2010. december 13., 08:372010. december 13., 08:37
A több mint 140 ezer euró összértékű projekt elsőrendű célja az egyetemek közötti együttműködés javítása és az alapfokú, illetve állandó oktatásban szerzett tapasztalatok összevetése volt.
Az Együttműködés az esélyegyenlőségért az oktatásban a határ menti multietnikus közösségekben címmel Hajdúböszörményben tartott konferencián kiderült, az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz benyújtott pályázat lehetőséget biztosított, hogy a romániai és magyarországi főiskolai hallgatókból és egyetemi oktatókból álló munkacsoportok 5-5 határ menti településen végezhessenek terepmunkát. A magyarországiak a Szatmár megyei Mezőfény, Csanálos, Börvely és Hirip, illetve a Bihar megyei Palota falvakban dolgozhattak.
A romániai kutatók a Hajdú-Bihar megyei Nagykereki, Körösszakál, Bojt, Körösszegapáti és a Békés megyében található Körösnagyharsány községekben jártak. A pályázat eredményeiről öt tanulmánykötetben számoltak be, ugyanakkor több oktató- és dokumentumfilm is készült, amelyek mindegyikéből juttatnak a pályázatban résztvevő településekre, és a közeli oktatási központokba. „Öt filmet készítettünk, mely egyrészt a településekről forgatott antropológiai dokumentumfilmet tartalmazza, illetve a helyi óvodákban folytatott pedagógiai foglalkozásokról számol be” – mutatta be a munkákat Biczó Gábor antropológus, a filmek társszerzője.
Bálint Péter egyetemi tanár, a pályázat magyarországi projektasszisztense kifejtette, a pályázat jóvoltából komoly eredmények születtek, amelyek nem csak a pályakezdő pedagógusoknak lesznek nagyon hasznos segédanyagok, hanem a már gyakorló oktatóknak is képesek újdonsággal szolgálni. Az elvégzett munka egyik fontos kérdése volt, hogyan élnek még a nemzeti (román, magyar, cigány, sváb) hagyományok a vizsgált települések közösségeiben, illetve ezek hogyan jelennek meg az óvodai foglalkozásokban. „Kiváló tapasztalat volt ez a pályázat a hallgatóim számára, ugyanis olyan rendszerbe kerültek, ami teljesen eltérő a nálunk megszokottól” – fogalmazott Bujdosóné Papp Andrea, a pályázat egyik belső szakértője.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.