Újra bekövetkezhet a ᾽77-es bukarestihez hasonló nagyságú földrengés

földrengés

A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra

Fotó: Pixabay.com

Az elmúlt időszakban több ízben is földrengést észleltek Romániában. Habár a földrengések epicentruma Vrancea térségében volt, a Richter-skála szerinti 2-4 közötti erősségű rengéseket a Székelyföldön is észlelték. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus a Krónikának elmagyarázta a jelenség okát, és arról is beszélt, hogy várható-e Erdélyben a közeljövőben a 48 évvel ezelőtt épp márciusban történt, halálos áldozatokat és jelentős kárt okozó bukaresti földrengéshez hasonló méretű földmozgás.

Deák Szidónia

2025. március 12., 19:012025. március 12., 19:01

2025. március 15., 23:482025. március 15., 23:48

This article is available in English. Share it!

Vrancea térsége szeizmikusan az egyik legaktívabb terület egész Európában, ezért itt jelentős a földrengésveszély – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Harangi Szabolcs. A magyarországi geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kőzettan-geokémiai tanszékének tanára rámutatott, a háttérben az áll, hogy a Kárpát-kanyar alatt közel függőlegesen egy merev litoszféra-kőzetlemez süllyed lassan lefele a földköpenyben. Mint kifejtette, ennek oka intenzív tudományos kutatások tárgya, két elmélet is magyarázatul szolgálhat. A vulkanológus szerint az egyik lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy a Kárpátok mentén történt kőzetlemez-alábukás utolsó szakasza zajlik. A földtani kutatások eredményei szerint a Kárpátok keleti íve mentén 10–20 millió éve egy nagy sűrűségű, egykor óceáni medence aljzatát alkotó kőzetlemez bukott a földköpenybe, hasonló módon, mint ami például jelenleg Dél-Amerika nyugati peremén, az Andok íve mentén történik. A kőzetlemez-alábukás, más néven szubdukció következménye volt például a Pannon-medence kialakulása is.

Nagyjából 10-11 millió éve azonban az óceáni kőzetlemez teljes mértékben a földköpenybe süllyedt, és innentől kezdve kontinentális kőzetlemezek ütköztek egymással.

A nagy sűrűségű, óceáni eredetű kőzetlemez leszakadt, és tovább süllyedt lefelé (az alábukó kőzetlemez a földköpenyben nem olvad meg), most 400-600 km mélyen látható ennek az anyaga. A leszakadás nem egyszerre történt, hanem északról dél felé fokozatosan. Ennek a fokozatos leszakadásnak az utolsó eseménye, maradványa lehet a Kárpát-kanyar alatt – magyarázta az egyetemi oktató. Hozzátette, a másik elmélet szerint ez a függőleges, süllyedő merev kőzetlemezdarab úgy alakult ki, hogy a vastag kontinentális kőzetlemez alsó része levált, és elkezdett besüllyedni a szilárd, de képlékenyen viselkedő asztenoszféra földköpenybe. A kőzetlemezdarab cipzárszerűen süllyedt lefelé, és mostanra közel függőleges helyzetbe került.

földrengés Galéria

A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra

Fotó: Pixabay.com

Nem romboló erejűek, de folyamatosak a földrengések Vrancea térségében

„Bár két különböző elmélet magyarázza a jelenlegi helyzetet, abban megegyeznek a vélemények, hogy a gyakori földrengések oka Vrancea övezetében e nagy mélységben lévő, lassan süllyedő kőzetlemezdarabban zajló folyamatok” – hívta fel a figyelmet a vulkanológus. Rámutatott, a földrengések 60-160 kilométer mélyről érkeznek, azaz itt történnek olyan kőzettest-elmozdulások, amelyek földrengéshullámokat hoznak létre.

A földrengések nagysága jelenleg 2–4 magnitúdó között van, ami nem annyira erős, de mivel nagy mélységből jönnek, ezért kiterjedt területen érezhetőek.

„Ez az állapot folyamatosan fennáll, azaz mondhatni szinte hetente vannak földrengések, és időszakonként történik egy-egy, a megszokottnál jóval erősebb rengés, amelyet az emberek is megéreznek. Vrancea térsége nem egy olyan klasszikus földrengéses terület, ahol történik egy nagy földrengés, és aztán számtalan utórengés, majd hosszú ideig semmi, itt folyamatosak a földrengések” – magyarázta Harangi Szabolcs.

korábban írtuk

Háromszor is rengett a föld a Székelyföld közelében
Háromszor is rengett a föld a Székelyföld közelében

Három enyhe földrengés következett be a keddre virradó éjszaka Vrancea szeizmikus térségben, Vrancea és Buzău megyében; erősségük 2,8 és 3,2 közötti volt a Richter-skálán – tájékoztatott a földfizikai intézet.

Felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-kanyar térsége különbözik Európa más, földrengés veszélyeztetett területeitől,

például Olasz-, Török- vagy Görögországtól, ugyanis ez utóbbi területeken a földrengések jellemzően kisebb mélységben (kisebb mint 30 km mélységben) pattannak ki, ami azt jelenti, hogy a földmozgás epicentrumában nagy, akár erősen romboló lehet a hatása.

