Fotó: 123RF
Nem igazán tudnak örülni a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő érintettek az új törvénynek, miszerint ismét vásárolhatnak termékeket a cégek úgynevezett védett egységektől. Ugyanis utóbbiak nagy része az elmúlt években megszűnt, miközben nem tudni, hová „folyik el” a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának elősegítése címén beszedett illeték.
2020. szeptember 01., 20:202020. szeptember 01., 20:20
Újra vásárolhatnak a cégek terméket vagy szolgáltatást az úgynevezett védett egységektől a fogyatékossági illeték befizetése helyett. A már hatályba lépett 2020/193-as törvény úgy rendelkezik, hogy az illeték összegének a felét fordíthatják erre a célra. Makkai Péter református lelkész, a korábban védett műhelyt is működtető sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója lapunknak elmondta,
Ugyanakkor úgy véli, fontosabb lenne, ha fogyatékossági illeték címen beszedett összeget valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná az állam, lekövethető lenne a pénz útja.
A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen. Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetni az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket.
Ugyanakkor az összeget kétszeresére emelték, mert korábban csak a minimálbér felét kellett befizetni. Tehát a mostani visszaállással ugyanakkora összeghez juthatnának a védett egységek, mint három évvel ezelőtt.
Makkai Péter emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kénytelenek voltak az Írisz Ház 21 fogyatékkal élő alkalmazottjából 19-et elbocsátani. Áthidaló megoldásként az alapítvány munkaközvetítő irodát hozott létre a fogyatékkal élők számára, próbálnak cégeknél állást találni számukra, a múlt héten például két hátrányos helyzetű helyezkedett el egy barkácsáruházban a közvetítésükkel.
Egy védett egység beindítása, talpra állítása nehézkes feladat, hiszen ezek működtetése általában nem gazdaságos.
– részletezte a lelkész. Rámutatott, három év alatt ezek az egységek megszűntek, most újra piacot kell találni, hiszen a vállalkozók nem vásárolnak meg bármit, csak amire valóban szükségük van. Makkai Péter kifejtette, amikor a kormány három évvel ezelőtt megszüntette ezt a lehetőséget, arra hivatkoztak, hogy sok volt a visszaélés, hiszen a védett egységeknek kevés volt az alkalmazottjuk. Azt gyanították, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés, fogyatékkal élő jutott így munkához. Az egységek egy része abból élt, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítette, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.
– szögezte le a lelkész. Rámutatott, a fogyatékkal élők segítése címén beszedett illeték bekerült az államkasszába, nem lehet lekövetni az útját, és nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására használtak. Ha az elmúlt három évben ezt az évi 500 millió eurót célzottan költik el, minden községben működhetne legalább egy, fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, vagy az integrációjukat támogató intézmény.
Makkai Péter attól tart, hogy az ügyeskedők újra kihasználják ezt a lehetőséget, és a pénz néhány vállalkozó zsebébe, a másik része az államkasszába jut, és továbbra sem szolgálja a fogyatékkal élők integrációját.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!