2010. augusztus 20., 08:262010. augusztus 20., 08:26
A 2002 óta működő ügynökség 12 tagból áll, főként megyei tanácsosok, civil szervezetek képviselői alkotják, ugyanakkor a megyei rendőr-felügyelőség vezetője és Bárczi Győző alprefektus is részt vállal munkájából. Mora Ákos Dániel megyei tanácsos (PNL) vezeti az ügynökséget, ő mutatta be csütörtökön a felmérés eredményeit. Kiderült: a megkérdezettek több mint 50 százaléka az utak minőségét kifogásolja, de sokan a parkolóhelyek hiánya (38 százalék), az állampolgárok civilizálatlan magatartása (27) és a zöldövezetek hiánya (24) miatt is panaszkodnak.
Habár Marosvásárhelyen – a polgármesteri hivatal és a rendőrség erélyes fellépésének köszönhetően – az utóbbi időben igencsak megcsappant a koldusok száma, az 1000 megkérdezett vásárhelyinek csaknem a 70 százaléka a koldusok jelenlétét jelöli meg elsőként, arra a kérdésre, melyek a fő közbiztonsági gondok. A lakosoknak csaknem 75 százaléka elégedett a rendőrök magatartásával, de úgy vélik: sokkal több rendőr kellene hogy strázsáljon, mint ahányat most lehet látni a tereken, utcákon.
Gáll Ernő segesvári önkormányzati képviselő szerint a város szégyene, hogy amikor megáll egy turistabusz, azonnal kéregetők csapata rohanja meg, gyakran a külföldiek nem mernek kiszállni a buszból. „Azt kell mondanom, sajnos a vár feketéllik a koldusoktól. Ennek fő oka az, hogy a környező szász falvakból elmentek a szászok, és az állam úgy oldotta meg a helyi roma közösségek súlyos lakásgondjainak egy részét, hogy odaadta a roma családoknak a gyönyörű, maszszív szász házakat.
Ezeket ők most lelakják, ugyanakkor nincs munkalehetőség, ezeknek a családoknak nincsenek földterületeik, tehát nincs miből megélniük. Egyik lehetséges forrás számukra a kéregetés” – magyarázza a segesvári tanácsos. Gáll Ernő szerint a havonta esedékes városi közgyűléseken állandóan napirenden van ez a téma, de egyelőre semmiféle megoldás nem körvonalazódott a kéregetők visszaszorítására. „Néhány vendéglő, szálloda tulajdonosa úgy áll ellen a koldusok hadának, hogy őrző-védőket alkalmaz, de az is megtörtént, hogy ezeket csapatosan megtámadták” – állítja Gáll Ernő, aki szerint főleg Fehéregyházáról, Szászkézdről és Héjjasfalváról jönnek be a nincstelenek a városba.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.