A városháza veszi át a nagyváradi Teleki (ma Városháza) utcai ortodox zsinagóga kezelését, miután a nagyváradi zsidó hitközség szerződést bontott a Körösvidéki Múzeummal, és a helyi önkormányzathoz fordult segítségért.
2016. augusztus 02., 19:252016. augusztus 02., 19:25
A váradi közgyűlés legutóbbi ülésén el is fogadta a vonatkozó határozatot, majd bejelentették, hogy a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő forrásokra pályáznak a zsinagóga felújítására, és ott létrehozzák a nagyváradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát.
Mint ismeretes, a hitközség a Körösvidéki Múzeummal partnerségben a világ épített örökségének megmentésére irányuló amerikai egyesült államokbeli program keretében pályázott, és nyert el 2012-ben 129 ezer eurót a rendkívül romos állapotban lévő ingatlan felújítására, hogy ott múzeumot alakíthassanak ki. El is végezték a megerősítési és felújítási munkálatok egy részét, a pénz azonban nem volt elég mindenre.
Most a városháza azt tervezi, hogy befejezi a munkálatokat, majd integrálja a leendő múzeumot Nagyvárad idegenforgalmi körforgásába. Ennek megvalósítására egyébként harminc évre kötnek szerződést a zsidó hitközséggel. Amint az ingatlan a város saját kezelésébe kerül, kezdeményezik annak műemlékké nyilvánítását is.
A Körösvidéki Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac és a nagyváradi zsidó hitközség vezetője, Koppelmann Félix egyébként még 2010 márciusában írta alá az együttműködési szerződést a zsidó múzeum kialakításáról. Az ötlet viszont még ennél is jóval régebben, már 1996-ban szóba került, igaz, akkor még a Körös-parti neológ zsinagógát szánták múzeumnak. A Cion-templomként is emlegetett zsinagóga viszont ma már kulturális központ, amely otthont adhat kiállításoknak, konferenciáknak, könyvbemutatóknak és koncerteknek egyaránt. Az épület felújítására a határon átívelő uniós program keretében pályáztak, és nyertek támogatást.
Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagógát 1930-ban kezdték el építeni Löbl Ferenc tervei alapján, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.
Tervek műemlékekkel
A nagyváradi önkormányzat legutóbbi ülésén saját kezelésébe vette át az egykori nagyváradi vámhivatal épületét. Az ingatlan eredetileg a nagyváradi László király szabadkőműves-páholy székhelye volt, a város éppen ezért a szabadkőművességet bemutató múzeumot akar itt létrehozni.
Az Erdon.ro portál beszámolója szerint a város ugyancsak fel fogja újíttatni az egykori lovardát, ennek érdekében fogadták el azt a határozattervezetet, amelynek alapján a város magántulajdonaként telekkönyveztetik a lovardát és a telket, melyen áll. Ez az ingatlan egy nagyobb épületkomplexum része csakúgy, mint a ma már rendkívül leromlott állapotban lévő egykori huszárlaktanya, amely szintén műemlék épület.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a huszárlaktanyával mit lehet tenni, Ilie Bolojan elmondta, hogy az az ingatlan nem a város tulajdona, így az önkormányzat nem tehet egyebet, mint hogy többletadóval sújtja a tulajdonost, aki nem tartja megfelelően karban az épületet és a telket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!