Újfajta kihívást jelent a lelkészképzés a mesterséges intelligencia korában

Ha nem is lesznek feltétlenül lelkészek, de a látogatás után jobban megértik, mi is történik a gyülekezetekben, és mit is kell tudnia egy lelkésznek, hogyan készül fel, mielőtt bármilyen formában megszólítja az embereket” – fejtette ki a teológiai oktató.

Stabil a jelentkezők száma az egyház térvesztése ellenére

A népszámlálási adatok azt mutatják, társadalmi szinten egyre inkább teret veszít a vallás, az istenhit, ami kihívások elé állítja a lelkészképzést is. 1992 és 2021 között például a romániai reformátusok száma 802 ezerről 575 ezerre csökkent. Kató Szabolcs Ferenc elmondta, a korábbi évtizedekhez viszonyítva

másrészt pedig világszinten esett az elméleti és bölcsészkarok népszerűsége a pályát választó fiatalok körében. „A teológiai képzés szempontjából ez azt is jelenti, hogy megszűnt a túljelentkezés. Míg évekkel ezelőtt komoly versenyre kellett számítania annak, aki be akart kerülni, ma ez már kevésbé jellemző. A pótérettségi után is évek óta tartunk felvételit, hogy az ott sikeresen vizsgázók is esélyt kapjanak. Mindezzel együtt jelenleg a hallgatói létszám még stabilnak mondható, minden szeptemberben körülbelül 20 fiatal kezdi meg tanulmányait a teológián” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, területi szempontból a teológiai képzés iránt érdeklődők száma arányos a régióban található egyházak és gyülekezetek nagyságával: szórványvidékről kevesebb diák érdeklődik a lelkészi hivatás iránt, hallgatóik zöme a Partium és a Székelyföld tömbmagyar településeiről érkezik.

Általánosan elmondható sajnos, hogy a nők számának növekedése egy adott szakterületen általában egybeesik az adott szakma társadalmi megbecsültségének visszaesésével” – fogalmazott az egyetemi oktató. Mint kifejtette, a felvetett probléma nem önmagában, hanem olyan társadalmi változások függvényében értelmezhető, ami alól az egyház sem tudja kivonni magát. „Ez megmutatkozik a teológiára jelentkezők számában is: míg ezelőtt 20-30 évvel egy évfolyamon a református karon egyházkerületenként egy-egy nő tanulhatott, addig az idei tanévben intézetünkben a nők aránya 33 százalék” – magyarázta a dékánhelyettes.

Belső késztetésre van szükség a lelkészi hivatáshoz

Erdélyben is több egyetem esetében észlelhető a tendencia, miszerint az úgynevezett „divatszakokra” tömegével jelentkeznek a hallgatók, míg más szakok teljesen elnéptelenednek. Kató Szabolcs Ferenc szerint

hanem megfoghatatlan belső késztetésre, amit elhívásnak neveznek. „Ez sokszor a feje tetejére állítja az emberi logikát, és ahogy a Szentírásban is látjuk, sok esetben a próféták, bírák, királyok is mind ki akartak bújni a feladat alól, mert az mindig konfliktusokkal, elutasítással, kiközösítéssel párosult. De egyfajta belső nyugtalanság, a társadalommal szembeni megmagyarázhatatlan felelősségvállalás − amit az egyik próféta »csontjába rekesztett tűznek« nevez (Jer 20,9) − arra késztetett újra és újra embereket, hogy Isten szolgálatába álljanak” – fejtette ki az oktató. Úgy fogalmazott, ezt teszi a lelkész is: Isten szócsöve a gyülekezet felé, de a társadalomban a némák hangja, a bénák keze, minden körülmények között a minőségileg magasabb rendű Jó képviselője, aki egy tisztább, nemesebb, szellemibb életforma kialakításán fáradozik.

azt kell megtanítani, miként tud a hallgató a könnyen hozzáférhető anyagok közt disztingválni, hiteles és tudománytalan állítások között különbséget tenni, különféle véleményeket a helyükön kezelni” – állapította meg a dékánhelyettes. Hozzátette, az oktatóknak számolniuk kell azzal, hogy a diákok más értékrendszer mentén szemlélik a világot és tanulják az adott diszciplínát.

például nem kitiltja a mesterséges intelligenciát az óráiról, hanem maga mutatja meg, hogy az oktatott tárgy esetében mire érdemes használni.

„A tapasztalat az, hogy bár más-másfajta felkészültséggel érkeznek a fiatalok hozzánk, ugyanolyan intelligensek, nyitottak a világra és kíváncsiak, mint amilyen az ember mindig is volt évezredek óta, egyáltalán nem butábbak az előző generációknál.

– fogalmazta meg Kató Szabolcs Ferenc. Arra is kitért, sokan a generációs különbségek miatt valamiféle társadalmi apokalipszist vizionálnak, viszont az egyház másfajta apokalipszisben hisz. „Addig pedig megpróbálunk megtenni mindent, hogy az emberekhez eljusson Isten szava, akár nyomtatott formában, akár bármilyen más formában” – magyarázta lapunknak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánhelyettese.