Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben

Mint arról beszámoltunk, a román kormány már jó ideje arra a forgatókönyvre készül, hogy Románia elveszíti a pert, ezért forgatókönyveken dolgozik a kártérítés kifizetésének módozataira.

A kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, ahol több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését.

A Gabriel Resources szerint a lelőhelyről 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst nyerhető ki. Ezek értékét 2013-ban több mint 16 milliárd dollárra becsülték.

A nemesfémek cianid felhasználásával történő kitermelése ellen azonban jelentős tiltakozási hullám indult.

Környezetvédelmi szervezetek szerint az eljárás káros a környezetre és a helyi lakosokra is.

Arra is figyelmeztettek, hogy a bányabővítés a régi római kori tárnák egy részét és négy hegycsúcsot is elpusztítana. Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti.

Amint arról korábban írtunk,

Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy

A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.

Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.

A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.

A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.

A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.