Újra bekövetkezhet a ᾽77-es bukarestihez hasonló nagyságú földrengés

földrengés

A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra

Fotó: Pixabay.com

Az elmúlt időszakban több ízben is földrengést észleltek Romániában. Habár a földrengések epicentruma Vrancea térségében volt, a Richter-skála szerinti 2-4 közötti erősségű rengéseket a Székelyföldön is észlelték. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus a Krónikának elmagyarázta a jelenség okát, és arról is beszélt, hogy várható-e Erdélyben a közeljövőben a 48 évvel ezelőtt épp márciusban történt, halálos áldozatokat és jelentős kárt okozó bukaresti földrengéshez hasonló méretű földmozgás.

Deák Szidónia

2025. március 12., 19:012025. március 12., 19:01

2025. március 15., 23:482025. március 15., 23:48

This article is available in English. Share it!

Vrancea térsége szeizmikusan az egyik legaktívabb terület egész Európában, ezért itt jelentős a földrengésveszély – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Harangi Szabolcs. A magyarországi geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kőzettan-geokémiai tanszékének tanára rámutatott, a háttérben az áll, hogy a Kárpát-kanyar alatt közel függőlegesen egy merev litoszféra-kőzetlemez süllyed lassan lefele a földköpenyben. Mint kifejtette, ennek oka intenzív tudományos kutatások tárgya, két elmélet is magyarázatul szolgálhat. A vulkanológus szerint az egyik lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy a Kárpátok mentén történt kőzetlemez-alábukás utolsó szakasza zajlik. A földtani kutatások eredményei szerint a Kárpátok keleti íve mentén 10–20 millió éve egy nagy sűrűségű, egykor óceáni medence aljzatát alkotó kőzetlemez bukott a földköpenybe, hasonló módon, mint ami például jelenleg Dél-Amerika nyugati peremén, az Andok íve mentén történik. A kőzetlemez-alábukás, más néven szubdukció következménye volt például a Pannon-medence kialakulása is.

Nagyjából 10-11 millió éve azonban az óceáni kőzetlemez teljes mértékben a földköpenybe süllyedt, és innentől kezdve kontinentális kőzetlemezek ütköztek egymással.

A nagy sűrűségű, óceáni eredetű kőzetlemez leszakadt, és tovább süllyedt lefelé (az alábukó kőzetlemez a földköpenyben nem olvad meg), most 400-600 km mélyen látható ennek az anyaga. A leszakadás nem egyszerre történt, hanem északról dél felé fokozatosan. Ennek a fokozatos leszakadásnak az utolsó eseménye, maradványa lehet a Kárpát-kanyar alatt – magyarázta az egyetemi oktató. Hozzátette, a másik elmélet szerint ez a függőleges, süllyedő merev kőzetlemezdarab úgy alakult ki, hogy a vastag kontinentális kőzetlemez alsó része levált, és elkezdett besüllyedni a szilárd, de képlékenyen viselkedő asztenoszféra földköpenybe. A kőzetlemezdarab cipzárszerűen süllyedt lefelé, és mostanra közel függőleges helyzetbe került.

földrengés Galéria

A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra

Fotó: Pixabay.com

Nem romboló erejűek, de folyamatosak a földrengések Vrancea térségében

„Bár két különböző elmélet magyarázza a jelenlegi helyzetet, abban megegyeznek a vélemények, hogy a gyakori földrengések oka Vrancea övezetében e nagy mélységben lévő, lassan süllyedő kőzetlemezdarabban zajló folyamatok” – hívta fel a figyelmet a vulkanológus. Rámutatott, a földrengések 60-160 kilométer mélyről érkeznek, azaz itt történnek olyan kőzettest-elmozdulások, amelyek földrengéshullámokat hoznak létre.

A földrengések nagysága jelenleg 2–4 magnitúdó között van, ami nem annyira erős, de mivel nagy mélységből jönnek, ezért kiterjedt területen érezhetőek.

„Ez az állapot folyamatosan fennáll, azaz mondhatni szinte hetente vannak földrengések, és időszakonként történik egy-egy, a megszokottnál jóval erősebb rengés, amelyet az emberek is megéreznek. Vrancea térsége nem egy olyan klasszikus földrengéses terület, ahol történik egy nagy földrengés, és aztán számtalan utórengés, majd hosszú ideig semmi, itt folyamatosak a földrengések” – magyarázta Harangi Szabolcs.

korábban írtuk

Háromszor is rengett a föld a Székelyföld közelében
Háromszor is rengett a föld a Székelyföld közelében

Három enyhe földrengés következett be a keddre virradó éjszaka Vrancea szeizmikus térségben, Vrancea és Buzău megyében; erősségük 2,8 és 3,2 közötti volt a Richter-skálán – tájékoztatott a földfizikai intézet.

Felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-kanyar térsége különbözik Európa más, földrengés veszélyeztetett területeitől,

például Olasz-, Török- vagy Görögországtól, ugyanis ez utóbbi területeken a földrengések jellemzően kisebb mélységben (kisebb mint 30 km mélységben) pattannak ki, ami azt jelenti, hogy a földmozgás epicentrumában nagy, akár erősen romboló lehet a hatása.

