A Kolozsvári Rádió magyar nyelven napi 5 órában sugárzott műsort, aztán ezt 24 órássá tették 2017. november elsejétől, viszont ehhez nincsen elég munkatárs
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Figyelmeztető sztrájkkal tiltakoznak méltánytalan munkakörülményeik, kevés fizetésük miatt a román közszolgálati rádió központi és területi stúdióinak alkalmazottai. A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének tagjai közül is többen csatlakoznak a tiltakozáshoz, erről és panaszaikról Sántha Emőke szerkesztőt kérdeztük. A rádió sanyarú helyzetét példázza, hogy sokszor a magyar szerkesztőség által pályázott magyarországi támogatásokból vásárolnak munkaeszközöket.
2024. szeptember 28., 14:372024. szeptember 28., 14:37
2024. szeptember 28., 16:542024. szeptember 28., 16:54
Méltánytalan munkakörülményeik és bérezésük miatt tiltakozásra készülnek a román közszolgálati rádió stúdióinak munkatársai, így a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége is. Amint Sántha Emőke szerkesztő a Krónika megkeresésére elmondta, október elsején figyelmeztető sztrájkot tartanak két órán át, délután 1-től 3-ig.
Sántha Emőke immár 1995 óta dolgozik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében
Fotó: Sántha Emőke archívuma
Elmagyarázta: az adás nem szakad meg, mert a törvény előírja, hogy a munka egyharmadát biztosítani kell sztrájk idején is, így rövidebb szöveges műsorok lesznek, több zene vagy rövidebb híradások. „Az egész román rádiótársaság tüntetni fog ebben a két órában: a MediaSind szakszervezet tagjai megszakítják a munkát. Az épületen belül, vagy ha van az intézménynek udvara, akkor ott.
– sorolta Sántha Emőke.
A MediaSind szakszervezet tárgyalói a méltánytalanságok miatt nem írták alá a kollektív munkaszerződést. Elsősorban a MediaSind tagsága sztrájkol, plusz azok az alkalmazottak, akik nem tagok ugyan, de támogatják ennek az érdekvédelmi szervezetnek és tagságának a követeléseit.
A szerkesztő azt is kifejtette, hogy az elmúlt években sorozatosan méltánytalanság érte őket: mintegy 10-15 százalékkal csökkentették a nekik járó élelmiszer-utalványok értékét.
„Tehát ha a kormány megadja az ételjegy maximális értékét, akkor nálunk mindig arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi alap kereteihez mérten adják. A legnagyobb méltánytalanság velünk szemben, hogy aki dolgozik és tartalmat gyárt – tehát szerkesztő, riporter, aki ott van, ahol az események történnek, valamint az, aki összerakja a műsort, a hangját adja egy-egy műsorhoz – nettó 3200-4000 lejt kap. Szolgálati idővel és mindenfélével, hétvégi vagy ünnepi szolgálattal együtt” – magyarázta a kolozsvári újságíró. Mint mondta,
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége hagyományosan kiköltözik a Farkas utcába a magyar napok idejére
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
„Például én hírszerkesztőként kevesebbet kapok, mint a bukaresti kolléga, aki ugyanazt a munkát végzi. Ehhez képest a vezető beosztásban dolgozók több mint húszezer lejt keresnek havonta. És rengeteg munkát várnak el tőlünk” – sorolta a szerkesztő. A rádió munkatársai igazságtalannak tartják azt is, hogy az intézmény zenekarának tagjai magasabb fizetést kapnak, mint az újságírók.
Hét évvel ezelőtt a Kolozsvári Rádió magyar nyelven napi 5 órában sugárzott műsort, aztán ezt 24 órássá tették 2017. november elsejétől. „Ami nagyon jól mutat kívülről, csakhogy ehhez a sokszoros munkához nem adtak plusz munkatársat, bért sem kaptunk pluszba. Közben közülünk többen nyugdíjba mentek, meghaltak, tehát most emberhiánnyal küzdünk, de a munka volumene ugyanaz, vagy nagyobb, mint eddig” – tette szóvá Sántha Emőke.
A rádió nem alkalmaz új munkatársakat, a magyar szerkesztőség így nem tudott bővülni munkakönyves állásokkal. „Úgy toldozzuk a hiányosságokat, hogy külső munkatársakat alkalmaznak meghatározott időre, hónapokra. Az is megesett, hogy bár bevált egy fiatal munkatárs, havonta ki volt téve ennek a stressznek, hogy vajon meghosszabbítják-e a szerződését vagy nem, ugyanakkor el is ment tőlünk, annyira keveset keresett.
Azt tapasztaltuk ugyanis az elmúlt években, hogy az infláció ellenére nem nőttek a fizetések” – mondta a szerkesztő. A miniszterelnök egyébként annak hatására jelentette be a közmédia számára folyósítandó támogatást, hogy múlt szombaton a kincses városban tett látogatásának sajtónyilvános részét a rádiótársaság kolozsvári román szerkesztőségének egyik munkatársa tiltakozása kifejezésére használta fel. Mihai Miclăuș a következő felirattal ellátott pólóval állt a kormányfő elé: miközben a rádió bukaresti vezetői 23 ezer lejt keresnek, a szerkesztők 3500-at. Az újságíró meg is kérdezte Ciolacut, rendben valónak találja-e ezt a helyzetet. A miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy a költségvetés-kiegészítéskor 40-40 millió lejt utal a kormány a közszolgálati rádiónak és a televíziünak.
A Kolozsvári Rádió 1954-ben indult, idén 70 éves
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Sántha Emőke arra a felemás helyzetre is kitért, hogy a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének egyesülete, a Donát 160 Egyesület magyarországi pénzadományokra, támogatásokra pályázik, így paradox módon a román állami rádiótársaságot ekképp szponzorálják.
„Ezekből a Magyarországról kapott pénzekből veszünk magunknak munkaeszközöket, hangfelvevőgépet, fülhallgatót, laptopot, hordozható keverőpultot – ami a munkánkhoz szükséges. Hiszen egyébként nem kapunk munkaeszközöket a rádiótársaságtól, ahol minden központosítva van, mindenért licitet kell kiírni, és mindent Bukarestből vesznek. Szóval minden nagyon nehézkes, bürokratizált és nagyon lassan mozdul” – ecsetelte Sántha Emőke. Mint kijelentette, azt szeretnék, hogy a fizetésüket emeljék meg úgy, hogy egy rádiós szerkesztőnek ne kelljen két-három helyen dolgozni ahhoz, hogy Kolozsváron megélhessen.
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége idén augusztusban is belevetette magát a magyar napok forgatagának sűrűjébe
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Nincs perspektíva, és általában csak azoknak segítenek előrehaladni, akik mindenben bólogatnak, jó képet vágnak a vezetőségnek” – tette hozzá Sántha Emőke. Kérdésünkre azt is elmondta, a Kolozsvári Rádió román szerkesztőségének tagjai is ugyanezt a méltánytalanságot érzik és tapasztalják, náluk is ugyanolyan rossz hangulat és elégedetlenség uralkodik.
Szilágy megyében is 24 órás magyar nyelvű adást sugároz péntektől a Kolozsvári Rádió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!