„Vrancea térség különbözik ezektől, itt a nagy mélységben történt kőzetelmozdulás azt jelenti, hogy bár történhet 5-ös magnitúdójú földrengés, annak hatása kisebb lesz az epicentrumban, viszont jóval nagyobb területen okozhat felszíni mozgást, ami érezhető az ember számára” – mondta az egyetemi oktató.

földrengés Galéria

Februárban több ízben is rengett a föld a Kárpát-kanyarban, a földmozgás a Székelyföldön is érezhető volt

Előrejelezni nem lehet, de fel kell készülni a földrengésekre

Arra a kérdésünkre, hogy mit jeleznek a jelenlegi földmozgások, illetve számíthatunk-e arra, hogy a közeljövőben például az 1977-es bukarestihez hasonló nagyságú rengés rázza meg Erdélyt, Harangi Szabolcs elmondta, az elmúlt évszázad földrengésadatainak elemzése azt mutatja, hogy a Vrancea térségben időszakonként jelentős nagyságú (7–8-as magnitúdójú) földrengés is kipattanhat. Mint magyarázta, a földrengésmagnitúdó-fokozatok között harmincszoros energia-felszabadulásbeli különbség van, azaz két fokozat között ezerszeres a különbség. „Ez különösen jelentős, ahogy megyünk feljebb a magnitúdóskálán, azaz egy 5-ös és 7-es magnitúdó között drámai különbség van, az utóbbi esetben komoly károk lehetnek.

Idézet
A Vrancea térségben évente kipattan egy-két 5-ös magnitúdójú földrengés is, azonban a nagyobb földmozgások ritkábbak”

– mondta az egyetemi oktató. Mint fogalmazott, ha viszont egy 7-es magnitúdó körüli földrengés pattan ki, akkor a fentiekben írtaknak megfelelően nagy területen okoz erősen érezhető hatást, veszélyhelyzetet és potenciálisan rombolást. Hozzátette, ilyen nagy földrengés évszázadonként átlagosan 2–5 történik, azaz 20–50 évente. „Ha a földrengés-gyakoriságot nézzük, akkor azt látjuk, hogy vannak intenzívebb (amikor 7-esnél erősebb földrengések pattannak ki) és kevésbé intenzív időszakok.

Jelen állás szerint 1986 óta az utóbbiban vagyunk már közel 40 éve, ami eléggé hosszú időt jelent. A 20. században négy alkalommal volt 7-es magnitúdónál erősebb földrengés (1908, 1940, 1977, 1986), ezek mindegyike nem kevés halálos áldozattal és rombolással járt.

Egy ilyen földrengés jövőbeli bekövetkezésére tehát mindenképpen számítani kell, azonban nem lehet megmondani azt, hogy mikor fog történni” – részletezte Harangi Szabolcs.

földrengés Galéria

Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint noha a székelyföldi Csomád alatt lehet még magma, nem áll fenn a veszély, hogy kitör a vulkán

Fotó: Lukács Réka

Tudományos kutatásokon alapuló felkészülés

A magyarországi vulkanológus felhívta a figyelmet arra, hogy a földrengések nem előrejelezhetőek.

Idézet
Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor és mekkora földrengés fog történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszolgáltatottak, tehetetlenek vagyunk” – mondta Harangi Szabolcs.

Kifejtette, a geológusok és geofizikusok tudományos kutatásai adhatnak támpontokat, feltárják ugyanis, mely területen van földrengésveszély és veszélyeztetettség, hol mekkora a kockázat, milyen földrengések várhatók, ezeknek mekkora a bekövetkezési valószínűsége. „A felkészülésben támaszkodhatunk a tudományos eredményekre és következtetésekre, ez a világ sok helyén hatékonyan működik.

Idézet
Ha a tudományos közösség, döntéshozók és a lakosság közötti kapcsolat jól működik, akkor mérsékelhetőek a károk.

Hozzá kell tennem azt is, hogy jelen világunkban sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ilyen-olyan okokra hivatkozva előre tudnak jelezni földrengést. A tudomány jelen állása szerint ez nem működik, fontos, hogy a lakosság a szakemberekre hallgasson. Most már vannak olyan applikációk is, amelyek rögtön jeleznek közeli földrengéseket, érdemes ezt is használni” – tanácsolta a geológus.

Várható-e vulkánkitörés Erdélyben, szökőár a tengeren?

Noha az ideje nem ismert, Vrancea térségében számíthatunk egy intenzívebb időszakra a jövőben, ezért nem árt felkészülni az esetleges földrengésekre. Harangi Szabolcs elmondta,

ezekhez a rengésekhez azonban nem fog kapcsolódni sem vulkánkitörés, sem szökőár, mert a földtani helyzet nem adott, utoljára 30 ezer éve volt vulkánkitörés a térségben, a székelyföldi Csomádon.

„Habár a tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a vulkán alatt lehet még magma (ilyen a Föld számos hosszan szunnyadó vulkánja alatt fennáll), ez nem jelent közvetlen veszélyt, jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy kitör a vulkán. Ha a magmatározóban olyan események történnének, ami vulkánkitörést okozhat vagy magma nyomulna a felszín felé, akkor annak lennének érezhető jelei. Bár nincsenek érzékeny monitorozó műszerek a Csomádon, egy ilyen magmás folyamatot vélhetően a jelenlegi műszerek is kimutatnának” – magyarázta a vulkanológus. Hozzátette, a Fekete-tengeren 1901-ben volt szökőár, de nem a Vrancea-térség földrengése, hanem a bolgár Balcsik 7.2 magnitúdójú földmozgása miatt.

korábban írtuk

Földrengést mértek nem túl messze Szentgyörgytől és Brassótól
Földrengést mértek nem túl messze Szentgyörgytől és Brassótól

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 23., vasárnap

Mekkora csúsztatás: megint borul a brassópojánai nyári bobpálya terve

Bár tavaly őszre ígérték az átadást, még neki sem fogtak a brassópojánai nyári bobpálya megépítésének. Sőt újra kell tervezni a téli-nyári szánkó projektjét, ugyanis számos probléma felmerült.

Mekkora csúsztatás: megint borul a brassópojánai nyári bobpálya terve
2025. március 23., vasárnap

Németh Zsolt: a tavalyi hatszázezer erdélyi magyar szavazatban az EMSZ munkája is benne van

Székelykeresztúron tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A párt élére két évre megválasztott Zakariás Zoltán beszédében úgy fogalmazott: ,,Szerepünk adott. Szükség van ránk, s csak rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk".

Németh Zsolt: a tavalyi hatszázezer erdélyi magyar szavazatban az EMSZ munkája is benne van
2025. március 23., vasárnap

Ittas vezetés: Maros és Fehér megyei karambolozó sofőröket vettek őrizetbe a rendőrök

Marosvásárhelyen és a Fehér megyei Bisztrán kishaszonjárművet ittas állapotban vezető sofőrt vettek őrizetbe a rendőrök. Mindkét gépkocsivezető jelentős anyagi kárt okozott a karambolozással.

Ittas vezetés: Maros és Fehér megyei karambolozó sofőröket vettek őrizetbe a rendőrök
2025. március 23., vasárnap

A vagonok tetején készülő végzetes szelfikre figyelmeztet a rendőrség

A vagonok tetején készült szelfi nem kap lájkokat, hanem elveszi az életed! – ezzel a szlogennel indít kampányt fiatalok körében a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság.

A vagonok tetején készülő végzetes szelfikre figyelmeztet a rendőrség
2025. március 22., szombat

A szokásosnál melegebb időjárás várható, az esernyőket is elő kell venni

Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) jelentése szerint az ilyenkor szokásosnál melegebb időjárás várható, de esőzésekre is kell számítani az elkövetkező időszakban.

A szokásosnál melegebb időjárás várható, az esernyőket is elő kell venni
2025. március 22., szombat

Illegális fegyvereket tartó orvhalászt vettek őrizetbe Marosludason

Illegálisan tartott, nem halálos fegyvereket és orvhalászatra szolgáló felszerelést foglaltak le a rendőrök egy marosludasi férfi lakásán, 24 órára őrizetbe vették.

Illegális fegyvereket tartó orvhalászt vettek őrizetbe Marosludason
2025. március 22., szombat

Bozóttűz miatt állt meg egy utasszállító vonat az egyik erdélyi vasútvonalon

Le kellett állnia egy utasszállító vonatnak Székelykocsárd közelében a bozóttűz miatt - közölte szombaton a Fehér megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Bozóttűz miatt állt meg egy utasszállító vonat az egyik erdélyi vasútvonalon
2025. március 22., szombat

Újraválasztották Zakariás Zoltánt az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének 

Székelykeresztúron tartotta március 22-én, szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A tisztújító küldöttgyűlés újraválasztotta Zakariás Zoltánt a párt elnökévé.

Újraválasztották Zakariás Zoltánt az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének 
2025. március 22., szombat

Rendőrségi fogdába került a pofozkodó gyulafehérvári férfi

A gyulafehérvári fogdába került egy 37 éves férfi, aki szóváltásba keveredve pofonokkal akarta megerősíteni álláspontját, két áldozata feljelentést tett.

Rendőrségi fogdába került a pofozkodó gyulafehérvári férfi
2025. március 22., szombat

Egyre több a kiskorú drogos Romániában, egy bebörtönzött díler mondta el tapasztalatait

Egy Temes megyei volt drogdíler, aki 3 év és 4 hónapos börtönbüntetését tölti, arról beszélt, hogy a kábítószer rabja volt öt évig és gyerekek, kiskorúak vásároltak tőle drogot.

Egyre több a kiskorú drogos Romániában, egy bebörtönzött díler mondta el tapasztalatait