Törvénnyel a parlagfű ellen

Szigorú szabályozás készül

Romániában is készül a parlagfű elleni védekezést szabályozó törvény – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter a Krónika kérdésére, hogy Magyarországhoz hasonlóan a környezetvédelmi és egészségügyi tárca tervezi-e az allergiát okozó, veszélyes gyomnövény központilag elrendelt pusztítását. A tárcavezető elmondta, Romániában a korábbi években érdekes módon egyáltalán nem foglalkoztak a parlagfű irtásával, holott ezt a kérdéskört Közép-Európa valamenynyi országában törvény szabályozza, és Romániában is vannak parlagfűre allergiás betegek.

„Egy hónappal ezelőtt kerestem meg Cseke Attila egészségügyi minisztert ezzel a témával, és eldöntöttük, hogy a két minisztérium közös rendelettel szabályozza a parlagfű elleni védekezést” – tájékoztatott. Mint részletezte, folyamatban van a jogszabály elkészítése, azt egy hónapon belül véglegesítik. A törvény pontosan ismerteti majd a növényt, a kiváltott allergiát, annak tüneteit, és meghatározza, milyen intézmények felelnek majd a védekezésért, s mely hatóságok felügyelik a parlagfű irtását.

A jogszabály kidolgozásának egyik első lépéseként munkacsoportot hoznak létre, amelyben az érintett intézmények, hatóságok képviselői vesznek részt, és konkrét módszereket dolgoznak ki a parlagfű országos kiirtása érdekében – egészítette ki a Borbély László által elmondottakat Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke. Addig is azt javasolják a helyi hatóságoknak, hogy mechanikus és kémiai módszerekkel igyekezzenek pusztítani a gyomnövényt, a lakosságnak viszont azt ajánlják, hogy a veszélyes időszakban, amikor magas a pollenkoncentráció, kerüljék azokat a területeket, ahol elterjedt a parlagfű. Az ajánlás betartásának azonban egyik fő akadálya Incze Réka környezetvédelmi szakember szerint azonban az, hogy a lakosság számottevő hányada nem ismeri fel a parlagfüvet. Szerinte éppen ezért a jövőben széles körű tájékoztató kampányokra is szükség lesz.

Gondok a Partiumban

A parlagfű Partium-szerte egyre nagyobb környezetgazdálkodási és egészségügyi károkat okoz – jelentette ki a Krónika kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, aki ennek okaként a törvénykezés hiányát nevezte meg. Az ügynökség jogszabály híján pár napja közleményben hívta fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét, hogy augusztus végén virágzik a parlagfű, tehát minél hamarabb neki kell fogni az irtásnak. „Sajnos a figyelemfelkeltésnél többet nem tehetünk, mivel megfelelő jogszabály híján senkit sem kötelezhetünk a parlagfűirtásra. Így büntetéseket sem lehet kilátásba helyezni, szemben Magyarországgal, ahol pénzbírságra kötelezhetik a hanyag önkormányzatokat” – panaszolta a szakember. Az ügynökség a maga részéről annyit tehetett, hogy felmérte a megyében a parlagfű elterjedésének mértékét, és erről figyelmeztette a helyi polgármesteri hivatalokat. Ezután rajtuk áll, hogy mit hajlandóak tenni, általában megígérik, hogy nekifognak a kaszálásnak – fejtette ki az igazgató.

Szatmár vidékein leginkább Nagykároly és környéke számít veszélyeztetettebb területnek, de a gyomnövény már az egész megye területén felfedezhető. Az ügynökség minden évben a tanév vége felé felvilágosító kampányt tart az iskolákban a parlagfűvel kapcsolatosan, amelynek keretén belül igyekeznek megismertetni a növényt a diákokkal. Tavalyelőtt egy parlagfűirtási versenyt is hirdettek a számukra, ahol nyereményekkel díjazták a legtöbb növényt begyűjtő csapatot. Idén erre nem került sor. Pedig valóban szükség lenne a tájékoztatásra és irtásra, hiszen mint Vass János-Róbert allergológus szakorvostól megtudtuk, a Szatmár megyei szénanáthás esetek harmadáért már a parlagfű okolható.
Hasonló a helyzet a szomszédos Bihar megyében is. A szakemberek szerint a megyében több ezer hektáron ütötte már fel a fejét a parlagfű, ami több tonna pollent szór szét. Éppen ezért itt is igen magas a parlagfű-allergiások száma.

A Székelyföldön még nincs vész

Minél keletebbre megyünk, annál kevésbé okoz gondot a parlagfű. Kovászna megyében ugyan nem irtják szervezetten a parlagfüvet, ám a növényre allergiás betegek is alig vannak. Neagu Gheorghe, a környezetvédelmi hivatal helyi szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem iktattak náluk hasonló jellegű kérést, ezért nem foglalkoznak a parlagfű irtásával. Sepsiszentgyörgyön főként a vasúti sínek és az Olt folyó mentén található a gyorsan szaporodó gyomnövény.

A városban 2006-ban figyeltek fel első ízben az elterjedésére, akkor a városháza ablakába, cserépben kiállítottak egy példányt, hogy mindenki ismerje meg, és irtsa, ahol csak találja. Szentes Ádám fül-, orr- és gégeszakorvos a Krónikának elmondta, a korábbi években a parlagfűvirágzás időszakában látványosan megemelkedett az allergiás betegek száma.

Both József környezetvédelmi felügyelő szerint már Hargita megyében is megjelent a parlagfű, de mennyisége annyira elenyészőnek tekinthető, hogy még nem hoztak semmilyen intézkedést a kiirtására. Hasonlóan vélekedik Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője is. Eközben Borsa István bőrgyógyász főorvosnak már vannak parlagfűre allergiás betegei.

„Tíz évvel ezelőtt egyáltalán nem volt parlagfű okozta allergiás megbetegedés Hargita megyében” – szögezte le lapunk kérdésére. Mint részletezte, az első parlagfű-allergiás panaszokkal jelentkező betegei Magyarországról hazatért vendégmunkások voltak. Mint mondta, ezek a páciensek rövidebb-hosszabb ideig tartózkodtak Magyarországon, ott már jelentkeztek náluk a parlagfű okozta allergiás tünetek, de hazatérve azok hamarosan megszűntek. A szakorvos szerint egyébként Hargita megyében a leggyakoribb a házipor, illetve a kalászosok okozta allergia, és ezek előfordulásához mérten a parlagfű-allergia elenyésző mértékű.

Egyre hatékonyabban irtanak Magyarországon

Magyarországon a parlagfű-mentesítési program végrehajtásának koordinálását 2004 óta a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság látja el. Megalakulásával Magyarországon először emelkedett kormányzati szintre a parlagfű elleni küzdelem irányítása és összehangolása.  Nemcsak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi kérdésként foglalkoznak a problémával.

Az önkormányzatok közmunkaprogramokat szerveznek, a hatóságok folyamatosan ellenőriznek és bírságolnak, továbbá gazdaképzéseket szerveznek a parlagfű irtásának módozatairól, sőt a terület alapú támogatások odaítélésének egyik feltétele a parlagfűmentesség. Kutatási és fejlesztési programokat is finanszíroz ugyanakkor a magyar állam a parlagfű terjedésének és elszaporodásának megakadályozására.