Útilaput kötöttek az útépítő talpára – Lakossági tiltakozás nyomán bontottak szerződést a komolytalan céggel Kolozs megyében

Két évvel ezelőtt írta alá a Kolozs Megyei Tanács a 107 M jelzésű, Magyarlónát Tordaszentlászlón, Kisbányán és Járavizén keresztül Borrévvel összekötő megyei út teljes felújításáról szóló szerződést a Kiat Group Construct Kft., a Tehnic Asist Kft. és a Damar Consult Kft. alkotta vállalkozói csoportosulással. A helyi román sajtó régóta a Kolozs megyei önkormányzat „házi cégeként” emlegeti a bukaresti székhelyű Kiat Groupot, amely

annak ellenére folyamatosan kapta a megrendeléseket megyei és községi utak javítására és felújítására, hogy a cég által elvégzett munkálatok nem bizonyultak tartósnak.

A botrány idén akkor csúcsosodott, amikor a Kolozs megye egyik kedvenc hegyvidéki üdülőtelepére, Kisbányára vezető 42 kilométeres útszakaszt a kivitelező járhatatlan állapotba hozta, sőt a munkálatokat többször is félbehagyta. De már a felújítás elkezdésekor elképedve tapasztalták a környékbeli falvak lakói, hogy a cég milyen „eredeti” technikát alkalmaz. „A régi aszfaltot hellyel-közzel vékonyan felkaparták, de sok helyen a meglévő aszfaltra terítettek zúzott követ, amit ledöngöltek, majd ráhúzták az aszfaltréteget. Szóltunk a megyei tanács illetékeseinek, hogy ez nem fog tartani, mert a középen levő száraz kőréteg mozog, és a felső aszfaltréteg szét fog repedni. Azt válaszolták, hogy ezt mérnökök tervezték, és ők vállalják érte a felelősséget, mi ne foglalkozzunk vele” – magyarázta lapunknak Asztalos István, a kincses várostól 25 kilométerre fekvő Tordaszentlászló RMDSZ-es alpolgármestere. Az elöljáró azt is kifogásolta, hogy a szomszédos Magyarfenesen korábban felújított útszakasz egy részét is felkaparta az útépítő cég, pedig azzal nem is kellett volna foglalkoznia. Mivel az út menti települések önkormányzatainak semmi beleszólásuk nincs a megyei utak karbantartásába, észrevételeiket nem vette figyelembe sem a megyei tanács, sem az útépítő cég.

Az augusztusban rendezett Magyarfenesi Napokon fogalmazódott meg néhány helybéli és tordaszentlászlói lakosban, hogy gyűjtsenek aláírásokat a helyzet rendezése érdekében.

Rövid idő alatt mintegy ezer kézjegy gyűlt össze: az internetes beadványt Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész fogalmazta meg és indította útjára.

A kalotaszegi lelkipásztor a Krónikának úgy fogalmazott, hogy az összefogásnak mindig nagyobb ereje van, mint az egyénileg vívott harcnak. „Közösségi ügyekben nagyon fontosnak tartom a civil összefogást. Ez fokmérője a közösség életképességének, erejének” – nyilatkozta lapunknak a lelkész, aki az aláírásokkal ellátott petíciót benyújtotta a Kolozs Megyei Tanácsnak, ahonnan a napokban kapott válaszlevelet a megyei önkormányzat elnökének, Alin Tișének az aláírásával. Ebben a legfontosabb információ az, hogy

a megyei tanács nekilátott az útépítő céggel kötött szerződés felbontásának,

és amíg új tenderkiírásra sor kerül, rövidesen egy másik társaság végzi el a legszükségesebb útjavításokat, hogy a 107 M megyei út mindenhol biztonságosan járható legyen.

Balázs Attila szerint az utóbbi egy évben a községből többen megkeresték egyénileg a megyei tanács illetékeseit, hogy szóvá tegyék az útjavítás tarthatatlanságát, többek között azt, hogy az útépítők időről időre eltűntek a környékről. Az emberek nemcsak azért dühösek, mert sokkal hosszabb időbe telik a közeli Kolozsvárra történő ingázás, hanem mert a rossz minőségű, huppanókkal, gödrökkel teli út tönkreteszi a személygépkocsikat is.

Asztalos István a Krónikának úgy fogalmazott: az önkormányzatnak törvényileg beleszólása nincs a megyei utak karbantartásába, azonban nem nézhetik tétlenül az emberek elégedetlenségét.

– fogalmazott lapunknak Tordaszentlászló község alpolgármestere.

„Elég ránézni a pénzügyi igazgatóság internetes adataira, hogy rájöjjön az ember, milyen cég a Kiat Group Construct Kft.” – fogalmazott a Krónikának Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Az RMDSZ-es elöljáró szerint egyértelművé vált, hogy többé nem tudnak együtt dolgozni az útépítő céggel, ezért is kezdeményezték a szerződés felbontását. A 2017-ben felvállalt munkával kapcsolatban a megyei alelnök úgy fogalmazott: mindig nagy a túljelentkezés a kiírásokra, hiszen nem kevés pénzről van szó, de arról már nem a megrendelő tehet, hogy sok cég elszámolja magát. Vákár szerint egyik útépítő céggel sem felhőtlen a kapcsolatuk, sok az elégedetlenség és a vita a munkájukkal kapcsolatban.

– magyarázza az elöljáró, aki azt is elmondta, hogy a Magyarlóna–Borrév közötti megyei út végleges felújítására az új pályázatot már csak jövőre tudják meghirdetni, de tíz napon belül a Dacia Asfalt útkarbantartó céggel fogják elvégeztetni azokat a legszükségesebb javításokat, aszfaltozásokat, amelyek a biztonságos közlekedéshez szükségesek. Kérdésünkre, hogy a megyei tanács miért kötött újra és újra szerződést ilyen rossz hírű céggel, Vákár István nem akarta kommentálni a sajtóban felröppent híreket, miszerint a Kiat Group Construct Kft. az egyik román párt „házi cége”.

Megkerestük az útépítő vállalat képviselőit is, de próbálkozásaink sikertelenek voltak.

A bukaresti kereskedelmi kamara adatai szerint a 35 embert foglalkoztató cég idén májustól csődeljárás alatt áll,

fellelhető bukaresti telefonszámaikon más cég képviselői válaszoltak, vagy a telefon üresben csengett. A Kiat kolozsvári kirendeltségén sem álltak szóba velünk. Előbb azzal utasítottak el, hogy a kirendeltség vezetői gyűlésen vannak, és amikor azt mondtuk, hogy később visszatérünk, a titkárnő zavartan lebeszélt erről azzal az indokkal, hogy az igazgatónő szabadságon van...

Útépítő szakember véleményét is kikértük az egyre gyakoribb szerződésbontások, illetve az útkarbantartási, útfelújítási munkálatok hosszú ideig történő elhúzódásának okaival kapcsolatban. Csongvay Attila, a marosvásárhelyi székhelyű, német tulajdonú, 350 embert foglalkoztató Geiger cég ügyvezető igazgatója szerint

a romániai útépítésnek sok a kerékkötője, de elsősorban a bürokrácia okozta hatalmas időveszteségek okozzák a gondokat.

„Ha egy útszakasz felújítására 2019-ben írnak ki pályázatot, az azt jelenti, hogy hozzávetőleg 2016-ban készült el az ezzel kapcsolatos hatástanulmány, amely rögzíti a későbbi árakat is, de ezt követően még legalább két évet tartanak a különböző bürokratikus eljárások. Egyértelmű, hogy időközben sok minden változik – tavaly legalább 30 százalékkal nőttek az aszfaltozás költségének a felét kitevő bitumenárak –, emiatt a korábban leszerződött útszakaszok kivitelezői nehéz helyzetbe kerülnek” – magyarázta lapunknak a bajok egyik fő okát a szakember.

Másrészt nagyon sok komolytalan cég van a piacon, hatalmas a konkurencia, még akkor is, ha igazi útépítésre alkalmas vállalat csak kevés akad. Ha mindez összeadódik a romániai kormányhivatalok bürokráciájával és a hibás jogszabályokkal, akkor elkerülhetetlenné válnak a gyakori szerződésbontások, illetve a bíróságon évekig elhúzódó perek.

Csongvay Attila szerint ma községi, megyei és országos szinten egyaránt sok útépítési megrendelés érkezik a cégekhez, így a megrendelő felelőssége, hogy kivel köt szerződést, mennyire komoly a munkát elvállaló cég, illetve milyen a szakmai előélete.

– magyarázza a szakember, akinek cége sikeresen részt vett a Marosvásárhely–Aranyosgyéres közötti egyik autópályaszakasz építésében is. Csongvay úgy látja, az útépítő cégek megmaradása szempontjából nagyon sok a kockázat, ezért csak a tőkeerős és megfelelő műszaki, szakmai háttérrel rendelkező vállalatok maradhatnak talpon.