Tovább gyérült Erdély magyar lakossága – statisztikai adatok szerint egyre fogy a népesség a Partiumban és Székelyföldön is

Bár javultak valamelyest tavaly az év első tizenegy hónapjában a népesedési mutatók, a magyarlakta régiókban felgyorsult a népességfogyás – közölte csütörtökön lapunkkal felmérésének eredményét az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat, amelynek célja a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, megjelenítése és értelmezése.

Mint közölték, Erdélyben a születések száma 0,3%-kal magasabb, míg a halálozásoké 1,1%-kal alacsonyabb volt, mint 2017 azonos időszakában. Így 2018-ban a népességfogyás tempója Erdélyben lassult az előző évhez viszonyítva, de a javuló tendencia ellenére tizenegy hónap alatt így is csaknem 15 ezer fővel csökkent a lakosság.

A két magyar többségű székelyföldi megyében 2018. január–novemberben az élve születések száma 0,5%-kal alacsonyabb, a halálozások száma ugyanakkor 4%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál – így ebben az időszakban

Székelyföldön a fogyás tempója erőteljesen gyorsult.

A magyarok által nagyobb számban lakott Partiumban és Közép-Erdélyben szintén gyorsult a népességfogyás, az erdélyi népesedési helyzet javulása tehát olyan területekre vezethető vissza, ahol a magyarok szórványban élnek (pl. Temes és Szeben megye).

Az adatok szerint 2018. januárja és novembere közt Erdélyben 61 738 gyermek jött világra, ami 197 fővel, 0,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, 2017. január–novemberi születésszámokat. A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint míg 2018 első felében gyenge volt a születési arány, az év második felében erősödött. Az augusztus–novemberi időszakban a születések száma egyértelműen meghaladta az előző évit: 2018 augusztusa és novembere között 24 321 gyermek született Erdélyben, míg egy évvel korábban csak 23 080. Az első tizenegy hónapban 76 493-an haltak meg, 1,1%-kal, számszerűen 812-vel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Ez a pozitív trend jelentős részben a novemberi adatra vezethető vissza: 2018 novemberében csak 6794 halálesetet regisztráltak, ami 431 fővel alacsonyabb ez előző évi adatnál.

Az év első tizenegy hónapjában összességében Erdélyben a népességfogyás 14 755 fő volt, ami – Erdély lakosságához viszonyítva – továbbra is magas érték, bár a népességfogyás tempójának egyértelmű csökkenését mutatja 2017 hasonló adataival összevetve (15 764 fő).

A népességfogyás márciusban volt a legerősebb, ekkor egy hónap alatt több mint 3200 fővel csökkent a lakosság.

Ezzel szemben augusztusban a születések száma meghaladta az elhalálozásokét, 2018-ban ez volt az egyetlen hónap, amikor Erdélyben népességnövekedés volt megfigyelhető. A január–novemberi időszakban 43 379 házasságot kötöttek Erdélyben. Ez az érték minimális mértékben (100 házassággal) elmarad ez előző évitől, így lényegében a házasságkötési kedv stagnálását figyelhetjük meg.

Hargita és Kovászna megyében az év első nyolc hónapjában 4839 gyermek jött világra, ami 22 gyermekkel, 0,5%-kal elmaradt a 2017. január–augusztusi születésszámtól. Ugyanebben az időszakban a Székelyföldön 5886-an haltak meg. Ez az érték mintegy 4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, amikor 5657 fő volt az elhunytak száma. A születésszám minimális csökkenése és a halálozások számának növekedése együttesen azt eredményezte, hogy a Székelyföldön – szemben a teljes Erdéllyel – gyorsult a népesség fogyása (az úgynevezett természetes fogyás, ami a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe).

A természetes fogyás 2018. január–novemberben mintegy 1047 főre becsülhető, ami lényegesen magasabb, mint 2017 ugyanezen időszakára számolt 796 fő.

A házasodási kedv azonban emelkedett Székelyföldön: az év első tizenegy hónapjában 2597 pár mondta ki a boldogító igent, ez 1,5%-os növekedést jelent.

A másik, jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló partiumi régióban szintén a székelyföldihez hasonló, az összerdélyi trendektől elmaradó demográfiai folyamatok figyelhetők meg az év első tizenegy hónapjában.

A Partiumban november végéig 10 544 gyermek született, és 13 706 halálozás történt.

A 2017-es hasonló adatok szerint 10 663 születést és 13 594 halálesetet regisztráltak. A régióban júliusban és augusztusban is többen születtek, mint ahányan elhunytak. Így 2018 első tizenegy hónapjában a Partiumban a népességfogyás mértéke 3162 fő volt, ami meghaladja az egy évvel ezelőtti mértéket (2931 fő).

Erdély harmadik jelentősebb, magyar lakosságot tömörítő régiója a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdély. Itt 11 562 gyermek született az év első tizenegy hónapjában, ez 136 fővel elmarad az előző évi adatoktól. Mivel a halálozások száma (13 896 fő) itt is valamelyest növekedett az előző évhez képest, így összességében

Közép-Erdélyben is a népességfogyás felgyorsulása figyelhető meg.

Kikövetkeztethető tehát, hogy az erdélyi népesedési helyzet javulása nagyrészt olyan területekre vezethető vissza, ahol a magyarok szórványban élnek. Ilyen elsősorban a Bánság és ezen belül is Temes megye. (A Bánság két másik megyéjében, Arad és Krassó-Szörény megyében lényegesen rosszabb a demográfiai helyzet.) Temes az egyetlen olyan megye, ahol 2018-ban a születések száma meghaladja a halálozásokét. Az év első tizenegy hónapjában 6630 születésre 6255 haláleset jutott. Dél-Erdélyben Szeben, Észak-Erdélyben pedig Beszterce-Naszód megye az, ahol a népességfogyás tempója mérsékelt.