A külhoni magyarok aláírásával erősödne a Fidesz által kezdeményezett petíció, véli Tőkés László, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyarországi kormánypárt által a kvótarendszer bevezetése ellen indított aláírásgyűjtéshez való csatlakozásra kérte a romániai magyarságot.
2015. november 09., 17:312015. november 09., 17:31
2015. november 09., 17:342015. november 09., 17:34
„Amennyiben helye van a magyarországi választáson való külhoni részvételnek, ahhoz hasonlóan, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében, csatlakoznánk közös nemzeti ügyeinkhez. Ha a Fidesz-petíciónak az a címe, hogy védjük meg hazánkat, akkor a miénk kiegészül azzal, hogy védjük meg nemzetünket, védjük meg országainkat. Mert hála Istennek, teljesen mértékben összhangban van a magyar kezdeményezés a szomszédos országok legtöbbjének a politikájával. Látjuk, hogy Románia is a kvótarendszer ellen szavazott szeptemberben” – indokolta a kezdeményezést hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselő.
Tőkés szerint a Brüsszel által meghatározott kötelező betelepítési kvóta nem pusztán az Unió érdekeivel ellentétes, hanem jogtalan is, ráadásul megoldás helyett csak tovább súlyosbítja a migránsválságot. Hozzátette, a kvótarendszer elleni törekvésben a román részvételt is lehetségesnek tartja, de mint mondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem kompetens abban, hogy a románok között is aláírást kezdeményezzen. „Azt el tudom képzelni, hogy olyan szövetségeseket találunk a román polgári szférában, amelyek ugyanilyen irányba indulnak el” – mondta.
Határzárkérés újratöltve
A menekültáradat kapcsán Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke immár harmadjára fogalmazta meg a kormány felé kérését, miszerint magyarországi mintára zárják le a román–szerb zöldhatárt, hiszen előrejelzéseik beigazolódtak, és az embercsempészek valóban újratervezték az útvonalakat.
„Az első menekültek megjelentek, és attól félünk, hogy a térségünket hamarosan elérő újabb áradatnak egy része a Bánságon keresztül próbál majd Magyarországra jutni. Ha Románia nem akarja, hogy a Bánságban és a Partiumban rekedjenek a migránsok, nem lesz más választása, mint kerítést építeni” – fogalmazott. Hozzátette, ezt jobb lett volna előbb megoldani, hiszen az ország jelenlegi helyzetében lassúbb a döntéshozatal, a kerítés azonban sok bajt fékezhet meg.
Tőkés rámutatott, bár a migránsválság mellett minden más eltörpül, ilyen körülmények között is meg kell találni a módszert a kisebbségvédelemre. „Mi nem vagyunk migránsok. Tragikus, hogy romániai állampolgárok milliói keresik a kenyerüket külföldön, ahelyett, hogy ebben a jobb sorsra érdemes, gazdag országban vágynának a boldogulásra. Önvizsgálatot kell tartanunk, és ezt éppen a mostani bukaresti és romániai belpolitikai válság vonatkozásában mondom. Önvizsgálatot kell tartanunk, hogy nehogy arra a sorsa jussunk, mint a menekülők áradatának százezernyi tagja” – szögezte le az EP-képviselő.
Alternatívák keresése
Tőkés László a belpolitikai helyzet kapcsán a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte most is ahhoz hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint amikor pár éve kivonult az utcára a román ifjúság a ciánbányászat ellen tiltakozni, vagy amikor az elnökválasztás második fordulójában a polgári társadalom, a fiatalság megfordította az eredményt.
„Él ebben a társadalomban a vágy a változásra, a rendszerváltás tovább folytatására, de nem nagyon tudja artikulálni magát, mert egyfajta pszeudodiktatúra nyomja a felszín alá a polgári társadalmat. A régi mechanizmusok működnek, talán egyetlen reményünk az ifjúság, amely újítani tud a régi időben szocializálódott társadalomhoz képest, fordítani tud ezen a helyzeten. Egyelőre azonban nem mutatkozik annak a jele, hogy ez a közfelháborodás, közakarat artikulálni tudná magát politikailag, és alternatívát tudna nyújtani a mostani politikai helyzetre” – fogalmazott az EP-képviselő. Úgy vélte, jelenleg úgy tűnik, mintha „saját hajunknál fogva akarnánk kihúzni magunkat a vízből”, és még nem látni, hogy kik fognak változást hozni.
Szilágyi Zsolt szerint az utca hangja jól jelzi, hogy az emberek a teljes politikai elittel elégedetlenek, Victor Ponta miniszterelnök lemondása pedig a normalitás esélyét teremtette meg. A kérdés ugyanakkor, hogy az ország ki tudja-e hatékonyan használni ezt.
„Egy biztos, a demokrácia mikéntjét, a hatalomgyakorlás mikéntjét kell megváltoztatnunk. A jelenlegi hatalmi szerkezettel, a központosítás és a korrupció megtartásával Románia nem működtethető hatékonyan. Meggyőződésem, hogy a szerkezeti decentralizáció jelentheti a reményt, autonómia nélkül Románia soha nem lesz hatékony ország” – állapította meg a néppárti elöljáró.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.