„Vrancea térség különbözik ezektől, itt a nagy mélységben történt kőzetelmozdulás azt jelenti, hogy bár történhet 5-ös magnitúdójú földrengés, annak hatása kisebb lesz az epicentrumban, viszont jóval nagyobb területen okozhat felszíni mozgást, ami érezhető az ember számára” – mondta az egyetemi oktató.

földrengés Galéria

Februárban több ízben is rengett a föld a Kárpát-kanyarban, a földmozgás a Székelyföldön is érezhető volt

Előrejelezni nem lehet, de fel kell készülni a földrengésekre

Arra a kérdésünkre, hogy mit jeleznek a jelenlegi földmozgások, illetve számíthatunk-e arra, hogy a közeljövőben például az 1977-es bukarestihez hasonló nagyságú rengés rázza meg Erdélyt, Harangi Szabolcs elmondta, az elmúlt évszázad földrengésadatainak elemzése azt mutatja, hogy a Vrancea térségben időszakonként jelentős nagyságú (7–8-as magnitúdójú) földrengés is kipattanhat. Mint magyarázta, a földrengésmagnitúdó-fokozatok között harmincszoros energia-felszabadulásbeli különbség van, azaz két fokozat között ezerszeres a különbség. „Ez különösen jelentős, ahogy megyünk feljebb a magnitúdóskálán, azaz egy 5-ös és 7-es magnitúdó között drámai különbség van, az utóbbi esetben komoly károk lehetnek.

Idézet
A Vrancea térségben évente kipattan egy-két 5-ös magnitúdójú földrengés is, azonban a nagyobb földmozgások ritkábbak”

– mondta az egyetemi oktató. Mint fogalmazott, ha viszont egy 7-es magnitúdó körüli földrengés pattan ki, akkor a fentiekben írtaknak megfelelően nagy területen okoz erősen érezhető hatást, veszélyhelyzetet és potenciálisan rombolást. Hozzátette, ilyen nagy földrengés évszázadonként átlagosan 2–5 történik, azaz 20–50 évente. „Ha a földrengés-gyakoriságot nézzük, akkor azt látjuk, hogy vannak intenzívebb (amikor 7-esnél erősebb földrengések pattannak ki) és kevésbé intenzív időszakok.

Jelen állás szerint 1986 óta az utóbbiban vagyunk már közel 40 éve, ami eléggé hosszú időt jelent. A 20. században négy alkalommal volt 7-es magnitúdónál erősebb földrengés (1908, 1940, 1977, 1986), ezek mindegyike nem kevés halálos áldozattal és rombolással járt.

Egy ilyen földrengés jövőbeli bekövetkezésére tehát mindenképpen számítani kell, azonban nem lehet megmondani azt, hogy mikor fog történni” – részletezte Harangi Szabolcs.

földrengés Galéria

Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint noha a székelyföldi Csomád alatt lehet még magma, nem áll fenn a veszély, hogy kitör a vulkán

Fotó: Lukács Réka

Tudományos kutatásokon alapuló felkészülés

A magyarországi vulkanológus felhívta a figyelmet arra, hogy a földrengések nem előrejelezhetőek.

Idézet
Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor és mekkora földrengés fog történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszolgáltatottak, tehetetlenek vagyunk” – mondta Harangi Szabolcs.

Kifejtette, a geológusok és geofizikusok tudományos kutatásai adhatnak támpontokat, feltárják ugyanis, mely területen van földrengésveszély és veszélyeztetettség, hol mekkora a kockázat, milyen földrengések várhatók, ezeknek mekkora a bekövetkezési valószínűsége. „A felkészülésben támaszkodhatunk a tudományos eredményekre és következtetésekre, ez a világ sok helyén hatékonyan működik.

Idézet
Ha a tudományos közösség, döntéshozók és a lakosság közötti kapcsolat jól működik, akkor mérsékelhetőek a károk.

Hozzá kell tennem azt is, hogy jelen világunkban sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ilyen-olyan okokra hivatkozva előre tudnak jelezni földrengést. A tudomány jelen állása szerint ez nem működik, fontos, hogy a lakosság a szakemberekre hallgasson. Most már vannak olyan applikációk is, amelyek rögtön jeleznek közeli földrengéseket, érdemes ezt is használni” – tanácsolta a geológus.

Várható-e vulkánkitörés Erdélyben, szökőár a tengeren?

Noha az ideje nem ismert, Vrancea térségében számíthatunk egy intenzívebb időszakra a jövőben, ezért nem árt felkészülni az esetleges földrengésekre. Harangi Szabolcs elmondta,

ezekhez a rengésekhez azonban nem fog kapcsolódni sem vulkánkitörés, sem szökőár, mert a földtani helyzet nem adott, utoljára 30 ezer éve volt vulkánkitörés a térségben, a székelyföldi Csomádon.

„Habár a tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a vulkán alatt lehet még magma (ilyen a Föld számos hosszan szunnyadó vulkánja alatt fennáll), ez nem jelent közvetlen veszélyt, jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy kitör a vulkán. Ha a magmatározóban olyan események történnének, ami vulkánkitörést okozhat vagy magma nyomulna a felszín felé, akkor annak lennének érezhető jelei. Bár nincsenek érzékeny monitorozó műszerek a Csomádon, egy ilyen magmás folyamatot vélhetően a jelenlegi műszerek is kimutatnának” – magyarázta a vulkanológus. Hozzátette, a Fekete-tengeren 1901-ben volt szökőár, de nem a Vrancea-térség földrengése, hanem a bolgár Balcsik 7.2 magnitúdójú földmozgása miatt.

korábban írtuk

Földrengést mértek nem túl messze Szentgyörgytől és Brassótól
Földrengést mértek nem túl messze Szentgyörgytől és Brassótól

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte
2025. július 13., vasárnap

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)

Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)