Egy idős hölgy panaszolta el lapunknak, hogy ismerősei erre hivatkozva próbálták lebeszélni az oltásról. „Azzal ijesztgettek, hogy a televízióban látták, mennyire veszélyes az oltás. Én nem nézem ezeket az adókat, de gyakran szembesülök azzal, hogy hivatkoznak az ott elhangzottakra” – mondta olvasónk, aki már a vakcina harmadik dózisát is megkapta, de sok kényelmetlen percet szereztek neki a televíziós álhírekkel riogatók.

A vélemény szabad, de nem összemosva a tényekkel

A szomorú jelenség akkora méretű, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) is lépésekre kényszerült. A CNA közleményében arról tájékoztatnak, hogy a június–szeptember időszakban kapott bejelentések nyomán, illetve saját kezdeményezésből is kielemeztek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hír- és vitaműsorokat.

„A CNA nem cenzúráz, viszont a törvény értelmében a pártatlan tájékoztatás, a tények és a vélemény szétválasztása alapvető elvárás” – hívta fel a figyelmet Borsos Orsolya, a testület tagja. Hozzátette, a vélemény szabadságát nem korlátozzák. Ha a műsorban a meghívott elmondja, hogyan éli meg a járványhelyzetet, az vélemény, viszont ha azt mondja, az oltás veszélyes, az már egy kijelentés, és a műsorvezető kötelessége, hogy rákérdezzen, van-e erre a bizonyítéka.

Megjelentek oltásellenes üzenetek, részletesen mutattak be olyan tartalmakat, melyek megkérdőjelezik a vakcina hatékonyságát, vagy felnagyították azok mellékhatásait. Nem különült el a személyes vélemény az ellenőrizhető, megbízható forrásokból származó tényektől – mutatott rá a médiahatóság tagja.

A panasztételben is aktívabbak az oltásellenesek

Ahhoz képest, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben tematizált, meglepően kevés bejelentés érkezett az Országos Audiovizuális Tanácshoz, a vizsgált időszakban összesen tizenegy – mondta el a Krónikának Borsos Orsolya. Az oltásellenesek sokkal aktívabbak voltak, több bejelentés érkezett az oltáskampány reklámjaira, azokra a műsorokra, melyekben az oltás felvételére buzdítottak, mint a járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatásra, álhírekre.

A kevés visszajelzés annak fényében is meglepő, hogy az INSCOP Research és a Verifield nemrég közzétett közös felméréséből az derül ki, hogy a romániaiak több mint fele leg­gyakrabban a televízióból tájékozódik, és csaknem ötven százaléka úgy véli, hogy a televíziós csatornákon keresztül terjednek a leginkább az álhírek és a félretájékoztató információk. Borsos Orsolya kifejtette, a kisszámú bejelentést az is magyarázhatja, hogy a most vizsgált időszakban, vagyis a nyári hónapokban a vírus terjedése csökkent, kevés volt a megbetegedés, a televíziók kevesebbet foglalkoztak ezzel a témával. De általánosságban is elmondható:

Tudatos médiafogyasztás: jelenteni kell a túlkapásokat

Borsos Orsolya arra biztat mindenkit, ha olyan tartalmakat látnak, melyek nem kiegyensúlyozottak, nem felelnek meg a korrekt tájékoztatás elvének, jelezzék a testületnek.

A Cna.ro oldalon a bejelentések címszónál csak annyit kell bejegyezni, hogy melyik napon, milyen időintervallumban, melyik adó műsorát kifogásolják. Még azt sem kell leírni, mit tartanak zavarónak, hiszen a testület munkatársai megnézik az adást, majd eldöntik, történt, vagy sem szabálysértés” – részletezte Borsos Orsolya.

Hangsúlyozta, a bejelentések segítik a munkájukat, a tudatos médiafogyasztás visszajelzés a tartalomgyártóknak is, ez alapján jobban odafigyelnek a szakmaiságra. A testület tagja példaként említette, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a műsorvezetők szakmaiságára, és ma már figyelnek arra, hogy legalább formailag kiegyensúlyozottak legyenek: jelzik, ha nem tudják megszólaltatni a másik felet, ez pedig elgondolkodtatja a nézőt, hogy létezik egy másik álláspont is.

Elkezdődött a paradigmaváltás: sokasodnak a pozitív üzenetek

Borsos Orsolya rámutatott, az audiovizuális törvény húszéves, az idők folyamán pedig megváltoztak a médiaviszonyok: az online térnyerése átírta a játékszabályokat, visszahatott a televízió- és rádióadók működésére is.

Borsos Orsolya ugyanakkor bizakodó, hiszen az utóbbi időben megkezdődött egy paradigmaváltás: az üzenetek szerinte egyre inkább arra összpontosulnak, hogy tartsuk be a szabályokat, oltassuk be magunkat, próbáljuk közösen leküzdeni a súlyos járványhelyzetet.