Fotó: 123RF
Nem igazán tudnak örülni a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő érintettek az új törvénynek, miszerint ismét vásárolhatnak termékeket a cégek úgynevezett védett egységektől. Ugyanis utóbbiak nagy része az elmúlt években megszűnt, miközben nem tudni, hová „folyik el” a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának elősegítése címén beszedett illeték.
2020. szeptember 01., 20:202020. szeptember 01., 20:20
Újra vásárolhatnak a cégek terméket vagy szolgáltatást az úgynevezett védett egységektől a fogyatékossági illeték befizetése helyett. A már hatályba lépett 2020/193-as törvény úgy rendelkezik, hogy az illeték összegének a felét fordíthatják erre a célra. Makkai Péter református lelkész, a korábban védett műhelyt is működtető sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója lapunknak elmondta,
Ugyanakkor úgy véli, fontosabb lenne, ha fogyatékossági illeték címen beszedett összeget valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná az állam, lekövethető lenne a pénz útja.
A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen. Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetni az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket.
Ugyanakkor az összeget kétszeresére emelték, mert korábban csak a minimálbér felét kellett befizetni. Tehát a mostani visszaállással ugyanakkora összeghez juthatnának a védett egységek, mint három évvel ezelőtt.
Makkai Péter emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kénytelenek voltak az Írisz Ház 21 fogyatékkal élő alkalmazottjából 19-et elbocsátani. Áthidaló megoldásként az alapítvány munkaközvetítő irodát hozott létre a fogyatékkal élők számára, próbálnak cégeknél állást találni számukra, a múlt héten például két hátrányos helyzetű helyezkedett el egy barkácsáruházban a közvetítésükkel.
Egy védett egység beindítása, talpra állítása nehézkes feladat, hiszen ezek működtetése általában nem gazdaságos.
– részletezte a lelkész. Rámutatott, három év alatt ezek az egységek megszűntek, most újra piacot kell találni, hiszen a vállalkozók nem vásárolnak meg bármit, csak amire valóban szükségük van. Makkai Péter kifejtette, amikor a kormány három évvel ezelőtt megszüntette ezt a lehetőséget, arra hivatkoztak, hogy sok volt a visszaélés, hiszen a védett egységeknek kevés volt az alkalmazottjuk. Azt gyanították, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés, fogyatékkal élő jutott így munkához. Az egységek egy része abból élt, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítette, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.
– szögezte le a lelkész. Rámutatott, a fogyatékkal élők segítése címén beszedett illeték bekerült az államkasszába, nem lehet lekövetni az útját, és nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására használtak. Ha az elmúlt három évben ezt az évi 500 millió eurót célzottan költik el, minden községben működhetne legalább egy, fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, vagy az integrációjukat támogató intézmény.
Makkai Péter attól tart, hogy az ügyeskedők újra kihasználják ezt a lehetőséget, és a pénz néhány vállalkozó zsebébe, a másik része az államkasszába jut, és továbbra sem szolgálja a fogyatékkal élők integrációját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!