghosszabbították.
Bűnrészesség gyanújával őrizetbe vettek a rendőrök egy 47 éves férfit annak a három szentandrási testvérnek az ügyében, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd négy nappal később Szerbiában találták meg őket az eltűnésüket bejelentő apjukkal együtt.
Elkészült az első két olyan játszótér, amelyet kimondottan a házi kedvenceknek alakítottak ki – jelentette be a kedden a nagyváradi városháza.
Felettesei közreműködésével hamis orvosi igazolással betegszabadságot kért, majd annak jóváhagyása után Afrikában tevékenykedett zsoldosként három Bihar megyei csendőr a korrupcióellenes hatóság szerint.
A közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) december 16-ig várja az ajánlatokat az A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére – közölte kedden Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az ügyészek nem szállítottak meggyőző bizonyítékokat arra nézvést, hogy a Ioan Crișan aradi üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsított személyek esetében valóban fennáll az alapos gyanú – szögezte le az ügyben eljáró bíró.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás