Református, evangélikus-lutheránus és unitárius lelkészeket képez a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Fotó: Rácz Dávid
Középiskolás diákok számára szervez nyílt napokat a Protestáns Teológiai Intézet márciusban. Az esemény apropóján Kató Szabolcs Ferenc dékánhelyettes, a kolozsvári felsőoktatási intézmény oktatója a lelkészi hivatáshoz szükséges belső motivációról, a lelkipásztori pálya „elnőiesedéséről” is beszélt a Krónikának. Rámutatott, a mesterséges intelligencia és az egyház társadalmi térvesztésének korában a lelkészképzésnek időről időre meg kell újulnia.
2025. március 03., 08:002025. március 03., 08:00
Újra nyílt napokat szervez a Romániai Református Egyház, a Magyar Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közös lelkészképző intézete, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (KPTI). Kató Szabolcs Ferenc egyetemi oktató, az immár harmadik alkalommal tartandó nyílt napok egyik szervezője a Krónikának elmondta, a március 7-i eseményre erdélyi és partiumi középiskolás diákokat várnak, akik érdeklődnek a lelkészi hivatás, a hittudomány és az egyházi élet iránt. „Elsődleges célunk megszólítani a jövendőbeli hallgatóinkat,
Ha nem is lesznek feltétlenül lelkészek, de a látogatás után jobban megértik, mi is történik a gyülekezetekben, és mit is kell tudnia egy lelkésznek, hogyan készül fel, mielőtt bármilyen formában megszólítja az embereket” – fejtette ki a teológiai oktató.
A népszámlálási adatok azt mutatják, társadalmi szinten egyre inkább teret veszít a vallás, az istenhit, ami kihívások elé állítja a lelkészképzést is. 1992 és 2021 között például a romániai reformátusok száma 802 ezerről 575 ezerre csökkent. Kató Szabolcs Ferenc elmondta, a korábbi évtizedekhez viszonyítva
másrészt pedig világszinten esett az elméleti és bölcsészkarok népszerűsége a pályát választó fiatalok körében. „A teológiai képzés szempontjából ez azt is jelenti, hogy megszűnt a túljelentkezés. Míg évekkel ezelőtt komoly versenyre kellett számítania annak, aki be akart kerülni, ma ez már kevésbé jellemző. A pótérettségi után is évek óta tartunk felvételit, hogy az ott sikeresen vizsgázók is esélyt kapjanak. Mindezzel együtt jelenleg a hallgatói létszám még stabilnak mondható, minden szeptemberben körülbelül 20 fiatal kezdi meg tanulmányait a teológián” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, területi szempontból a teológiai képzés iránt érdeklődők száma arányos a régióban található egyházak és gyülekezetek nagyságával: szórványvidékről kevesebb diák érdeklődik a lelkészi hivatás iránt, hallgatóik zöme a Partium és a Székelyföld tömbmagyar településeiről érkezik.
Az egyház társadalmi térvesztése ellenére stabil a teológiára jelentkezők száma
Fotó: Rácz Dávid
A jelentkezők számát tekintve további változás a két-három évtizeddel korábbi helyzethez képest, hogy ma már egyre több nő választja a lelkészi pályát, a protestáns gyülekezetekben a hivatás „elnőiesedése” figyelhető meg.
Általánosan elmondható sajnos, hogy a nők számának növekedése egy adott szakterületen általában egybeesik az adott szakma társadalmi megbecsültségének visszaesésével” – fogalmazott az egyetemi oktató. Mint kifejtette, a felvetett probléma nem önmagában, hanem olyan társadalmi változások függvényében értelmezhető, ami alól az egyház sem tudja kivonni magát. „Ez megmutatkozik a teológiára jelentkezők számában is: míg ezelőtt 20-30 évvel egy évfolyamon a református karon egyházkerületenként egy-egy nő tanulhatott, addig az idei tanévben intézetünkben a nők aránya 33 százalék” – magyarázta a dékánhelyettes.
Erdélyben is több egyetem esetében észlelhető a tendencia, miszerint az úgynevezett „divatszakokra” tömegével jelentkeznek a hallgatók, míg más szakok teljesen elnéptelenednek. Kató Szabolcs Ferenc szerint
hanem megfoghatatlan belső késztetésre, amit elhívásnak neveznek. „Ez sokszor a feje tetejére állítja az emberi logikát, és ahogy a Szentírásban is látjuk, sok esetben a próféták, bírák, királyok is mind ki akartak bújni a feladat alól, mert az mindig konfliktusokkal, elutasítással, kiközösítéssel párosult. De egyfajta belső nyugtalanság, a társadalommal szembeni megmagyarázhatatlan felelősségvállalás − amit az egyik próféta »csontjába rekesztett tűznek« nevez (Jer 20,9) − arra késztetett újra és újra embereket, hogy Isten szolgálatába álljanak” – fejtette ki az oktató. Úgy fogalmazott, ezt teszi a lelkész is: Isten szócsöve a gyülekezet felé, de a társadalomban a némák hangja, a bénák keze, minden körülmények között a minőségileg magasabb rendű Jó képviselője, aki egy tisztább, nemesebb, szellemibb életforma kialakításán fáradozik.
A teológia Bocskai téri épületében idén is nyílt napokra várják a középiskolás diákokat
Fotó: Ördög Sándor
Arra is rámutatott: noha a Szentírás és egyetemes értékek képezik az alapját, a lelkészképzésnek időről időre meg kell újulnia, hiszen a most képzésre jelentkező diákok, a Z generáció tagjai másként tanulnak, sajátítanak el ismereteket, mint egy nemzedékkel korábban. „Az oktatás célja ma már nem lehet csak az információátadás, hisz
azt kell megtanítani, miként tud a hallgató a könnyen hozzáférhető anyagok közt disztingválni, hiteles és tudománytalan állítások között különbséget tenni, különféle véleményeket a helyükön kezelni” – állapította meg a dékánhelyettes. Hozzátette, az oktatóknak számolniuk kell azzal, hogy a diákok más értékrendszer mentén szemlélik a világot és tanulják az adott diszciplínát.
például nem kitiltja a mesterséges intelligenciát az óráiról, hanem maga mutatja meg, hogy az oktatott tárgy esetében mire érdemes használni.
„A tapasztalat az, hogy bár más-másfajta felkészültséggel érkeznek a fiatalok hozzánk, ugyanolyan intelligensek, nyitottak a világra és kíváncsiak, mint amilyen az ember mindig is volt évezredek óta, egyáltalán nem butábbak az előző generációknál.
– fogalmazta meg Kató Szabolcs Ferenc. Arra is kitért, sokan a generációs különbségek miatt valamiféle társadalmi apokalipszist vizionálnak, viszont az egyház másfajta apokalipszisben hisz. „Addig pedig megpróbálunk megtenni mindent, hogy az emberekhez eljusson Isten szava, akár nyomtatott formában, akár bármilyen más formában” – magyarázta lapunknak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánhelyettese.
Legyél te is teológus egy napra!
A március 7-ei nyílt napon az érdeklődők betekintést nyerhetnek a lelkészképzés felépítésébe, tanórákon és csoportos beszélgetéseken vehetnek részt, találkozhatnak az intézményben oktató tanárokkal, ott tanuló teológushallgatókkal, és megismerkedhetnek a teológián zajló diákélettel is. A képzés kapcsán Kató Szabolcs Ferenc elmondta, a kolozsvári teológián mai formájában 77 éve működik a lelkészképzés, ugyanis 1948-ban a román kommunista állam vallásügyi államtitkársága összevonta az addig független romániai magyar református, unitárius és evangélikus, illetve szász evangélikus lelkészképzést egy közös intézetbe. A szászok 2006 után különváltak, de a három másik magyar felekezet továbbra is közösen tartja fenn és működteti a jelenlegi intézményt. A képzés a bolognai rendszer értelmében kétlépcsős, alap- és mesterképzésből áll, és 6 évig tart, önálló lelkészi munkára a mesteri elvégzése jogosítja fel a hallgatókat. Az első négy év elméleti képzés, de gyakorlati tárgyakat is oktatnak, a hallgatók már másodévtől legációs szolgálatot és gyülekezeti gyakorlatot is végeznek. A mesteri képzés része hatodéven a gyakornokprogram, ami keretében a leendő lelkipásztorok mentorok vezetésével tanulják az egyházi munkát. A teológiai intézet oktatója kitért arra is, hogy a tantervben van egy közös alapcsomag – a klasszikus nyelvek, egyetemes egyháztörténet, filozófia, vallásszociológia stb. –, amelyre ráépülnek a felekezetspecifikus tárgyak, mint a hitvallási tárgyak, gyakorlati teológia, ezeket felekezetek szerint oktatják a hallgatóknak. További részletek a nyílt napról itt olvashatóak.
Bár 75 éve állami parancsra hozták létre a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet, a református, unitárius és evangélikus lelkészek képzését végző intézmény „kényszerházassága” sikertörténetnek bizonyult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 48 éves Temes megyei nő előzetes letartóztatásba került, miután Ausztriában beszerzett halálos lőfegyvereket csempészett be Romániába, majd megpróbálta eladni őket. Cinkosa is volt a lőfegyver-bizniszben, akit hatósági felügyelet alá helyeztek.
Egy zalatnai férfi megfenyegette egy gyulafehérvári játékterem alkalmazottját, majd kirabolta, és távozott a bevétellel – közölte a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság.
Új kulturális látványossággal gazdagodott Szilágyballa: megnyitotta kapuit a Szőlőművelési és Borászati Múzeum.
Sikerült visszaszállítani Magyarországra a Fejedelmek aranya vándorkiállítás egy időre Marosvásárhelyen rekedt anyagát, azonban mindaddig, amíg nem módosítják a törvényeket, aligha lehet hasonló értékű kiállítási anyagot hozni Romániába.
Március elsejétől újabb élménnyel örvendeztetik meg a síelés szerelmeseit a brassópojánai síközpontban: éjszaka is használni lehet a sípályákat.
Hatszáz munkást és háromszáz munkagépet mozgósított a román és bosnyák építők vegyes vállalata a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, ahol immár a hírhedt „medvealagutakon” is dolgoznak.
Răzvan Pascu személyében román turisztikai marketingszakember lett Hargita megye első turisztikai nagykövete. A szakértő egyik fő céljaként a székelyföldi megyével kapcsolatos előítéletek felszámolását jelölte meg.
Összesen 24 új elektromos mikrobusszal bővült az Arad megyei iskolabuszhálózat. A járműveket a megyei önkormányzat szerezte be. A jelentős arányban magyar lakosú Németpereg község is új környezetbarát autóhoz jutott.
Két partiumi megyében is újra fertőz az afrikai sertéspestis. A Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság állatorvosai nagyarányú ellenőrzésbe kezdtek a megye településein.
Három sofőr is a Maros megyei rendőr-főkapitányság fogdájába került 24 órára az elmúlt napokban. A közúti rendőrség taktikát váltott a felelőtlen sofőrök miatt, akik ittas állapotban, vagy jogosítvány nélkül vezetnek személygépkocsit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!