Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között

román–magyar

A román–magyar közelében fekszik Pécska

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Románia idei schengeni csatlakozásával új lendületet kapott az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a román–magyar határ mellett fekvő két város között, Battonya számára pedig egyenesen mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához, illetve az aradi agglomeráció gyorsabb és rövidebb megközelítése.

Pataky Lehel Zsolt

2025. január 22., 19:022025. január 22., 19:02

2025. január 22., 20:152025. január 22., 20:15

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben meghatározott határvonal kettészakított. Az évtizedek alatt a régi út nemcsak a köztudatból kopott ki, hanem valóságosan is eltűnt egy része: a román–magyar határ túloldalára „eső” két kilométert teljes egészében újból kellene építeni.

Idézet
A Battonyai út történelmi útvonal a két testvértelepülés között, a több évszázados kapcsolatunk szimbóluma. Ezért keresünk finanszírozási lehetőségeket a helyreállítására” – nyilatkozta a Krónikának Antal Péter pécskai polgármester.

A rehabilitáción már Románia 2007-es európai uniós csatlakozása óta gondolkodnak, de most, hogy idén januártól beléptünk az EU belső határőrizet nélküli, schengeni övezetébe, új lendületet – és értelmet – kapott a projekt. Pécskán egy részét már korszerűsítették, azt a szakaszát, ami a városban található: ez a 222. számú utca, de a korábbi nyomvonalat is szeretnék visszaállítani a határig.

román–magyar Galéria

Az út városi szakaszát már leaszfaltozták

Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

Az egésznek a hossza román oldalon körülbelül tíz kilométer. Antal Péter hozzátette, hogy Battonyán technikai okok miatt az eredeti nyomvonaltól eltérnek, de a találkozási pont a régi marad, tehát

ott építik ki az átjárót, ahol több mint száz évvel ezelőtt létezett.

Már dolgoznak a műszaki dokumentáció előkészítésén, meghatározták mindkét oldalon, hogy milyen munkálatokat kell majd elvégezni, és keresik a finanszírozási lehetőségeket. Határon átnyúló pályázaton szeretnék elnyerni az előreláthatólag szükséges ötmillió eurót, vissza nem térítendő támogatás formájában.

román–magyar Galéria

A Pécska–Battonya út tervezett nyomvonala

Fotó: pecskabattonya.eu

Román–magyar buszjáratot terveznek

Jelenleg mintegy húsz kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de csak – a közigazgatásilag Pécska városhoz tartozó – Tornyán lehet átkelni a szomszédos országba, az 1995-ben megnyitott határátkelőhelyen. Az új út majdnem felére csökkenti majd a távolságot, összesen mintegy 12 kilométer lesz.

Idézet
Nemcsak autóval és kerékpárral fognak közlekedni itt, hanem szeretnénk beindítani egy autóbuszjáratot is a két település között. Az utóbbi években nagyon sok román állampolgár költözött Battonyára, de nagy részük Pécskára vagy Aradra jár dolgozni, és biztos vagyok benne, hogy a vállalati buszjáratok, amelyek Pécskára hozzák a dolgozókat, ezt az utat fogják használni. S azok is, akik vásárolni járnak át Romániába, ugyanitt fognak közlekedni, mert üzemanyagot és időt spórolnak majd” – latolgatta Antal Péter.
román–magyar Galéria

Antal Péter pécskai polgármester

Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

Mákos Árpád battonyai polgármester a Békés vármegyei kisváros egyik fejlődési lehetőségét látja az új összeköttetés kialakításában, mert:

  • közelebb lennének számukra Románia nyugati ipari zónái, Arad és Temesvár térsége;
  • vannak tősgyökeres battonyaiak is, akik Aradra vagy a környékre járnak dolgozni.

„Szervezett buszok szállítják őket, mert Battonyán kevés a munkalehetőség, ezért Romániába vagy Magyarország más térségeibe viszik a munkaerőt” – magyarázta a Krónikának.

Az elöljáró szerint Románia schengeni csatlakozása nagy és pozitív változást jelent a kelet-magyarországi régió számára gazdasági és társadalmi téren egyaránt. „Szinte át lehet biciklizni Aradra munkát vállalni, tehát ugyanazok a folyamatok be fognak indulnak, mint Szeged vagy Debrecen vonzáskörzetében, hogy a nagyvárosba ingáznak az emberek. De nemcsak Battonyáról, hanem akár Mezőkovácsháza, Kunágota vagy Mezőhegyes térségéből is” – vélte.

Román–magyar ETT-t hoznak létre

A battonyai városvezető elmondta azt is, hogy a régió fellendítése érdekében tervezik egy tíz városból álló Európai Területi Társulás (ETT) megalakítását, amiben Magyarországról Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza és Battonya lenne benne, román oldalról pedig Pécska, Nagylak, Kürtös, Nagyszalonta és Kisjenő vállalna tagságot.

Idézet
Az a fő problémánk, hogy a kelet-magyarországi régió forrásokban és lehetőségekben nincs úgy elengedve, mint a nyugat-romániai régió. Akkor tudunk együttműködni a tehetősebb román oldallal, ha nekünk is megvannak a forrásaink, mert például Pécska sok esetben Mórahalommal vagy Záhonnyal kötött megállapodást, mert Battonyának nem volt önrészre pénze egy-egy pályázathoz. Azon vagyunk, hogy ezt meg tudjuk szerezni. Jó úton járunk szerintem, olyan rendeleteket hoztuk és olyan tetteket hajtottunk végre, aminek köszönhetően Battonya most már irányba áll” – mondta Mákos Árpád.

Földrajzi-geopolitikai elhelyezkedése eddig hátrányt jelentett Battonyának, de a schengeni térség bővítésével éppen ez válhat majd előnyére. „Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekszik és erősödik. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy 50-60 kilométerre feküdtek a nagyvárosok – nem Arad léptékűek, hanem Békéscsaba méretű, 40-60 ezres városok –, mert ugye az országhatár szélén vagyunk, most, hogy megszűnt a határ, Battonya szerintem központi szereplő lesz.

Ha egy húsz kilométeres sugarú kört írunk le, akkor Battonya egy 50 ezres térségnek a központjában található, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell.

Megszűnt a ránk erőszakolt 1922-es határ, visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok, amikor Battonyának ezer emberrel volt kevesebb a lakossága, mint Orosházának, tehát régióközpontnak számított. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád.

román–magyar Galéria

Mákos Árpád battonyai polgármester

Fotó: Facebook/Mákos Árpád

A „határtalanítás” demográfiai következményei

Nyolcszáz és ezer közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik Románia EU-csatlakozása óta Battonyán vettek ingatlant, és Mákos Árpád szerint a schengeni bővítés hírére ismét megnőtt az érdeklődés a házak iránt. Körülbelül egy évvel ezelőtt tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet, nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.

korábban írtuk

Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás
Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás

Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.

„Magyar állampolgársági esküt 34-36 személy tett, amióta én vagyok a polgármester, s mindegyikük ingatlanvásárlási szándékot jelzett” – mondta az elöljáró. A mezőkovácsházi járási rendőrkapitányság is érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán. „A román és a magyar oldalon is szondázzák a közvéleményt, és úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni” – fűzte hozzá.

Visszatérve a Pécska és Battonya közötti közvetlen út tervére, a városvezető kiemelte, hogy befektetési szempontból az autópályától számított tíz km-es távolság a befektetésre leginkább javasolt.

román–magyar Galéria

A Fő utca Battonyán, a városháza épületével

Fotó: Európai Közös Jövő Építő Európai Területi Együttműködés

Idézet
Pécska most is ott van, de Battonya szempontjából óriási megvalósítás lenne ez az új út, mert ugye nincs határ, és tíz kilométerre lenne tőlünk a romániai A1-es autópálya, ami Nagylaknál megy át Magyarországra, onnan az M5-ös sztráda és Nyugat-Európa felé” – mutatott előre.

Antal Péter pécskai polgármester szerint úgy tervezik, hogy a leendő utat a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából. Mákos Árpád örömmel fogadná ezt: „Jelenleg Arad 25-30 kilométerre van tőlünk, az autópálya 22-23-ra, de eddig volt határellenőrzés, ami mára megszűnt. Ha megépülne ez az út, és az autópályát el lehetne érni vele, illetve úgy sikerülne a pályázat, hogy a 7,5 tonnánál nagyon kamionok is használhassák, az szenzációs lenne Battonya számára az áruszállítás és a felvásárlás szempontjából” – mondta.

Battonyának mintegy 14 ezer hektár termőterülettel rendelkezik, sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, ezért Mákos Árpád szerint az új út teljes mértékben ki lenne használva.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak

Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak
2025. június 05., csütörtök

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját
2025. június 05., csütörtök

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek

A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek
2025. június 05., csütörtök

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat

A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat
2025. június 05., csütörtök

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek a csíksomlyói búcsú zarándokai

A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek  a csíksomlyói búcsú zarándokai
2025. június 05., csütörtök

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében

Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében
2025. június 05., csütörtök

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját

Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját
2025. június 05., csütörtök

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás

Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás
2025. június 05., csütörtök

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére

Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére