A Maros megyei Nagyernye református templomának tornya 76 éve dőlt le, most újjáépítették
Fotó: Rab Zoltán
Ismét áll a nagyernyei református templom hetvenhat évvel ezelőtt ledőlt tornya, a Maros megyei településen található istenháza a magyar kormány támogatásával kívülről-belülről megújult. A vasárnapi szentelési istentiszteletre nagy létszámban jelentek meg a falu reformátusai, mindazok, akik kíváncsiak voltak a felújítás eredményére.
2022. május 29., 18:002022. május 29., 18:00
Örömünnep volt vasárnap a több mint hetven százalékban magyarlakta Maros megyei Nagyernyében, ahol a magyar kormány támogatásával újult meg a református istenháza. A templom mellett kialakított kis parkban elhelyezett kivetítőn követhették az ünnepi eseményeket azok, akiknek nem jutott hely a zsúfolásig megtelt templomban. Nagyernyében 1640-től tartanak számon református templomot.
„A régi vályogfalú templom helyére 1780 és 1788 között épített kőtemplom tornya 1946-ban ledőlt, magával rántva a hajó tetőszerkezetének egy részét is. Az épületet – torony nélkül – 1951-re sikerült újjáépíteni, megváltoztatva a belső tér berendezésének elhelyezését is. A harangoknak 1977-től kis harangláb adott otthont” – ismertette lapunk érdeklődésére a nagyernyei református egyházközség főgondnoka.
„Ez alkalommal az istentiszteleti hajlék beltere visszanyerte a régi formáját, újjáépült a portikus, a kerítés és a nyugati feljáró is. Ugyanakkor a templomudvaron is térrendezés történt. A munkálatokat Magyarország kormánya, az Erdélyi Református Egyházkerület és a nagyernyei református egyházközség anyagi segítségével sikerült megvalósítani” – tájékoztatott az egyházközségi főgondnok.
Fotó: Rab Zoltán
Jakab Istvánnak, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesének istentisztelete után
s felvázolta a nagyernyei templom hányatott sorsát. Mint fogalmazott, három generációnak csak meséltek a faluban a toronyról, most viszont, hetvenhat év után csoda történt. „Egyek vagyunk a Kárpát-medencében, s ezt az egységet ne kérje számon tőlünk senki” – mondta Kató Béla, köszönetet mondva az anyaországi kormány támogatásáért.
Kató Béla
Fotó: Rab Zoltán
A jelenlegi történelmi időkről beszélt Szász Attila, a helyi egyházközség lelkipásztora, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik a templom megújulásában segítettek. Vass Levente egészségügyi államtitkár ünnepi beszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy az újjáépített toronynak, felújított templomnak akkor van igazán értelme, ha azt „meg tudjuk tölteni a szegények, a rászorulók támogatásával”.
Jánosi Ferenc, Nagyernye RMDSZ-es polgármestere beszédében azt mondta: az erdélyi magyarok vallják, hogy amilyen felelősséggel élik meg a jelent, olyan lesz a jövőjük is. „Ez érvényes hitéletünkre is: amint vetünk, úgy aratunk. A keresztény hitünknek közösségteremtő, társadalommegőrző és nemzetmegtartó ereje van. A keresztény hit nem búvóhely, ahova elrejtőzhetünk a mindennapok problémái elől, hanem pajzs, amivel felvértezve felvehetjük a harcot akár az ördög mesterkedéseivel szemben is” – fogalmazott Jánosi Ferenc. A polgármester megköszönte az anyaország kormányának azt a támogatást, amit templomtorony visszaállításához adott.
Brendus Réka
Fotó: Rab Zoltán
A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szólalt fel az ünnepi eseményen. Felidézte a templom tornyának ledőlését.
– mondta Brendus Réka.
Fotó: Rab Zoltán
Kiemelte: mostanában Erdély-szerte számtalan templom, közösségi ház építésének, megújulásának örömünnepét éljük. „Örömünnep ez Isten és ember előtt, hisz mindezek az egész erdélyi magyar közösség megújulását is jelentik. Mert ameddig Isten házát és gyermekeink iskoláit építjük, addig önmagunk közösségi megerősödését is építjük. Ám ugyanez fordítva is igaz: ameddig közösségi erőnk lehetővé teszi, addig építeni fogjuk Isten házát és gyermekeink iskoláit. Így fonódik egybe a közösség a hittel és a jövőbe vetett bizalommal” – fogalmazott.
Brendus Réka arról is beszélt, hogy feladatunk megőrizni és megóvni mindazt, amit eleinktől örökségként kaptunk, és hagyatékként átadni az utánunk jövő nemzedékeknek. Mint fogalmazott, egy emberi élet annyit ér, amennyit építünk belőle.
Az emberi élet ma is olyan adomány, amelyet értékeiben megélni, értékekkel feltölteni már a mi felelősségünk. Nagyernye református közössége, Erdély és a magyar nemzet egésze itt megmutatta a cselekvés erejét” – mondta Brendus Réka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!