Fotó: Jakab Mónika
Meghaladta a félezret azoknak a száma, akik elhatárolódnak Szamosközi Istvántól, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) verbális bántalmazással és obszcén beszéddel vádolt pszichológia-professzorától.
2021. november 09., 16:182021. november 09., 16:18
2021. november 09., 16:422021. november 09., 16:42
Miután az egyetemi tanárról nyilvánosságra került egy felvétel, melyben obszcén szavakkal illeti kollégáját és diákjait, több tucat kolozsvári értelmiségi adott ki közös állásfoglalást, melyben elhatárolódnak tőle.
Ebben rámutatnak, hogy a felvétel nyilvánosságra kerülését követő reakciók azt mutatják, hogy az eset nem egyedi, és a beszámolók szerint Szamosközi István az óráin, a vizsgákon, a kollégáival való kommunikáció során rendszeresen az emberi méltóságot és mások integritását súlyosan sértő módon nyilvánult meg.
„Tudatosan rájátszott a társadalmi hátrányokra, hierarchiákra, a meglévő előítéletekre: a túlsúlyosakkal a súlyukra, az alacsonyakkal a magasságukra, a szegényesen öltözködőkkel az anyagi helyzetükre, a falusiakkal a származási helyükre célozgatva gúnyolódott. Mindenekelőtt pedig lealacsonyító módon beszélt, diszkriminatív módon nyilvánult meg a lányokkal, nőkkel szemben” – mutatnak rá a volt és jelenlegi kollégák, értelmiségiek. Úgy vélik, az évek során Szamosközi István neve erdélyi magyar egyetemisták generációi, fiatal és immár középkorú értelmiségiek számára a hatalmi pozícióval való visszaélés és egy toxikus szervezeti kultúra szimbólumává vált.
Ezért érezzük felelősségünknek, hogy az agresszió és a lealacsonyítás Szamosközi-féle megnyilvánulásaitól a lehető legélesebben elhatárolódjunk” – jelentik ki a kezdeményezők, akik között számos egyetemi tanár, pedagógus és pszichológus is van.
Hangsúlyozzák: erőszakos és megalázó emberi kapcsolatokra nem épülhet egészséges munka- és diákközösség, ezekből nem születhetnek olyan értékek, amelyek itthon tartják, vagy hazahívják fiataljainkat.
Ígéretes kezdet lehetne, ha a kar vezetősége biztosítaná a közvéleményt a számos jelzés szerint évtizedek óta tartó zaklatás, verbális erőszak és hatalmi visszaélés alapos kivizsgálásáról” – áll az állásfoglalásban,
„Elutasítjuk az áldozatok hibáztatását, megfélemlítését és az elhallgattatásukra irányuló törekvéseket. Álságosnak tartjuk azokat az érveket, amelyek a felvétel készítésével kapcsolatban a szabályok megsértését róják fel. Az áldozatok azért kényszerültek ilyen lépésre, mert sem intézményeinken belül, sem a nyilvánosságban nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek az ehhez hasonló eseteket már évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiszűrhették volna” – mutatnak rá az összefüggésekre a kezdeményezők. Úgy vélik, a mostani vitát a részrehajlás nélküli átvilágítást szolgáló ellenőrző mechanizmusok kialakítására kellene felhasználni.
– hangsúlyozzák az aláírók. Azon meggyőződésüknek is hangot adnak, hogy „Erdélyben létrehozható egy autoriter beidegződésektől mentes szervezeti kultúra, ahol az értelmiség tudományos és szakmai hozzáértése mellett emberi minőségével és társadalmi elkötelezettségével is képes lesz példát mutatni”.
A Transindex portálon elérhető petíciót kedden délutánig több mint hatszázan látták el kézjegyükkel. Az aláírókhoz ITT lehet csatlakozni.
Minősíthetetlen hangnemben beszél a hallgatókkal és kollégáival, inzultálja, évek óta megfélemlíti őket Szamosközi István, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológiaprofesszora a Krónikának nyilatkozó volt és jelenlegi hallgatók szerint.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége és etikai bizottsága is elemzi azt a kisvideót, amelyen Szamosközi István pszichológiaprofesszor sértő szavakat használ az egyetemi képzés szünetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás