A botrány idén akkor csúcsosodott, amikor a Kolozs megye egyik kedvenc hegyvidéki üdülőtelepére, Kisbányára vezető 42 kilométeres útszakaszt a kivitelező járhatatlan állapotba hozta, sőt a munkálatokat többször is félbehagyta. De már a felújítás elkezdésekor elképedve tapasztalták a környékbeli falvak lakói, hogy a cég milyen „eredeti” technikát alkalmaz. „A régi aszfaltot hellyel-közzel vékonyan felkaparták, de sok helyen a meglévő aszfaltra terítettek zúzott követ, amit ledöngöltek, majd ráhúzták az aszfaltréteget. Szóltunk a megyei tanács illetékeseinek, hogy ez nem fog tartani, mert a középen levő száraz kőréteg mozog, és a felső aszfaltréteg szét fog repedni. Azt válaszolták, hogy ezt mérnökök tervezték, és ők vállalják érte a felelősséget, mi ne foglalkozzunk vele” – magyarázta lapunknak Asztalos István, a kincses várostól 25 kilométerre fekvő Tordaszentlászló RMDSZ-es alpolgármestere. Az elöljáró azt is kifogásolta, hogy a szomszédos Magyarfenesen korábban felújított útszakasz egy részét is felkaparta az útépítő cég, pedig azzal nem is kellett volna foglalkoznia. Mivel az út menti települések önkormányzatainak semmi beleszólásuk nincs a megyei utak karbantartásába, észrevételeiket nem vette figyelembe sem a megyei tanács, sem az útépítő cég.

Tüntetésre is sor kerülhet

Az augusztusban rendezett Magyarfenesi Napokon fogalmazódott meg néhány helybéli és tordaszentlászlói lakosban, hogy gyűjtsenek aláírásokat a helyzet rendezése érdekében.

A kalotaszegi lelkipásztor a Krónikának úgy fogalmazott, hogy az összefogásnak mindig nagyobb ereje van, mint az egyénileg vívott harcnak. „Közösségi ügyekben nagyon fontosnak tartom a civil összefogást. Ez fokmérője a közösség életképességének, erejének” – nyilatkozta lapunknak a lelkész, aki az aláírásokkal ellátott petíciót benyújtotta a Kolozs Megyei Tanácsnak, ahonnan a napokban kapott válaszlevelet a megyei önkormányzat elnökének, Alin Tișének az aláírásával. Ebben a legfontosabb információ az, hogy

és amíg új tenderkiírásra sor kerül, rövidesen egy másik társaság végzi el a legszükségesebb útjavításokat, hogy a 107 M megyei út mindenhol biztonságosan járható legyen.

Balázs Attila szerint az utóbbi egy évben a községből többen megkeresték egyénileg a megyei tanács illetékeseit, hogy szóvá tegyék az útjavítás tarthatatlanságát, többek között azt, hogy az útépítők időről időre eltűntek a környékről. Az emberek nemcsak azért dühösek, mert sokkal hosszabb időbe telik a közeli Kolozsvárra történő ingázás, hanem mert a rossz minőségű, huppanókkal, gödrökkel teli út tönkreteszi a személygépkocsikat is.

– fogalmazott lapunknak Tordaszentlászló község alpolgármestere.

Csődeljárás alatt a „házi kedvenc”

„Elég ránézni a pénzügyi igazgatóság internetes adataira, hogy rájöjjön az ember, milyen cég a Kiat Group Construct Kft.” – fogalmazott a Krónikának Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Az RMDSZ-es elöljáró szerint egyértelművé vált, hogy többé nem tudnak együtt dolgozni az útépítő céggel, ezért is kezdeményezték a szerződés felbontását. A 2017-ben felvállalt munkával kapcsolatban a megyei alelnök úgy fogalmazott: mindig nagy a túljelentkezés a kiírásokra, hiszen nem kevés pénzről van szó, de arról már nem a megrendelő tehet, hogy sok cég elszámolja magát. Vákár szerint egyik útépítő céggel sem felhőtlen a kapcsolatuk, sok az elégedetlenség és a vita a munkájukkal kapcsolatban.

– magyarázza az elöljáró, aki azt is elmondta, hogy a Magyarlóna–Borrév közötti megyei út végleges felújítására az új pályázatot már csak jövőre tudják meghirdetni, de tíz napon belül a Dacia Asfalt útkarbantartó céggel fogják elvégeztetni azokat a legszükségesebb javításokat, aszfaltozásokat, amelyek a biztonságos közlekedéshez szükségesek. Kérdésünkre, hogy a megyei tanács miért kötött újra és újra szerződést ilyen rossz hírű céggel, Vákár István nem akarta kommentálni a sajtóban felröppent híreket, miszerint a Kiat Group Construct Kft. az egyik román párt „házi cége”.

Megkerestük az útépítő vállalat képviselőit is, de próbálkozásaink sikertelenek voltak.

fellelhető bukaresti telefonszámaikon más cég képviselői válaszoltak, vagy a telefon üresben csengett. A Kiat kolozsvári kirendeltségén sem álltak szóba velünk. Előbb azzal utasítottak el, hogy a kirendeltség vezetői gyűlésen vannak, és amikor azt mondtuk, hogy később visszatérünk, a titkárnő zavartan lebeszélt erről azzal az indokkal, hogy az igazgatónő szabadságon van...

„Ha egy útszakasz felújítására 2019-ben írnak ki pályázatot, az azt jelenti, hogy hozzávetőleg 2016-ban készült el az ezzel kapcsolatos hatástanulmány, amely rögzíti a későbbi árakat is, de ezt követően még legalább két évet tartanak a különböző bürokratikus eljárások. Egyértelmű, hogy időközben sok minden változik – tavaly legalább 30 százalékkal nőttek az aszfaltozás költségének a felét kitevő bitumenárak –, emiatt a korábban leszerződött útszakaszok kivitelezői nehéz helyzetbe kerülnek” – magyarázta lapunknak a bajok egyik fő okát a szakember.

Másrészt nagyon sok komolytalan cég van a piacon, hatalmas a konkurencia, még akkor is, ha igazi útépítésre alkalmas vállalat csak kevés akad. Ha mindez összeadódik a romániai kormányhivatalok bürokráciájával és a hibás jogszabályokkal, akkor elkerülhetetlenné válnak a gyakori szerződésbontások, illetve a bíróságon évekig elhúzódó perek.

Csongvay Attila szerint ma községi, megyei és országos szinten egyaránt sok útépítési megrendelés érkezik a cégekhez, így a megrendelő felelőssége, hogy kivel köt szerződést, mennyire komoly a munkát elvállaló cég, illetve milyen a szakmai előélete.

– magyarázza a szakember, akinek cége sikeresen részt vett a Marosvásárhely–Aranyosgyéres közötti egyik autópályaszakasz építésében is. Csongvay úgy látja, az útépítő cégek megmaradása szempontjából nagyon sok a kockázat, ezért csak a tőkeerős és megfelelő műszaki, szakmai háttérrel rendelkező vállalatok maradhatnak talpon.