Megszűnt a sorban állás a határon, ez is hozzájárult ahhoz, hogy nőttek az ingatlanárak a határ túloldalán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az idei év folyamán az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak. A határok január elsejei megnyitása nyomán ugyanis „közelebb” kerültek ezek a helységek a közeli romániai városokhoz, ahol még mindig lényegesen nagyobb erőfeszítést jelent a lakásvásárlás a jóval magasabb ingatlanárak miatt. Olyan magyarországi település is akad, ahol úgy számolnak, két éven belül megduplázódhat a lakosok száma.
2025. január 15., 19:062025. január 15., 19:06
2025. január 15., 19:122025. január 15., 19:12
Január elseje óta túl kevés idő telt el ahhoz, hogy változás következzen be a román–magyar határ túloldalán található települések ingatlanpiacán, a befektetők azonban már a tavaly nyári–őszi időszakban beárazták Románia schengeni övezeti csatlakozását, aminek nyomán például Biharkeresztesen látványosan megugrottak az ingatlanárak – mutatott rá a Krónika megkeresésére Tókos-Fejes Béla helyi önkormányzati képviselő, aki az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat és költözött át Nagyváradról a határ túlsó oldalán fekvő kisvárosba. Mint részletezte,
és sok átköltözött magánszemély is megvette befektetési céllal a második, sőt harmadik házát.
A Nagyváradtól mindössze 17,3 kilométerre, vagyis nagyjából 20 percre fekvő Biharkeresztes további nagy előnye a környező településekhez képest, hogy jó az infrastruktúra, illetve naponta többször is van busz a kisváros és a bihari megyeszékhely között, ami mind-mind dob az ingatlanárakon – magyarázta Tókos-Fejes Béla. Rámutatott:
amely négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. Értékesítésre is zömében ilyeneket kínálnak.
Az eladásra kínált házak között találunk nagyon leromlott állapotúakat, amelyeken talán ablak sincs, és a nyár óta eltelt időszakban végigsöpört drágulási hullám nyomán ma már ezekért is elkérnek 20–25 millió forintot (48–60 000 euró), pedig sok esetben még egy ekkora összegre szükség van ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljen.
Tókos-Fejes Béla szerint akár 100 000 euróba is kóstálhat egy teljesen korszerű, hőszigetelt, napelemmel ellátott ház, ám ilyeneket nemigen kínálnak eladásra, ezeket többnyire lakhatás céljából alakították át tulajdonosaik.
Látványosan nőttek az ingatlanárak. Biharkeresztesen többnyire Kádár-kockákat lehet vásárolni
Fotó: Facebook/Biharkeresztes Hivatalos Oldala
Van továbbá vályogház is a piacon, amelyekért szintén 20 millió forintért lehet megvenni, ezalatt a szint alatt Biharkeresztesen nemigen lehet házat vásárolni, maximum a környező településeken érdemes szétnézni, ha valaki nem akar vagy nem tud ennyit költeni.
Amúgy vannak eladásra kínált házak, de korlátozott mennyiségben – tudtuk meg.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek az ingatlanárak még mindig jóval alacsonyabbak, mint a nagyváradi piacon, ahol az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál legfrissebb, a január eleji árakat tükröző elemzése szerint a négyzetméterár elérte az 1635 eurós átlagot – ez pedig azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres otthon átlagára 163 500 euró. Ez az ár amúgy 10 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év első hónapjához mérten.
Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.
A szintén a román–magyar határ mentén fekvő Battonyán 2006 második felében kezdődött az ingatlanok romániai lakosok általi felvásárlása, miután biztossá vált, hogy Románia 2007. január elsejétől tagja lesz az Európai Uniónak, és könnyebbé válik az átkelés a két ország között (emlékezhetünk, hogy addig útlevélhez és fejenként 500 euró útiköltség felmutatásához kötötték a román hatóságok a kiutazást az országból). Több kelet-magyarországi településen vettek ingatlanokat az aradiak és Arad környékiek, de az Aradtól 26 kilométerre lévő Békés vármegyei település mellett az szólt elsősorban, hogy Tornya és Battonya között 1995 óta állandó határátkelőhely működik, a kisváros termálvizes stranddal büszkélkedhet, viszonylag jók a közszolgáltatásai, a román anyanyelvű betelepülőkben pedig bizalmat keltett, hogy jelentős számú magyarországi román közösség él a Királyhegyesi-Száraz-ér mentén fekvő helységben.
Battonyai fő utca a városháza épületével
Fotó: Európai Közös Jövő Építő Európai Területi Együttműködés
aki az értékesített aradi panellakás árából kisebb vagyonnal a bankszámláján maradt. Voltak, akik életvitelszerűen Battonyára költöztek, de továbbra is Aradra (vagy a környékre) ingáztak dolgozni, míg mások hétvégi háznak szánták a battonyai ingatlant, és egy további kategóriát tettek ki azok, akik több házat is vásároltak befektetési céllal.
