Fotó: Kiss Gábor
Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.
2024. március 07., 11:582024. március 07., 11:58
A tárcavezető kifejtette, a tárgyalási stratégiát az ítélet ismeretében dolgozzák ki.
„Úgy értesültünk, hogy a nemzetközi választottbíróság pénteken hirdet ítéletet. Várjuk, hogy mi lesz a döntés, és ezután fogjuk kidolgozni a tárgyalási stratégiánkat, és e tárgyalási stratégia koordinátáitól függően fogjuk megtenni a szükséges lépéseket, hogy konszenzusra jussunk a döntés kedvezményezettjeivel” – hangsúlyozta Marcel Boloș.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e még a rendkívüli fellebbezés, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy igen, de csekély az esélye a döntés megváltoztatásának.
„Lehetséges, de a folyamat meglehetősen gyorsan zajlik. Ez a nemzetközi választottbíróságok szokása, és a pénteken meghozandó döntés megváltoztatásának esélye – az ügyvédekkel folytatott megbeszéléseket követően – meglehetősen kicsi” – mutatott rá Marcel Bolos.
Mihai Constantin kormányszóvivő néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) által
Mint arról beszámoltunk, a román kormány már jó ideje arra a forgatókönyvre készül, hogy Románia elveszíti a pert, ezért forgatókönyveken dolgozik a kártérítés kifizetésének módozataira.
A kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, ahol több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését.
A Gabriel Resources szerint a lelőhelyről 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst nyerhető ki. Ezek értékét 2013-ban több mint 16 milliárd dollárra becsülték.
A nemesfémek cianid felhasználásával történő kitermelése ellen azonban jelentős tiltakozási hullám indult.
Környezetvédelmi szervezetek szerint az eljárás káros a környezetre és a helyi lakosokra is.
Arra is figyelmeztettek, hogy a bányabővítés a régi római kori tárnák egy részét és négy hegycsúcsot is elpusztítana. Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti.
Amint arról korábban írtunk,
Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy
A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.
Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.
A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!