Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a magyar országgyűlési választásokon való részvétellel az erdélyi magyarok visszaigazolhatják azokat a fontos nemzetpolitikai döntéseket, amelyeket az Orbán-kormány meghozott az elmúlt négy esztendőben.
2014. március 13., 16:552014. március 13., 16:55
2014. március 13., 16:562014. március 13., 16:56
– Miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyar állampolgárok részt vegyenek a magyarországi országgyűlési választásokon?
– Ennek elsősorban szimbolikus jelentősége van, ezúton tudjuk mi, erdélyi magyarok visszaigazolni azokat a fontos nemzetpolitikai döntéseket, amelyeket az Orbán-kormány meghozott az elmúlt négy esztendőben. Mindenek előtt az új alaptörvényre gondolok, amely alapján a magyar politika képviselői immár nemcsak felelősséget éreznek határon túli magyar nemzettársaikért, hanem a felelősséget vállalják és viselik is.
Másrészt a mindenkori magyar kormánynak kötelessége támogatni a határon túli magyar közösségek önrendelkezési és önkormányzati törekvéseit, beleértve az autonómia különböző formáit. A nemzetpolitikai döntések legfontosabbika az állampolgárság kiterjesztése, a kedvezményes honosítás. Még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökeként az a megtisztelés ért 2010-ben, hogy egyik aláírója lehettem az EMNT és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelynek eredményeképpen több százezer embernek segíthettünk, hogy visszakapja vagy megkapja magyar állampolgárságát.
Harmadrészt az Orbán-kormány szavazati jogot is biztosított nekünk a választójogi törvény módosításával. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki megkapta a magyar állampolgárságot, erkölcsileg is kötelessége élni a választójogával. Ugyanakkor jó érzés is eleget tenni ennek a kötelezettségnek, mert ezzel közjogilag is összekapcsolódnak annak a magyar nemzetnek a részei, amelybe beleszülettünk, és amelyhez való tartozásunkat természetesként éljük meg.
– Nemzetpolitikai szempontból milyen hozadéka lehet annak, hogy először vehetnek részt a külhoni magyarok a magyar választásokon?
– Részvételünk elsődleges nemzetpolitikai hozadéka az, hogy immár ebben is egy a nemzet, tehát közjogilag is, nem csak kulturális szempontból. Ugyanakkor látni kell, hogy mindaddig, amíg a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon nem válik magától értetődővé, segíteni kell közösségünk tagjainak. Most még fel kell iratkozni a külhoni magyarok választói névjegyzékébe, amire eddig, a romániai választásokon nem volt szükség. Másrészt a levélben való szavazás intézménye is új, Erdélyben soha nem szavaztak az állampolgárok levélben.
Örömmel látom, hogy szinte valamennyi politikai szervezet, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek nagy része szívesen vállalt részt ebben a tájékoztató és segítő munkában. Ez is azt jelzi, hogy a választásokon való részvétel a nemzeti szolidaritás megnyilvánulási formája. Ugyanakkor a szimbolikus visszajelzésen túl, ezáltal részesei lehetünk a nagy nemzetpolitikai döntéseknek. A választójog kiterjesztése a határokon túlra kihívás a magyarországi politikai pártok számára is, hiszen kénytelenek jobban odafigyelni a nemzetpolitikai kérdésekre, azokat szűk pártpolitikai érdekek fölé emelni, illetve programjaikba be kell építeniük ez irányú üzeneteiket. Részvételünk tehát mindenképpen pozitív folyamatot indít el az anyaország politikai rendszerében is.
– Említette, hogy teljesen új a levélben szavazás intézménye: mire kell odafigyelniük az erdélyi szavazópolgároknak ezzel kapcsolatban?
– Az tanácsolom mindenkinek, hogy először is tájékozódjon a szavazás mikéntjéről. Figyeljünk arra, hogy nem csak a szavazócédulát kell kitölteni, hanem a személyi adatainkat tartalmazó azonosító lapot is. Nagyon fontos, hogy míg a pártválasztás – vagyis az, hogy melyik párt neve mellé tesszük az ikszet – lelkiismereti kérdés és mindenkinek magánügye, addig az azonosító lap helyes kitöltéséhez vagy a szavazatunkat tartalmazó lezárt boríték célba juttatásához segítséget lehet kérni megbízható személytől vagy intézménytől.
Jó szívvel tudom erre ajánlani az EMNT demokrácia-központjainak munkatársait vagy a magyar történelmi egyházak képviselőit. Ha biztosak akarunk lenni, hogy szavazatunk időben megérkezik a magyarországi Nemzeti Választási Irodához, ne bízzuk azt a Román Postára. Levélben szavazni ugyanis az április 6-i választás előtt 15 napig lehet, de tudjuk, hogy innen Magyarországra egy levél jó esetben egy hét vagy annál hosszabb idő alatt érkezik meg. Ezért mindenkinek azt javaslom, inkább keressen alternatív megoldásokat. Ebben is segítenek az EMNT demokrácia-központjai vagy a magyar egyházak.
Románia nem erősíti az egyenlők Unióját, ha a George Simion megválasztása nyomán saját jogállamisága rombolásába kezd, és ha itthon nem tesz lényegi közjogi lépéseket a magyar közösség jogegyenlősége érdekében – szerepel az EMNT választási felhívásában.
Középkorú és idősebb nőkkel vette fel a kapcsolatot közösségi oldalakon az a nigériai származású, Kolozsváron élő 29 éves férfi, aki a ,,kapcsolatépítés” során jelentős összegeket csalt ki áldozataitól.
Medvét észleltek Kolozsvártól alig több mint 10 kilométerre, Ajton, illetve a magyar többségű Györgyfalva határában. A pánikkeltést álhírek is fokozták, miszerint már háziállatokat is elpusztított a nagyvad.
„Ma Mircea Mălannal a közlekedési minisztériumban jártam, ahol Sorin Grindeanu miniszter jelenlétében tanúja voltam a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út Nagyvárad–Nagyszalonta-szakaszára vonatkozó szerződés aláírásának” – újságolta csütörtökön Florin Birta.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége felhívást intézett szerdán este a pedagógusokhoz az államfőválasztás kapcsán, Márton Áron püspök gondolatát idézve.
Ünnepélyes keretek között megnyitották szerda este a temesvári Szent György-székesegyházban a Millenium Csanadiense 1030–2030 című vándorkiállítást, mely az egyházmegye 1030–1552 közötti 500 évét ismerteti dokumentumok és régészeti leletek bemutatásával.
Nemi erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
szóljon hozzá!