„Jelenleg 800–850 Romániából áttelepült család él Battonyán, a többségük most is Aradra jár dolgozni” – tudtuk meg Fifa István battonyai ingatlanközvetítőtől.
2010-ig a magyarországi bankok jelzáloghitelt is adtak a romániai állampolgároknak, így az is vehetett magának házat a határ mentén Magyarországon, aki nem rendelkezett készpénzben a teljes összeggel. A megnövekedett kereslet idővel az árak emelkedéséhez vezetett, a gazdasági világválság pedig a román–magyar határ menti ingatlanpiacon is éreztette hatását, de ettől függetlenül az utóbbi években is hallottunk olyanokról, akik valamelyik közeli Békés vármegyei településre helyezték át „főhadiszállásukat”.
nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.
Fifa István ingatlanügynök Fifa István ingatlanügynök ezt megerősítette. „Battonyán és Dombegyházán is nőtt az érdeklődés, de elsősorban Battonyán, mert az mégiscsak város, csatornázás és műút van, de főleg a strand vonzza a románokat. Most, hogy nyitva a határ, sokkal könnyebb az átjárás. Előzőleg két-három hívás volt naponta, de most már 15 érdeklődő is akad, sőt tegnap már egy szerződést is kötöttünk” – nyilatkozta érdeklődésünkre még szerdán.
Román iskola is van Battonyán, de főként magyar gyerekek járnak oda, még az áttelepülők közül is
Fotó: romaniskolabattonya.hu
Nem csak romániai magyarok vásárolnak ingatlant, a román nemzetiségűeket sem bátortalanítja el a magyar nyelvű ügyintézés és környezet. „Van hivatalos tolmács, de anyai ágon román származású vagyok én is, román iskolát végeztem, beszélem mindkét nyelvet. Különben Battonyán van román templom, román önkormányzat, Román Ház, román iskola és óvoda, a piacon és boltokban is beszélnek románul, mégis, azt hiszem, elsősorban a strand, a termálvíz a vonzerő” – mondta Fifa István.
Fifa István szerint 12 ezer eurótól kezdődően 110 ezer euróig terjednek az árak jelenleg, de általában véve 25 százalékkal nőttek „Schengen hírére”, és úgy becsülte, hogy az év végére akár 50 százalékos is lehet az emelkedés. „Még lehet olcsó ingatlant kapni: ami nálunk mondjuk 15 ezer euró, az öt kilométerrel arrébb, a határ romániai oldalán, Tornyán már 35 ezer euróba kerül.
Ez már nagyon komoly ház, olyan, amit Aradon 180-200 ezer euróért lehet megvásárolni” – érzékeltette a helyzetet riportalanyunk.
Egyébként nagy a különbség Battonya és a közeli Dombegyház árai között is. Utóbbi Fifa István szerint egy valamivel több mint 1500 lelkes település, ami mellett az szól, hogy „csend van és nyugalom”, továbbá a határellenőrzés megszűnése óta Arad közvetlen úton elérhető, és csak 17 kilométert kell megtenni, míg korábban, Battonya felé kerülve 40 km-t kellett autózni.
„Ezzel szemben Battonyán körülbelül hatezren laknak, de szerintem két éven belül megduplázódik a lakosok száma. Valamikor, az 1960-as évek közepén, 16–17 ezren éltek itt, és szerintem pár éven belül újra elérjük ezt a számot. Agilis polgármesterünk van Mákos Árpád személyében, aki már felvette a kapcsolatot a befektetések érdekében. Szupermarket kellene, a Korona szállót újraindítani, tervbe van véve a strand befedése, fel kell venni a kapcsolatot az Arad környéki gyárakkal a munkahelyek érdekében, és akkor szerintem újra virágzó településünk lenne” – mondta Fifa István.
Mákos Árpád polgármester kicsit árnyalta a képet: mint mondta, a mezőkovácsházi járás rendőrkapitányság érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán.
Az elöljáró szerint a határellenőrzés megszűnésével Magyarország és Románia között „visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok”, és Battonya az aradi agglomeráció egyik fejlődő kistérségének a központja lesz ismét. „Battonyának Arad felé kell tekintenie, nem pedig Magyarország felé, s ez egyszerűen matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – nyilatkozta Mákos Árpád.
Nőtt a munkanélküliségi arány Arad megyében, s a közeljövőben újabb elbocsátások várhatók. A külföldről hazatérő vendégmunkások is növelhetik ideiglenesen a munkanélküliek számát. A krónikus munkaerőhiány leküzdését a schengeni csatlakozástól remélik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!