A városban maradandót alkotó magyar történelmi személyiség szobrával gazdagodhat Zilah
Fotó: Zilah Polgármesteri Hivatala
1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában felavatták Szikszai Lajos 1848-as forradalmár és szabadságharcos mellszobrát. Az impériumváltásokat követően Dr. Berger János főorvos műve eltűnt máig ismeretlen körülmények között, ám a tervek szerint a város hamarosan ismét szoborral tiszteleg Szilágy vármegye egykori alispánja előtt. Zilah jelenlegi alpolgármesterét, Fazakas Miklóst faggattuk a szoborállítás ötletéről – amely egy román fiatalembertől származik –, a megvalósítási folyamat jelenlegi állásáról.
2021. március 23., 19:512021. március 23., 19:51
2021. április 13., 14:082021. április 13., 14:08
Magyar történelmi személyiségnek állítanának szobrot Zilahon. Az 1825. november 25-én Szilágysámsonban született Szikszai Lajos a Szilágyság és Zilah 19. századvégi politikai, gazdasági és kulturális életének egyik meghatározó alakja volt. Munkássága idején Zilah hatalmas fejlődésen ment keresztül mind a városrendezés, mind a kulturális élet szempontjából.
Kolozsváron és Nagyszebenben tanult jogot. 1848. május 28-án közlegényként bevonult a szegedi 3. honvéd zászlóaljba, majd csakhamar honvéd századosi rangig jutott. Részt vett több fontos csatában is, például a szenttamási, szolnoki és tápióbicskei csatákban, illetve jelen volt Buda ostrománál, a peredi harcokban és Ószőny visszavételénél is.
Később, 1861-ben közhivatalnoki pályára lépett, kezdetben a Diósadi járás alszolgabírójaként. Csak 1862-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet, ám egy üggyel, amellyel a Wesselényi család bízta meg, hamar országos hírnevet szerzett. 1883. december 18-án közfelkiáltással egyhangúlag alispánná választották, majd 1889-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1889-ben és 1895-ben is újra megerősítették alispáni tisztségében.
Szerepe volt a vármegyei kórház, a fogház megépítésében, az első üzem, a téglagyár létrehozásában. Szenvedélyes gyűjtő volt, az 1951-ben megalakult zilahi Történelmi és Művészeti Múzeum alapgyűjteményét az ő hagyatékából kikerülő kő- és bronzeszközök, illetve kerámiatöredékek jelentették.
Fazakas Miklós zilahi RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta, a város nagyon sokat köszönhet Szikszai Lajosnak, így már jó ideje gondolkodtak azon, hogy szobrot állítsanak neki. Az első konkrét lépés 2019-ben történt az ötlet megvalósítása felé, amikor a helyi önkormányzat részvételen alapuló költségvetés-tervezést indított, és a beadott pályázatok közül az egyik Szikszai Lajos mellszobrának felállítását célozta meg.
Az ötletet természetesen a magyar közösség is felkarolta, így a tizenkilenc beérkező javaslat közül ez lett az egyik, amelyet pozitívan bírált el a döntőbizottság (összesen hat javaslatot fogadtak el).
Fazakas Miklós: Zilahon a különböző nemzetiségek tisztelik egymást
Fotó: RMDSZ
„A tavalyi járványügyi helyzet közrejátszott abban, hogy ez a terv még nem valósulhatott meg. Ebben az évben szeretnénk újra elkülöníteni egy összeget, hogy konkrét lépéseket tegyünk a terv, illetve a szobor megvalósítása érdekében” – nyilatkozta a legutóbbi népszámlálás szerint 56 ezer lakost számláló város alpolgármestere, aki a mintegy 15 százalékos magyarságot is képviseli.
Egyelőre nem jelölték ki a szobor helyét sem, bár igen valószínű, hogy a régi alkotás helyén állítják majd fel: 1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában avatták fel Szikszai Lajos szobrát, amely később eltűnt. Másfelől a polgármesteri hivatal parkolója helyén Szikszai nevét viselő park volt, melyben az 1968-ban lerombolt Tuhutum-emlékmű is állt (melynek felállítását anno Szikszai támogatta), és amely szintén szóba jöhet lehetséges helyszínként.
Azt is megtudtuk, hogy a helyi román közösség az utóbbi években pozitívan állt a magyar érdekeltségű ügyekhez, és ez a szoborállítás kapcsán is érvényes. A városban sikerült kihelyezni háromnyelvű helységnévtáblát, hatnyelvű üdvözlőtáblát, Ady-padot állítottak, felújították a Wesselényi-szobrot és a város „legmagyarabb” utcáját, és ezek kapcsán nem tapasztaltak semmilyen negatív viszonyulást.
Szeretnénk, hogy egymás érzéseit tisztelve valósítsuk meg terveinket, ötleteinket. Azt szeretnénk, hogy békés környezetben nevelkedjenek a gyermekeink, békében éljenek a zilahiak, legyenek azok magyarok, románok, németek, romák, legyenek akármilyen származásúak” – mondta Fazakas Miklós.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!