Új Hívó Szó Kolozsváron – az összefogást szorgalmazták a Kolozsvár Társaság fórumán

Egyetértettek az összefogás szükségességében, a romániai magyar közösség gondjait azonban eltérően fogalmazták meg a Kolozsvár Társaság szervezte pénteki közéleti fórum résztvevői. Az erdélyi magyar politizálás múltjáról, jelenéről és jövőjéről értelmiségiek, politikusok mondtak véleményt. A rendezvény nyitómozzanataként Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke felolvasta az erdélyi magyarsághoz intézett Új Hívó Szó című kiáltványt, amely az összefogás, a közös cselekvés és a 2012-es választási év fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kiss Előd-Gergely

2012. január 30., 08:292012. január 30., 08:29

Emlékeztetett, 1989 decemberében kolozsvári értelmiségiek fogalmazták meg a Hívó Szót, az új felhívás megfogalmazását az elmúlt 22 esztendő történései tették aktuálissá.

„Új hívó szavunk, amely az egész erdélyi magyarságot kívánja megszólítani, Belső-Erdély, a Partium, Bánság mellett hangsúlyosan, Székelyföld magyarságát, saját energiáink mozgósítására, összefogására akarja felhívni a figyelmet – ahogy ezt már a Kiáltó Szó elsőrendűnek tekintette” – áll a kiáltványban, rámutatva, hogy a 22 évvel ezelőtti állapotokhoz képest „most sok tekintetben csalódott, bizonyos fokig megosztott társadalomhoz szólunk”.

Rámutatnak, Dél-Tirol pozitív példája bizonyítja, hogy „céljaink elérése, az értük folytatott küzdelemnek akár a részsikere is csak együtt, összefogással lehetséges”. „Választási évben vagyunk, és a romániai magyar társadalom joggal és feltétlenül elvárja a különböző pártállású politikusaitól, hogy biztosítsák jelenlétünket a román parlamentben. Ez történelmi felelősségük” – zárul a kiáltvány.

Szükség van az értelmiségre

„Az Új Hívó Szó időszerűségét nem kérdőjelezhetjük meg. 22 év után van egy hatalmas tapasztalatunk, vannak intézményeink, eszközeink, a kérdés az, hogy mindazzal, amit elértünk, tudunk-e valamit kezdeni, van-e elég erőnk és bölcsességünk ahhoz, hogy ezekre építsük a közvetkező éveket” – fogalmazott hozzászólásában Kelemen Hunor szövetségi elnök, 2012 kihívásaira és az egységes magyar politikai képviselet fontosságára hívva fel a figyelmet. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor felrótta az erdélyi magyar értelmiségnek, hogy csak nagyon ritkán és óvatosan mond véleményt arról, ami a romániai magyar társadalomban történik. „

Nekünk ezekre a véleményekre óriási szükségünk lenne, akkor is, ha kritikusak, ha biztatóak, de azt mondják, hogy igenis, erre a kérdésre azért kell odafigyelni, mert másképpen nem lehet tervezni, nem lehet közösséget építeni” – hangsúlyozta Kelemen.

Az értelmiség szerepének fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki szerint az utóbbi években az értelmiségiek ráhagyták a közéletet a politikusokra. Markó nem értett teljes mértékben egyet az Új Hívó Szóból kicsengő üzenettel, miszerint 1989-hez képest megosztottabb lett az erdélyi magyar társadalom. Kifejtette, véleménye szerint a tétek változtak, a tétek érzékelése, a felelősségek, a megosztottságtól való félelmek, de nem hisz abban, hogy a képesség az öszszefogásra, az egységre más lenne, mint 1989 decemberében.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt közép-erdélyi régióelnöke úgy értékelte: az összefogás elsődleges feltétele, hogy a politikai szereplők elismerjék egymás létjogosultságát, de legalább a létezését.  Hozzáfűzte, a másik feltétel, hogy vegyék figyelembe: az erdélyi magyar szavazók majdnem fele nem aktív szavazópolgár, illetve egy részük nem feltétlenül egy pártra akarja adni a voksát. Gergely szerint ellenkező esetben elbeszélnek egymás mellett. Az EMNP-s politikus ugyanakkor kifogásolta, hogy a fórumra sem Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, sem Toró T. Tibort, az EMNP ideiglenes elnökét nem hívták meg, bár mindketten a kincses városban tartózkodtak.

Kevés a „megmondóember”

A rendezvényen a politikusokon kívül az értelmiségiek is felszólaltak, a fiatalok lehetőségeitől a népszámlálási adatokig számtalan kérdést érintve.  Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója arról értekezett, hogy az utóbbi 22 évben teljesen átalakult az erdélyi magyar értelmiség, ezért jóval nehezebb közös nevezőre jutnia. Rámutatott, 22 éve, amikor az erdélyi magyarság szerveződni kezdett, azok az emberek, akiket elitnek neveztünk, többnyire irodalmi műveltségű személyek voltak, akik mozgósítani tudták a közösséget.

„Most, 22 év után nagyon szerteágazó értelemben beszélhetünk elitekről. Kialakultak újfajta politikai elitek, amelyek már nem ugyanolyan logika szerint és szelekciós ismérvek szerint választódtak ki, mint a kilencvenes évek elején. Ma már vannak olyan politikusaink, akik eleve politikusi pályára készülnek, és nem másfajta képzettség mentén lépnek fel” – mutatott rá Horváth István.

Hozzáfűzte, a 90-es években kevés volt az olyan erőforrás, ami szimbolikus autoritást adhatott volna az eliteknek, az irodalom, a művelődés számított ilyennek. Jelenleg több erőforrás és logika mentén alakulnak ki: vannak az önkormányzatok által kitermelt helyi regionális politikai elitek, de kialakultak a gazdasági elitek is, amelyekről 1995 előtt értelmetlen lett volna beszélni.

Mint részletezte, az, amit ma értelmiségi elitnek nevezünk, átalakult: egyrészt kialakult az a szakértelmiség, amely a társadalmi problémákról szakmai szempontból beszél. Ugyanakkor egyre kevesebb úgynevezett megmondóember van, aki arról beszélne, hogy mi a jelentése a dolgok alakulásának, mit kellene tenni, aki célt, irányt, értelmet ad és mozgósít, mutatott rá a szociológus.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány