Újratervezésre készteti a településeket a drágulás: Kalotaszentkirályon is fejtörést okoz a nyersanyagárak emelkedése

Sajtófotósok és tévések rótták nemrég Kalotaszentkirály utcáit, ahol szenzációszámba ment, hogy 60 ezer szál tulipán virágzik. Ritka az olyan erdélyi falu, ahol tavasztól késő őszig egymást váltják a pompázó dísznövények, kezdve a több színben pompázó tulipánnal, a villanyoszlopokra, a házak és a közintézmények ablakaiba cserepekben aggatott muskátlival, majd a késő őszig virágzó 14 ezer tő rózsával.

Kalotaszentkirály 58 ezer nyíló tulipánnal csalogatja a turistákat

Mintegy 58 ezer piros és sárga tulipán virágzik a turisták fogadására berendezkedett Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.

A közel ötven minősített vendégfogadóval falusi turizmusra berendezkedett Kolozs megyei község azonban nem csak rendezett, tiszta utcáiról, köztereiről és kétnyelvű, eligazító tábláiról híres, hanem „pályázatfaló” beruházásairól is. Kalotaszentkirály–Zentelke 2000 óta 28 millió euró értékű európai uniós és romániai kormánypályázatot nyert el, amivel Kolozs megye községei között dobogós helyet foglal el. Teljesítményét több erdélyi kisváros is megirigyelhetné.

Póka András György polgármester szerint soha nem volt könnyű pályázni – minden időszakban más-más gondokkal küszködtek –, ennek ellenére projektjeiket nem bízták pályázatíró cégekre. A pályázatokhoz szükséges kiegészítő szaktanulmányokat rendelték meg tanácsadó vállalatoktól, azonban a pályázatok benyújtása, az engedélyek beszerzése és a pályázatok megvalósítása, lebonyolítása – a kivitelezők munkájának ellenőrzése és számonkérése – a polgármesteri hivatal munkatársi gárdájának maradt a feladata. Többek között ebben rejlik a kalotaszentkirályi polgármesteri hivatal sikertörténete, amely napjainkban új kihívásokkal szembesül.

A polgármesterrel kis sétát teszünk a falu központjában, az iskola körül, ahol az utóbbi években a felújított és átépített iskolaépületek mellé korszerű étkezde, sportpálya és a környék egyetlen uszodája is felépült.

Ha lúd, akkor legyen kövér: a polgármester mutatja a környék újabb unikumának helyét, a leendő fedett műjégpályát. Az ukrajnai háború előtt elnyert kistérségi uniós pályázat értelmében néhány hónapja a beruházás összértéke 450 ezer euró volt, ebből a polgármesteri hivatal önrésze 150 ezer euró. Csakhogy azóta elszabadultak a nyersanyagárak – főleg az építkezéshez szükséges acél és betonvas drágult meredeken –, ami további 150 ezer euróval növeli az összköltséget. A különbözetet csak önrészből tudják fedezni, az elnyert uniós pályázatokat utólag nem korrigálják.

A község és a környék fiataljai által várt műjégpálya azonban nagy valószínűséggel felépül.

A polgármesteri hivatal saját adóbevételeiből, illetve a megyei tanácstól és a kormányforrásokból elnyert működési támogatásokból évente mintegy 200 ezer eurónyi összeget tud befektetésekre fordítani.

Az eddigi nagyberuházásokhoz – ivóvíz bevezetése, szennyvízhálózat kiépítése, a község útjainak aszfaltozása, illetve a mezei utak lekövezése stb. – nem kellett önrész, csupán a pályázatokhoz szükséges előtanulmányokat készítették el önerőből. Mindig maradt pénz a kisebb beruházásokra elnyert pályázatok önrészéhez. Legutóbb a falu környékén kiépített bicikliutakra uniós forrásból közel 70 ezer eurót kaptak, az összberuházás azonban elérte a 200 ezer eurót.

A pályázatírás, a sikeres elbírálás és a munkálatok megvalósítása eddig azért működött zavartalanul, mert egy elnyert pályázat megvalósítási költségei fél év elteltével is ugyanannyiba kerültek. Csakhogy a kis- és nagyberuházások területén a „békeidők” véget értek az ukrajnai háború kirobbanásával. A tavaly ősz óta folyamatosan emelkedő energiaárak az orosz invázióval átterjedtek az élet minden területére, és mára ellenőrizhetetlenné váltak. A nagy összegű pályázatok esetében ez még egy sikeresen teljesítő önkormányzatot is, mint a kalotaszentkirályi, nehéz helyzetbe hoz. Ha a műjégpálya idén decemberig vagy jövőre megvalósul, ugyanez már nehezen mondható el a multifunkcionális művelődési ház felépítéséről.

„Régóta tervezzük az új kultúrházat. A meglévőt rendben tartjuk, de már nem felel meg az elvárásoknak, ezért pályáztunk új épületre. Tavaly ősszel egy Makovecz–Kós Károly-ötvözetű tervvel sikerült elnyernünk kétmillió eurót bukaresti minisztériumi forrásból.

