A szokásjog szerint a magyar tagozat két rektorhelyettesi helyet kap a felsőoktatási intézmény vezetésében, egyikük a magyar tagozatért felelős, a másik adminisztratív feladatokat lát el.

A közlemény szerint az összesen 402 szavazásra jogosult személyből – oktatók, kutatók és diákképviselők – 312-en éltek szavazati jogukkal. Markó Bálint 181 szavazatot kapott, így az elkövetkező öt évben ő tölti be a BBTE magyar tagozatának vezetői tisztségét – írták.

„A nagyarányú – 78 százalékos – részvétel azt mutatja, hogy a magyar tagozatot foglalkoztatja saját sorsa, jövője, és továbbra is meghatározó módon kíván hozzájárulni a BBTE fejlődéséhez” – áll a közleményben.

A kolozsvári egyetemen szerdán szavaztak az új szenátusi tagokról is, a szenátus alakulóülését január 25-én tartják, a szenátus elnökét február elsején választják meg.

Az általános választás a rektor megválasztásával zárul február 8-án, a tisztségre Daniel David pszichológus, jelenlegi rektor az egyetlen jelölt. Az egyetemen kialakult szokásjog szerint a megválasztott rektor a magyar tagozat választottjait nevezi ki a magyar tagozatot megillető rektorhelyettesi tisztségekbe.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Románia legrégebbi, legnagyobb és legjobbnak minősített felsőoktatási intézménye. Az egyetemen összesen mintegy 46 ezer diák tanul, közülük több mint 6500 magyar tagozaton.

A BBTE a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben akadémiai rangra emelt jezsuita iskolát és az 1881-ben létesített Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet is elődjének tekinti. Mai neve és szerkezete a magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem és a román tannyelvű Babeș Tudományegyetem 1959-es egyesítésével alakult ki.

A román, magyar és német tagozattal rendelkező kolozsvári egyetemen sikerült életbe léptetni a 2011-ben elfogadott román oktatási törvény előírásait, amelyek viszonylagos önállóságot biztosítanak a magyar tagozatnak. A felsőoktatási intézmény vezetése az intézmény multikulturális jellegét is előszeretettel hangsúlyozza.