Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 06., 10:452009. augusztus 06., 10:45
Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak.
Aki a Hargita és Neamţ megyét összekötő országút mentén keresi a két megye határát, az a neamţi illetékesek szerint a 28-as kilométerkő környékén, az alagút közelében találja a választóvonalat, míg a Hargita megyeiek úgy tudják, a mezsgyét a 32-es kilométerkőnél, túl a Békási-szoros szerpentinjein és sziklás részén kell keresni, ahol a keskeny szurdok kitágul.
A tegnapi megyeközi tanácskozáson – amelyen jelen volt az Országos Kataszteri Ügynökség képviselője is – végül abban állapodtak meg a felek, hogy megvárják a 2005-ben létrehozott, a két megye illetékeseit és szakembereit felvonultató bizottság végső jelentését. Illetve, ha így sem sikerül megállapodniuk, akkor közigazgatási bírósághoz fordulnak a vitás kérdés eldöntése végett.
„Az 1998-as egyezkedéseket és aláírásokat nem tekinthetjük törvényesnek” – szögezte le Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, kifejtve, hogy 2005-ben éppen azért hozták létre Hargita és Neamţ megye prefektusainak javaslatára a közös bizottságot, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció alapján eldönthessék, hol van a két megye tényleges határa. A Hargita megyeiek álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, igazuk bizonyítására 1961, 1973 és 1984-es keltezésű katonai térképeket mutattak be. A megyehatár konkrét leírásával azonban nem rendelkeznek, mivel az 1968-as térkép melléklete hiányzik.
„Nem tesszük ki mindaddig a megyehatárt jelző táblát, míg a bizottság végleges döntést nem hoz az ügyben” – jelentette ki Vasile Pruteanu, Neamţ megye tanácsának elnöke, aki ragaszkodik az 1987-es kiigazított határvonalhoz. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy újabb fölösleges pénzkiadást jelentene a kataszteri térképek felülbírálata. A Neamţ megyei tanácselnök állítását Ileana Spiroiu, az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese is megerősítette, aki több térképet is bemutatott, amely a Kupás- és Békás-patak találkozását jelöli meg határként. „A térképek kizárólag műszaki adatokat tartalmaznak, amelyek egyaránt érvényesek Hargita és Neamţ megyére” – szögezte le az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese kifejtve, hogy az általa képviselt intézmény csupán segíteni kíván a vitás kérdés tisztázásában. Hozzászólását azonban Borboly Csaba egyfajta korteskedésnek értékelte: „Neamţ megye jó ügyvédre lelt Spiroiu asszony személyében” – jegyezte meg az elöljáró. Meglepő módon Faur Traian, Hargita megye kataszteri hivatalának vezetője sem nyilatkozott úgy, mintha osztaná Hargita megye tanácsának és Gyergyószentmiklós önkormányzatának álláspontját. Hozzászólásában ő is az 1987-ben kiigazított és 1998-ban elismert térképre hivatkozott.
„Mi nem akarjuk a két megye, illetve Gyergyószentmiklós közigazgatási területi határainak módosítását, mi csupán az 1968-as megyésítéskor megállapított határvonal tiszteletben tartátást kérjük” – jelentette ki Nagy István gyergyószentmiklósi jegyző, hangsúlyozva, pusztán az a tény is ellentmondást sejtet, hogy a 1987-ben kiállított térképeken a határ kiigazítására utaló lábjegyzetek vannak.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.