– foglalja össze a helyzet mai állását a polgármester. Az 1200 négyzetméter alapterületű, kétszintes művelődési házban a nagy előadótermen kívül helyet kapna a községi könyvtár olvasóteremmel, a különböző kulturális tevékenységek próbatermeket is kapnának. Jó nevű építkezési cégek visszajelzése szerint jelenleg legalább negyven százalékkal kerül többe a beruházás, mint tavaly ősszel, azaz 800 ezer euró hiányzik a kétmillió eurós pályázathoz. Ekkora összeget hirtelen egy város is nehezen tudna előteremteni, a kalotaszegi község számára azonban kivitelezhetetlen. A licitet kiíró Országos Befektetési Ügynökségnél egyelőre várnak, hátha a kalotaszentkirályi és a hozzá hasonló más pályázatokra akad kivitelező a régi áron.

A polgármester szerint ennek az a kockázata, hogyha mégis elvállalja egy cég az építést, a minőség rovására próbálja majd lefaragni a költségeket, ami az önkormányzat számára vállalhatatlan.

A román kormány sürgősségi rendelettel próbál segíteni a pályázatokat nyert önkormányzatokon, illetve a különböző állami intézményeken, de az állami támogatás jelenleg csak abban az esetben igényelhető, ha elkezdett, folyamatban levő építkezésekről van szó. Megvalósítás előtt álló pályázatokra a támogatás nem vonatkozik. Póka András György szerint valószínűleg az lesz a járható út, ha egy felkerekített összeggel újra benyújtják a pályázatot, amihez már csak az újra elkészített pénzügyi számításokra van szükség. Ha fél év múlva ismét nyertesnek hirdetik ki, esély lehet rá, hogy a beruházás valóban elkészülhet.

Az új kultúrháznál is fontosabb beruházás a földgáz bevezetése, aminek szintén érdekes pályázati története van. A község a nagy infrastrukturális beruházásokat támogató uniós operatív program keretében pályázott. A 219 pályázóból 123 ment át a szigorú szűrőkön, Kalotaszentkirály számára 6 millió eurót ítéltek meg. Az öröm azonban korai volt, mert kiderült, az elnyert pályázatok végösszege sokkal nagyobb, mint amekkora az uniós keret. Végül Bukarestben úgy döntöttek, hogy a 123 pályázatból mindössze 15 részesül európai uniós támogatásban. Ez sok önkormányzat számára hidegzuhany volt.

A polgármester szerint az RMDSZ csúcsvezetőségének – személyesen Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, Cseke Attila fejlesztési miniszternek és Hegedüs Csilla államtitkárnak – köszönhető, hogy az uniós forrásoknál hoppon maradt pályázatokat áttették az Anghel Saligny-programba.

Az 1,1 milliárd euró összértékű pályázati csomagot román kormányforrásból finanszírozzák: a 32 erdélyi település közül számos magyarlakta községet, kisvárost találni. Kolozs megyéből Kalotaszentkirály és Magyarszovát szerepel a listán.

Póka András György bízik benne, hogy mielőbb alá lehet írni a szerződést, és idén elkészülhetnek a tervek. A megvalósíthatósági tanulmányban arra törekedtek, hogy a rendezett utcákat ne érje nagyobb felfordulás.

A gázcsöveket az út kétoldalán vezetnék, a járda alatt: amint az egyik utcát befejezik, következne a másik, hogy a falu nagyobb része „élhető” maradjon. A munkálatokat három évre tervezik. Persze, csak ha nem szól közbe az immár tartóssá vált infláció, ami újratervezésre készteti az Anghel Saligny-program nyerteseit is.

A pályázatok rendjén meg kell említeni a polgármesteri hivatal régóta dédelgetett, és ezidáig legnagyobb értékű beruházási elképzelését: a falu fölött létesítendő gyűjtőtó gátját.

A nagyméretű betonépítmény célja a Kalota patak árvízvédelmi szabályozása. A patak 25 kilométeres medrének szabályozására a román kormány 40 millió eurós tervet fogadott el, amelynek része a gát megépítése is.

A kormányzati tervtől függetlenül már hosszú évekkel ezelőtt felmerült a gát elkészítése, azonban soha nem volt rá pénz, vagy azt az utolsó pillanatban más beruházásokra költötték. Póka András György szerint erre most nagyobb esély van, annál is inkább, mert a község falvainak korszerűsítésére elnyert uniós pályázatok egy részéből Kalotaszentkirály területén már megoldották a mederszabályozást. Az új gáttal a Sebes-Körösbe ömlő patak mentén fekvő településeket óvnák az árvíztől. Kalotaszentkirály ezzel nyerne egy 18 hektáros vízfelületet is, ami újabb vonzerőt jelentene a faluturizmus számára.