Történelmi eszme átemelése a mai valóságba: megnyílt a kolozsvári Valláskutató Intézet

Bálint Benczédi Ferenc püspök (jobbra): a Vallásszabadság Háza legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek •  Fotó: Tőkés Hunor

Bálint Benczédi Ferenc püspök (jobbra): a Vallásszabadság Háza legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek

Fotó: Tőkés Hunor

Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.

2019. április 09., 10:092019. április 09., 10:09

2019. április 09., 12:552019. április 09., 12:55

Mint ismeretes, az egykori püspöklakot tavaly újította fel a Magyar Unitárius Egyház, hogy tágabb közösséget szolgálhasson. Azóta múzeumként és közösségi térként szolgál a belül festményekkel, városok és falvak templomairól készült képekkel és régészeti leletekkel „díszített” épület, amely hétfő óta immár a Valláskutató Intézetnek is otthont ad.

„Legyenek áldottak azok az órák, amikor itt egybegyűlnek az emberek, nem felekezeti hitvitákat, nem hitvallások igazságait, hanem a szeretetnek a győzelmét próbálják itt megélni – mondta Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Hozzátette,

olyan „laboratóriumi” kutatóintézetet képzeltek el, amelyben mindenki megtalálja azt a tiszta forrást, amelyből táplálkozni tud.

A püspök emlékeztetett arra, hogy mennyire „izgalmas” időszakokat hagytunk a hátunk mögött a több mint kétezer éves keresztény történelmünkben. Bálint Benczédi Ferenc úgy véli, ezek az izgalmak a kizárólagosság hívei miatt történtek, akik magukat első számú embernek kiáltották ki. Ezért arra kérte a megnyitó résztvevőit, hogy a Vallásszabadság Háza ne nem, ne faj és ne bőrszín alapján ítélje meg híveit, hanem legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek: feketének, fehérnek, kereszténynek, iszlámnak, mohamedánnak, hindunak, ateistának, istenhívőnek vagy istentagadónak.

Idézet
A Valláskutató Intézet a vallásszabadság történelmi eszméjét segíti átemelni a mai erdélyi társadalom valóságába”

– fogalmazta meg Czire Szabolcs, az intézet vezetője. A teológiai tanárként is tevékenykedő kutató a megnyitón elmondta, az intézet célja összetartani a közösséget és az egyházakat, amelyek ezáltal közösen hozhatnak létre vallási irányzatú kutatásokat, vagy folytathatják a már megkezdetteket. Küldetésüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és kulturális folyamatok megismeréséhez. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a vallás továbbra is az erdélyi magyar ember identitásának meghatározó eleme legyen.

Az intézmény tevékenységei közé tartozik továbbá a kutatások megtervezése és kivitelezése, amelyet nemzetközi szinten, Romániában és az erdélyi közösségen belül is szeretnének megvalósítani. Emellett szakértői fórumként kívánnak fellépni a közvéleményt tájékoztató média bevonásával. Könyvbemutatókat, tematikus előadásokat terveznek, és hozzájárulnának az egyetemek szakkollégiumainak működéséhez, hogy az egyetemi hallgatók szakdolgozatírása könnyebben menjen, az új munkaerőt pedig sikeresebben vonják be a közösség életébe.

Kiss Dénes szociológus, az intézet kutatási igazgatója a Merre tart a vallásosság? – Vallási helyzetkép és a vallási változás irányvonalai című előadásában röviden kitért az európai országok vallásosságára. Kiemelte, a lista élén Romániát már csak Törökország előzi meg, ezzel szemben Magyarország polgárai mérsékelten vallásosak. A kutató szerint

a vallásosság mértéke összefüggésben áll a korábbi politikai elnyomás, illetve a modernizáció mértékével, a korábbi vallási szocializációval, a vallás és nemzeti identitás kapcsolatával, a vallási monopolhelyzettel.

A statisztikák érdekessége, hogy minél nagyobb az iskolai végzettség szintje, annál kevésbé vallásos az ember, viszont a doktori címmel rendelkezők nagyon is vallásosak. Meghatározóak még a szakma és az életkor is. Kiss Dénes arra a következtetésekre jutott, hogy egyre vallásosabbak az emberek, de az is jellemző, hogy megpróbálják a valós hozzáállásuknál jobb színben feltüntetni vallásosságukat. Vallási világképünk pluralizálódáson megy keresztül, mivel más vallásokkal is találkozunk, és a következő generációkban a vallásosság „elitesedése” várható – vázolta a kutató.

Tőkés Hunor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron