Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepe segít, hogy figyelmünket a jóra irányítsuk, arra, amiért hálásak vagyunk
Fotó: László Ildikó
Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepén egész életünket, lelkünket afelé kellene emelnünk, aki minden élet forrása – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a baróti születésű Takó István, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király plébánia plébánosa, aki korábban a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészségnél szolgált. Kérdésünkre kifejtette, hogy az ünnep abban segít, hogy figyelmünket a jóra irányítsuk, arra, amiért hálásak vagyunk, ami továbbsegít a hétköznapok buktatóin, nehézségein, veszteségein.
2023. április 08., 10:152023. április 08., 10:15
És ez a húsvétban talán a legtömörebben, legmélyebben válik tapasztalhatóvá” – fogalmazott Takó István.
Takó István plébános: „Isten Fia egészen közel jön hozzánk a szenvedésben, a kereszthordozásban, a halálban”
Fotó: Takó István/Facebook
Kifejtette, azáltal valósul ez meg, ahogyan
azáltal, hogy minden mozzanatban, lépésben az Atya jelenlétében, tetszésében marad és kitart az Ő akarata mellett. „Ezért húsvétkor nem csak az Ő feltámadása, a bűneink bocsánata, a szabadságunk hangsúlyos, hanem az is, hogy találkozni szeretnénk a Feltámadottal. Nem valami múltbeli eseményre emlékezünk – bár kétségkívül ez is nagyon fontos –, hanem meg szeretnénk tapasztalni, hitet tenni amellett, hogy a teljes életre az út a szenvedéseinken és a halálon keresztül vezet, de minden lépésben, mozzanatban ott van velünk a jó Isten” – mutatott rá Takó István. Hozzátette:
ilyen értelemben meg kell halnunk, hogy az Élet Urától fogadjuk el azt, amit kizárólag csak Ő adhat nekünk.
Bőjte Csongor, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia segédlelkésze, Takó István plébános és Szőcs Csaba Szászfenesen szolgáló plébános a jeruzsálemi Via Dolorosán márciusban
Fotó: Takó István/Facebook
Takó István pár hete szentföldi zarándoklaton járt több paptársával együtt. Mint fogalmaztak, a zarándoklat talán legerősebb élménye a Via Dolorosan végigjárt keresztúti imádság marad: a keresztények számára oly jelentős jeruzsálemi zarándokhely, a „fájdalmas út” Jézus szenvedésének útja.
Jeruzsálem egyik fontos spirituális zarándokhelye az óváros egyik utcája, ahol a feltevések szerint Jézus Krisztus a keresztet hordozta. Egy körülbelül 600 méteres szakaszról van szó, amely a Szent Sír-templomnál, vagyis a Golgota feltételezett helyén épült szentélynél ér véget. A Via Dolorosán a 15. század óta keresztút van kialakítva: kilenc stáció az útszakaszon, míg a további öt a Szent Sír-templomban található.
A Via Dolorosa, vagyis a keresztút színhelye Jeruzsálemben
Fotó: Via Crucis – Via Dolorosa/ Facebook
Takó Istvánt a Via Dolorosán megtett zarándoklatához kötődő lelki tapasztalatáról is kérdeztük. Mint mondta, a keresztúti állomások mindegyike kapcsolatba hozza az életünket az áhítatunkkal, az imádságunkkal – pontosabban a jó Istent a különböző élethelyzetekben.
Ahhoz a mély vágyunkhoz kerülünk közel, hogy mindezekben találkozni akarunk nem csak hiteles önmagunkkal, de az Atyával, az Ő mindent felölelő jelenlétével” – fogalmazott a plébános. Hozzátette: imádkozhatjuk úgy is, mint a bűneinkért vállalt szenvedés imádságát, ami őszinte bűnbánatot kelt, szemlélhetjük az Urat, ahogyan kitart az úton, kitart az Atya akaratának teljesítésében vagy felfedezhetjük benne a jó Isten szeretetét, ahogyan ott van a különböző „állomásokon”, élethelyzetekben.
A második stáció a jeruzsálemi Via Dolorosán
Fotó: Via Crucis – Via Dolorosa/ Facebook
„Meggyőződésem, hogy Ő nem csak ott, akkor, és nem csak az Úr Jézus számára volt megtapasztalható, hanem most is mindenki számára, aki rá meri bízni az életét, vállára veszi keresztjét. A Via Dolorosan átélt többletről csak hasonlatok beszélnek, de ez akkor kerül a helyére bennünk, amikor a saját életünk fájdalmas útja az Élet útjává minősül általa” – mutatott rá a Sepsiszentgyörgyön szolgáló plébános.
Spirituális élményt jelent a zarándokok számára a keresztút
Fotó: Via Crucis – Via Dolorosa/ Facebook
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!