Az Összetartozás templomának alapkövét a 2018-as falutalálkozó idején elhelyezték el
Fotó: Haáz Vince
Bözödújfalu immár nemcsak a falurombolás, hanem a közösség kitartásának, összefogásának és újjászülésének jelképe is – hangoztatta Kelemen Hunor a kommunizmus idején elárasztott erdélyi település újjáépített templomának felszentelése alkalmával szombaton rendezett ünnepségen.
2024. augusztus 03., 19:062024. augusztus 03., 19:06
Az RMDSZ elnöke szerint Bözödújfalu története az egész erdélyi magyar közösség számára figyelmeztetés. ,,Ha nem küzdünk a mi közös jövőnkért, ha nem vagyunk képesek harcolni azért, ami a miénk, az másnak nem fontos, és akkor összeomlunk, mint a vízmosta templom tornya” – fogalmazott.
Úgy értékelte: az árvíz elleni védekezés csak ürügy volt a kommunisták számára, a Maros megyei települést elárasztó vízgyűjtő megépítésének igazi célja a hagyományos közösség felszámolása volt.
Mennyire ismerősnek hangzik, nincs semmi új a nap alatt. Álruhákba bújt 21. századi marxisták ugyanazt tennék velünk ma is” – jegyezte meg.
Kalemen Hunir RMDSZ-elnök szerint az lruhákba bújt 21. századi marxisták ugyanazt tennék velünk ma is
Fotó: Haáz Vince
Kelemen Hunor szerint Bözödújfalu elüldözött, erőszakkal kitelepített közössége békében együtt élő, több felekezetű, igazi erdélyi közösség, amely nem törődött bele a pusztításba: évről évre összegyűl augusztus első szombatján, és nemcsak emlékezik, hanem immár épít is.
Bözödújfalu ezért ma nemcsak az értelmetlen, de előre megfontolt rombolás egyik szimbóluma, de mától a kitartás, az újjászületés és a mindent legyőző összefogás jelképe is” – zárta köszöntőjét az RMDSZ elnöke.
Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: az újjáépített templom nemcsak a víz alá került falunak állít emléket: minden erdélyi magyar zarándokhelye, akinek az elmúlt évtizedekben vagy évszázadban kényszerből el kellett hagynia a szülőházát vagy szülőhelyét, akitől elvették ingatlanát, és lebontásra ítéltek utcákat, negyedeket, főtereket, ,,hogy eltöröljék mindazt az emléket, amely erre a vidékre jellemző volt egykoron”.
amely az ,,értékeiből és sarkából kifordult” nyugati világból jön, ezért a székely falvak népének vigyáznia kell arra, hogy ne veszítse el hitét, ,,lelki tornyait”.
Kató Béla református püspök: az újjáépített templom minden erdélyi magyar zarándokhelye
Fotó: Haáz Vince
Bözödújfalu 30 éve került víz alá, a vízből kimagasló templomtorony azonban még két évtizedig a falurombolás jelképe maradt. A 2014-ben leomlott templomot most közadakozásból építették újjá. A helyreállítást Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere kezdeményezte. Mint mondta: megválasztásakor ő a közigazgatásilag már nem létező Bözödújfalu polgármestere is lett, így nem hagyhatta annyiban, hogy az elárasztott település végképp eltűnjön szem elől, kötelességének érezte, hogy maradandó emléket állítson az Erdőszentgyörgyön menedéket találó bözödújfalusiak szülőfalujának.
Az Összetartozás templomának alapkövet a 2018-as falutalálkozó idején elhelyezték el. A helyszínen kifüggesztett táblán több mint 500 adományozó neve olvasható, de az építkezést számos névtelen adományozó is támogatta téglajegyek vásárlásával.
A szombati ünnepségen elhangzott: Bözödújfalunak valamikor öt temploma volt, a szombaton felszentelt Összetartozás temploma az egykori település valamennyi felekezetét képviseli. Az elpusztított falu emlékét idéző építmény az egykori, félig beomlott, romos templomot mintázza: a templomhajó nincs befedve, falain Bözödújfalu múltját bemutató kiállítás kap helyet, a toronysisak üvegből készült, távolról csak az látszik, hogy hiányoznak róla a cserepek. Az Összetartozás templomára Péter Arthur római katolikus főesperes, Kovács István unitárius püspök és Kató Béla erdélyi református püspök mondott áldást.
Fotó: Haáz Vince
A Sebes-Körösből mentettek ki a rendőrök egy nagyváradi nőt a Szent László híd környékén. Az áldozat életét egy járókelő mentette meg, aki azonnal tárcsázta a 112-es segélyhívó számot.
Az olasz hatóságok által körözött autót foglaltak le a magyar rendőrök egy román állampolgártól a Csanádpalota autópálya-határátkelőn, a magyar-román határon. Idén már ez a sokadik fogás.
Védőszentekhez kapcsolódó több templombúcsút is tartanak ezen a hétvégén partiumi településeken. Szalacson, Kaplonyban, Mezőfényen és Szatmárudvariban várják haza az egyházi ünnepségekre a település leszármazottait.
Két és fél éven belül zöld hidrogén üzemelésűre állítják át Kolozsvár legnagyobb hőközpontját, amely tömbháznegyedeket lát el távhővel és meleg vízzel.
Két rendőr meghalt egy közlekedési balesetben péntek este Magyarláposon, harmadik társukat súlyos sérülésekkel szállították kórházba – tájékoztatott a Máramaros megyei rendőrség sajtószóvivője.
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja rettegésben a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új betegségről.
Augusztus 14-18. között szervezik meg a 23. Partiumi Magyar Napokat Szatmárnémetiben – írták pénteki közleményükben a szervezők.
Az erdélyi szórványrégiókban élő diákokat, szülőket és pedagógusokat is interaktív, hasznos programokkal szeretné elérni az MCC. Az ezzel a céllal idén útjára indított MCC Karavánról Fugel Edina, az erdélyi szakmai tevékenységért felelős igazgató beszélt.
Idén augusztus elsejéig két megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Pénteken hét megyében és Bukarestben másodfokú (narancssárga) riasztás van érvényben a várható kánikula miatt, a nappali hőmérséklet eléri a 38–39 fokot, és éjszaka sem lesz hűvösebb 20 foknál – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!