Új életmódot hozott, anyagi és lelki problémákat okoz a Covid-19 Erdélyben

A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek •  Fotó: Haáz Vince

A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek

Fotó: Haáz Vince

Pénzügyi és lélektani problémákat okozott inkább egyelőre a koronavírus-járvány az erdélyi magyarok körében, egészségügyi hatása még elenyésző egy közvélemény-kutatás eredményei szerint.

Krónika

2020. április 16., 19:092020. április 16., 19:09

2020. április 16., 19:142020. április 16., 19:14

Az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a koronavírus-járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be – derül ki az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég által készített felmérés első eredményeiből. Az erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint

a legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek.

A válaszadók alig 3 százaléka gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei, viszont a tesztelésig nem jutottak el. Csupán 0,1 százalék számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van, és 1 alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.

A megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek.

A legmagasabb kockázati csoportba tartozók (a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek) tartják a leginkább valószínűnek a megfertőződésüket.

Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos:

a válaszadók 51 százaléka enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23 százaléka gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5 százalék azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes megbetegedéstől tartanak.

A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.

A védekezést viszont a válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek.

A járvány egyik komoly „mellékhatása” a bezártság érzése és az ebből adódó szorongás, aggodalom •  Fotó: MTI/Balogh Zoltán Galéria

A járvány egyik komoly „mellékhatása” a bezártság érzése és az ebből adódó szorongás, aggodalom

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A válaszadók 53 százaléka amúgy csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – önként vagy karantén miatt –, és csupán 8 százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.

A jelenlegi helyzet két fő problémája – 27–28 százalékos említési aránnyal – a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a bezártság érzése, az ebből adódó szorongás, aggodalom.

Jelentős azok aránya is (20 százalék körüli), akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalék említette.

A kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit a válaszadók 68 százaléka helyesli.

Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebb életkorúak és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, inkább férfiak, inkább fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.

A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.

A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus