Fotó: Biró István
2012. január 27., 08:432012. január 27., 08:43
„Tudomásul kell vennünk, hogy öregek vagyunk, és az elmúlt kilenc évben 36 ezer személy távozott közülünk, jelentősebb részük magyar” – értékelte a Krónikának a polgármesteri hivatal által ismertetett adatokat László Attila alpolgármester. Ezeket egyébként a statisztikai hivatalnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hivatalossá váljanak.
„Engem az lep meg, hogy ötezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről, sem vallásukról, bár ha valamennyien magyarok lennének is a nem nyilatkozók, akkor is csak 17,6 százalékos lenne a magyarság aránya” – mondta lapunknak László Attila. Kérdésünkre, a csökkenésnek lehetnek-e káros következményei a magyarság érdekérvényesítő képességére, kifejtette: „Továbbra is a második legnagyobb magyar közösség vagyunk az országban, és képesek leszünk arra, hogy nélkülünk ne lehessen döntést hozni Kolozsváron. Csak rajtunk múlik.”
Marosvásárhelyen mindmáig nincsenek végleges adatok a 2011-es népszámlálásról, a statisztikai hivatal legutóbb február első felére ígért részeredményeket. Az viszont már biztos, hogy az utóbbi tíz évben a lakosság száma újabb húszezerrel csökkent, így a valamikor 160 ezer fős város 131 753 lakosúra zsugorodott. Csegzi Sándor alpolgármester a Krónikának elmondta, tudomása szerint a magyarság aránya valahol 45 százalék körül mozog. „Az enyhe csökkenés főként az elhalálozásoknak és részben az elvándorlásnak tulajdonítható. Őszintén szólva, én ennél rosszabbra számítottam” – mondta az elöljáró.
Bár végleges adatok Nagyváradon sincsenek, már tudni lehet, hogy a lakosság és azon belül a magyarság aránya is jócskán lecsökkent 2002 óta – mondta el lapunknak Delorean Gyula önkormányzati képviselő. Míg a legutóbbi népszámláláskor mintegy 206 ezren éltek a megyeszékhelyen, mára ez a szám alig éri el a 185 ezret. A magyar lakosság száma és aránya is drasztikusan csökkent: míg korábban meghaladta a 27 százalékot, mára már a 24-et is alig éri el.
Szatmárnémeti lakossága is jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben, a magyarság aránya azonban nem változott számottevően – mondta lapunknak Ilyés Gyula polgármester. Az elöljáró szerint hivatalos adatokat még nem kaptak, így csak az előzetes eredmények alapján tudott nyilatkozni. Mint elmondta, 112 ezerről 95 ezerre apadt a megyeszékhely lélekszáma, és tudomása szerint a magyarság részaránya körülbelül 38 százalékos maradt.
„Ez az eredmény nem jó, visszaigazolja, hogy többet kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és végiggondolni a nagyvárosi szórvány problémáját” – értékelte a Krónika kérdésére a kolozsvári eredményt Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese. A politológus szerint elgondolkodtató adat, hogy a kincses városban 5018 személy (a megkérdezettek 1,63 százaléka) nem nevezte meg nemzetiségi hovatartozását, és attól tartanak, hogy ezek nagy része magyar. Ez az adat ugyanis többszöröse a más nagyvárosokban mértnek, mondta Székely István. Emlékeztetett, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon zavart okozott, hogy rosszul tájékoztatták a kérdezőbiztosokat a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések kapcsán.
A visszajelzések szerint sok helyen átugrották ezeket a kérdéseket, tehát a mezők üresen maradtak, és nem lehet megbecsülni, hogy kódoláskor mennyi esetben írták be azt, hogy nem nyilatkozott az illető, vagy jelölték román nemzetiségűként. „Élhetünk a gyanúval, hogy többről van szó, mint titkolózásról a megkérdezettek részéről” – mondta Székely István, hozzátéve, hogy a módszertan nem teszi lehetővé ezeknek az adatoknak az ellenőrzését. A szakember rámutatott, a 2011-es cenzus kolozsvári adatai több demográfiai tényező eredményei, a természetes népmozgás, a migráció, az asszimiláció és a szuburbanizáció, azaz a peremtelepülésekre való kiköltözés egyaránt közrejátszottak, azonban nem tudni, hogy ezek milyen arányban képviseltetik magukat. Mint mondta, ez további kutatásokat igényel, amelyekre a jövőben különböző kutatóintézetek bevonásával sort is kerítenek majd. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott szórványstratégiában Kolozsvár kísérleti terepként szerepel, itt kívánják feltárni a nagyvárosi szórványra jellemző típusproblémákat.
Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, demográfusként számított arra, hogy csökkenni fog a magyarság aránya a kincses városban, de nem gondolta, hogy ilyen nagy arányban. A szakember a Krónika kérdésére kifejtette: demográfusként nem tartotta realitásnak a népszámlálási kampány során emlegetett 20 százalékos arányt, azonban ezzel jól lehetett mozgósítani. Rámutatott, Kolozsváron a magyarság korszerkezete kedvezőtlenebb, mint a többségi lakosságé, és az asszimilációs veszteség is jelentős, hiszen az eddigi adataik szerint a vegyesházasságból született gyerekeknek csupán az egynegyede lesz magyar nemzetiségű. A szociológus ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kolozsvári népességcsökkenés, arányvesztés nem általánosítható egész Erdélyre, mint mondta, eddigi információik szerint a Székelyföldön kívül a Partiumban is jók, az előző cenzus eredményeihez képest alig változtak a magyarság mutatói.
A kincses városban egyébként a polgármesteri hivatal önszorgalomból összesítette a népszámlálási adatokat, mondta lapunknak Székely István, hiszen a módszertan szerint ez a statisztikai hivatal dolga, ezért is nem tekinthetők hivatalosnak a kolozsvári eredmények. A szakember szerint ezzel magyarázható az is, hogy más nagyvárosokban nem ismertették a népszámlálási adatokat, ugyanis az említett intézményre várnak. n Krónika
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.